Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-28 / 299. szám, szerda

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2016. december 28. I 7 Nem értem ’ 16 Persze vannak, akiknek mindig van azonnali egyszerű magyarázata most ennek az írásnak a helyén fehér mező je­lenne meg, betűk nélkül, a szerző nevével és az­zal a címmel, hogy Cikk a semmiről, valószínűleg legalább négyféle re­akciót váltana ki az olvasókból. Az első csoport olvasói azt hinnék, té­vedés történt, és technikai hiba miatt nem nyomtatták a helyére a szöveget. A másik csoport azt gondolná, szán­dékosan spórol a kiadó vagy a nyomda, és így rövidíti meg az olva­sót. Ami nem is csoda a mai világba’ -tenné hozzá. A harmadik csoport arra az álláspontra helyezkedne, hogy biztosan megvicceljük az olva­sókat szilveszter előtt, és azért éppen így, mert nem vagyunk képesek job­bat kitalálni. A negyedik csoportba tartozhatna mindenki, aki mást gon­dol a jelenségről, vagy épp nem gon­dol róla semmit, beleértve azokat is, akik csak annyit mondanának: nem értem. Mindezt azért újuk le 2016. de­cember 28-án, mert az idei évvel is pont úgy vagyunk, mint egy cikkel, amelyhez nincs szöveg. De írhatnánk festményt is, üres fehér vásznat, fö­lötte a cím: Metamorfózis 2016. Ál­lunk előtte és bámuljuk, nem tudunk mit kezdeni vele. Az idei év is olyan eseményeket produkált, amelyeket nem mindig tudtunk eddigi kategó­riáink alapján osztályozni, megítélni. Nem értjük őket. Persze mindig van­nak, akik azonnali és egyszerű ma­gyarázattal szolgálnak minden bo­nyolult folyamatra és homályos tör­ténésre, de ők ezzel el is árulják ma­gukról, hogy mifélék, és mennyire hihetünk nekik. Idén is voltak ilyen magyarázók szép számmal, sőt, talán még soha nem voltak annyian, mint idén. Könnyű őket felismerni: han­gosak, nyomulnak, és mindig tudják, ki a hibás. Szóval ők is kísérőjelen­ségei azoknak az idei eseményeknek, melyeket csak évek múlva fogunk tudni helyesen értelmezni, illetve megítélni. Nem sorolom itt mostfel, melyek ezek, összefoglalják őket a lapok meg a portálok ilyenkor, hori­zontálisan és vertikálisan, politikai­lag és kulturálisan, sportosan és sportszerűtlenül, sok-sok szempont alapján. Ez viszont nem segít rajtunk, hiszen már a magyarázóknak és az elemzőknek sem hiszünk (tegyük is gyorsan hozzá, hogy ez a legjobb, amit tehetünk). Felmerül persze a kérdés, hogy mi volt a korábbi évek­kel: értettük-e az akkori eseménye­ket, vagy csak érteni véltük, vagy nem is volt fontos mindez, csupán el kellett valahogy tölteni az időt? Soha nem fogunk rájönni. 2016 viszont megmarad bennünk, mint a nagy ér­tetlenség éve, a fej vakarásé, a „hát ez biztosan nem történhet meg... ja, de mégis”-féle rácsodálkozásoké. Rá­adásul még vége sincs, a következő napokban még bármi megtörténhet. Például az is, hogy minden eseményt megértünk, amely idén történt. Erre viszont csak azoknak van esélyük, akik a szilveszteri ünneplést már ma elkezdik. (Lubomfr Kotrha) Merkel ellen fordult a Trumpot támogató titkos robothálózat Az az automata rendszer, amely a választási kampány­ban Donald Trumpot támogat­va Hillary Clinton-ellenes üzenetekkel árasztotta el a közösségi médiát, átállt Angela Merkel támadására. Tudtad, hogy 750 dollárért már le­het tízezer hamis Facebook-profilt kapni? Vér tapad a kezeihez, Merkel nyitott határok-politikája felelős a Berlinben elkövetett kamionos me- rényletért-idézi aBloomberg.com az egyik Twitter-felhasználó üzenetét. Az illető, vagy inkább az említett fel­használónév működtetője egy hami­sított képet is mellékelt, amelyen Merkel a merényletre használt kami­on mellett áll Berlinben, vérfoltos kézzel. A merénylet óta tucatjával kezdtek el hasonló üzeneteket kül­dözgetni olyan felhasználók, akik korábban Clintont mocskolták. Ezek valószínűleg robotfelhasználók, úgynevezett „botok”, amelyek egy nagyobb támadást indítottak. Jövő ősszel Németországban választások lesznek, és a német társadalmat meg­osztotta Merkel döntése 2015 őszén a menekültek beengedéséről. Merkel újabb győzelmét pedig főleg a biz­tonsági problémák veszélyeztetik. A cikk szerint Merkel ellenfelei abban reménykednek, hogy nála is beválik az a taktika, mint Clinton ellen: ál­landó kritikáknak és támadásoknak kitenni, amihez felhasználnak boto­kat és trollokat is. Az utóbbiak valós személyek, akik az interneten folya­matosan, naponta órákon keresztül gyűlöletet teijesztenek. Gyűlölet ás álhír A B loombergnek is volt alkalma ezt megtapasztalni, amikor egy bejegy­zést tett közzé Merkel véleményével kapcsolatban. Erre többtucatnyi hoz­zászólás érkezett, egységesen Merkel lejáratására, trágár szavakkal. A gyűlöletbeszéd és az álhirek uralják a kampányt, ezt láttuk az USA-ban, és tennünk kell valamit - mondta egy né­met kereszténydemokrata politikus. Merkel pártja, a CDU állítólag készül erre, növelni kívánja a gyűlölködő posztok monitorozására és megvála­szolására szolgáló csapata létszámát. A német kormányt is foglalkoztatja a gyűlölet-hozzászólások és az álhírek szabályozásának kérdése. Oroszok vagy az Af D? Nem világos, ki áll a támadások mögött - állítja a Bloomberg. (Bár sokan egyből Oroszországra gondol­nak, mint az EU legfőbb ellenlába­sára, vagy az agresszív német szél­sőjobboldali AfD pártra - a szerk.) Ezek az akciók azonban egyáltalán nem drágák és nem nehéz összehoz­ni. Simon Hegelich müncheni egye­temi kutató szerint 750 dollárért lehet kapni 10 ezer hamis Facebook-profilt, a Twitteren ugyanez csak 500 dollár. A Bloomberg továbbiakban hossza­san részletezi az AfD Merkel-ellenes megnyilvánulásait, például az egyik pártvezető nemrég kijelentette, hogy a berlini halottak Merkel halottai. (privatbankar.hu) A bizonytalanság bizonyossága CZAJLIK KATALIN B izonytalanság. Leginkább ez jön le a búcsúzó év eseményeit visszapörgetve, s előrevetítve a következőt. Összeomlani lát­szik valami, amiről azt hittük, társadalmunk alappillére, de még nem egészen látjuk, mi jön helyette. Egyelőre a káoszt látjuk és azt, hogy olyan erők izmosodnak, amelyek a megoldás helyett a probléma elmélyülését jelentik. Az ember nem szereti a bizonytalanságot. Ez veleszületett tulajdonság, az evolúció hozadéka. A bizonytalanság stresszt jelent, s bizonyított tény, hogy stresszhelyzetben máshogy működik az agyunk. A racionalitás ki­kapcsol, és mi vészmegoldásokat keresünk. A hosszú távú megoldások helyett az a cél, hogy minél előbb megszabaduljunk a bizonytalanság ér­zésétől. A globális bizonytalanság korában mindig a kicsik a legsebezhetőbbek. A szlovákiai magyarság kicsi és zsugorodik, ezért a nemzetközi instabili­tás nélkül is van félnivalója. A politikai vezetők ezt azonban nem akarják észrevenni. Továbbra is az apró-cseprő ügyeikkel vannak elfoglalva, mintha csak a boldog békebeli kilencvenes években lennénk. Az MKP már a harmadik ciklusát tölti a parlamenten kívül, ami látszó­lag senkit nem zavar, mert amíg folyik a pénz Budapestről, a párt fontos­nak érezheti magát. A Híd pedig a legbizarrabb szövetségekre is hajlandó a hatalom megszerzése érdekében. Megy a „business as usual” - mondhatnánk, csak közben senkinek sem marad ideje arra, hogy elgondolkodjon azon, milyen közegben akarunk élni tíz, húsz év múlva, mit kell tennünk azért, hogy ne maradjunk le vég­legesen a globális versenyben, s főleg, hogy a gyerekeink is ehhez a kö­zösséghez akarjanak tartozni. Mert a politikusokat azért (is) fizetik, hogy ilyesmiken gondolkodjanak, hogy előrelássanak, hogy víziót adjanak az embereknek. Egy kis közösség esetében ez hatványozottan érvényes, hi­szen a méretek és egyéb tényezők okán itt nem működik olyan hatékonyan a civil társadalom, amely motoija lehetne a hasonló előregondolkodásnak. 2016 a bizonytalanság éve volt, s most csak abban lehetünk bizonyosak, hogy 2017 is az lesz. A bizonytalanság elkeseredett tettekre csábíthatja az embert, de arra is, hogy összeszedje kreatív erőit és új utakat, új megoldá­sokat találjon, olyanokat, amelyekről addig nem is sejtette, hogy léteznek. A válaszok sokszor az orrunk előtt hevernek, csak fel kéll tenni a megfe­lelő kérdéseket. A bizonytalanság, a krízis tehát pozitív változások ihletője is lehet, csak szembe kell nézni vele, s nyitottnak lenni arra, hogy átlép­jünk a belső sablonokon, amik önkéntelenül meghatározzák a lépéseinket, így legyen! FIGYELŐ Négy évet kap, aki nem ad teát Erdogannak Őrizetbe vették a Cumhuriyet török ellenzéki lap étkezdéjének vezető­jét az államfő megsértése címén, mert kijelentette: nem szolgálna fel teát Recep Tayyip Erdogannak. Az étkezde vezetőjének, SenolBu- rannak a lakását is átkutatták. Az elnök megsértése négyévi börtön­nel sújtható, a főszakács őrizetben várja a tárgyalást. A lap biztonsá­gáért felelős rendőr jelentette fel, azt állítva, lekicsinylő megjegyzést tett az elnökre. Burán tagadta, hogy becsmérelte az államfőt, de azt megerősítette, tett olyan kijelentést, hogy nem szolgálna fel neki teát. Azt is mondta, hogy két éve vitája volt az őt feljelentő rendőrrel. A Cumhuriyet tíz dolgozóját, kö­zöttük a főszerkesztőt és a lap több vezetőjét már novemberben vették őrizetbe. A lap korábbi szerkesz­tőjét, Can Dündart tavaly tartóztat­ták le azzal a váddal, hogy állam­titkot hozott nyilvánosságra, ami­kor megírta, hogy Törökország a Szíriái lázadókat támogatja. A ha­tóságok a múlt héten 54 újságíró számláját fagyasztották be, akik ellen vizsgálat folyik. Törökországban nagyon kevés elég az elnök „megsértéséhez”, elég, ha valaki ilyennek tartott bejegyzést oszt meg az egyébként cenzúrázott interneten. így járt egy szépségki­rálynő, és több iskolás diák is, aki­ket letartóztattak. Merve Büyük- sarac 20Öfc-ban volt Törökország szépe. Tavaly őrizetbe vették, amiért még 2014-ben megosztotta az Erdogant bíráló, „A mester ver­se” című költeményt. Erdogant a vers nem említi név szerint, de utal a családját övező korrupcióra. A szépségkirálynő ügyvédje azt hangsúlyozta, nem a védence tette ki a posztot a közösségi oldalra, csak megosztotta. Erdoganjogi képviselője szerint ez az elnök személye elleni támadás, azonban a szépségkirálynő végül öt évre fel­függesztett 14 hónapos börtönnel megúszta a megosztást. (MTI) A csehek alig nyolc százaléka jár templomba A cseh lakosság csupán 35 száza­léka tartja magát hívőnek, a rend­szeres templomlátogatók aránya 8 százalék - derült ki a STEM köz­vélemény-kutató országos felmé­réséből. Karácsonykor a lakosság mintegy harmada jut el templom­ba. A hívők többsége idős nő, a déli régiókban élnek. A fiatalabb generációk körében a hívők ará­nya tíz százalék alá esett, a meg­kérdezettek kétharmada azt mondta, meggyőződéses ateista. Ez az adat egybeesik a 2011 -es népszámlálás adataival. A lakos­ságvallásosságát 1995 óta kutat­ják Csehországban. Az első évben az emberek 39 százaléka mondta magát hívőnek. A legalább ha­vonta egyszer templomba járók aránya 8 százalék, ez évek óta változatlan. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom