Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-27 / 298. szám, kedd

2016. december 27., kedd, 9. évfolyam, 4. szám Szilveszteri és újévi szokások a nagyvilágban 14. oldal Egészséget, bőséget, szerencsét! Régi magyar hagyo­mányok szerint a szilveszter és az új év első napjának szoká­sai összefonódtak. A szilveszteri szokások közös célja eredendő­en az, hogy a követ­kező évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak. Összeállításunkban megismerkedhetnek a hagyomá­nyokkal. Egy középkori babona szerint, ha nem felünk fel mindent szilveszter­kor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. Tilos baromfihúst enni, mert a ba­romfi hátrakaparja a szerencsénket. A hallal is jobb óvatosnak lenni, mi­vel folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje. A gazdagságot többféle rétessel le­het hosszúra nyújtani. Régi szokás az egész kenyér megsze­gése is, hogy mindig legyen a csa­ládnak kenyere. Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefő­zelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben. Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk pár­ja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkü­lönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jö­vendőbeli nevét. Újév napján igyekeztek tartózkod­ni a veszekedéstől, házi viszályko­dástól. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek ma­radjanak Aki reggel a kútról első­nek mert vizet, „elvitte az aranyvi­zet”, és egész évben szerencsés volt. Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük a következő évet. Szerelem Persze akkoriban is roppantul izgat­ta az embereket a szerelem. Főleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét vagy kilétét. Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt gombócokba belegyúrták a lányok a kiszemelt férfiúk nevét, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott. Sok helyen a lányok ólmot olvasz­tottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a víz­be cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét. A lányok férfinadrágot tettek a pár­nájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Akkoriban ren­geteg ember megélhetését a föld jelentette. Az életük függött attól, milyen termés várható a következő évben. Ha az új év első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész év­ben szép időre lehetett számítani. Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz átél. 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves len, akkor az annak meg­felelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani. Ha újév éjjelén piros a hajnal, ak­kor szeles lesz az esztendő. Étkezések A szilveszteri és az újévi étkezések­nek is jósló hatást tulajdonítottak Sok helyen a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételek­nek volt nagy a jelentősége, hiszen ezek az apró magvak a pénz bősé­gét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni. A hiedelmek szerint a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Célszerű volt tehát malacot fogyasztani. Szerencséjük volt ez idő tájt a csir­kéknek, ugyanis kifelé kaparnak a házból, így ez az étel nem javasolt újévkor. » Honnan ered a durrogtatás, a tűzijáték és a trombitaszó? A nagy zajkeltéssel egyesek szerint el lehet üldözni a gonosz és rossz szellemeket, valamint az óévet, és egy igen egyszerű magyarázat szerint ez csu­pán a jókedv és a vidámság jele. Újévi szokások Ha az új év első napján T az első látogató asszony vagy lány, az bizony sze- rencsédenséget jelent, viszont ha férfi csen- I get be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelent­heti, azaz szerencsét. Az újév napján vég­zett cselekvések egész évben ismédődni fog­nak. Ezért is igyekez­tek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt. (in) A boldog új év titkai inte minden or­szágnak megvan­nak a maga szil­veszteri hagyomá­nyai, ősidők óta fontos szerepet kap az óév búcsúz­tatása és az új év köszöntése. A babonák legszélesebb skálája, is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ek­kor teszünk fogadalmakat (amelye­ket rendszerint nem tartunk be), s ekkor tehetünk legtöbbet a követ­kező évi sikereinkért. Európában honosodott meg a tél­középre eső, karácsonyi, újévi évkez­dés, együtt a napév szerind időszá­mítással, ami a római birodalomból terjedt el. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, ná­lunk is csak néhány száz éve, hogy ezen a napon kezdődik az új év. Az év utolsó napja a reformátusok­nál a hálaadás és a számvetés napja volt. Protestáns vidékeken gyakran megrendezték az óév jelképes teme­tését is. A családok a templom kö­rül gyülekeztek, néhol a pap beszé­det mondott, a hívek hazakísérték, megköszönték egész évi szolgálatát. Feltételezhetjük azt is, hogy az év­kezdő újévi szokások főként abból a hitből fejlődtek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmé­nyek analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, minek követ­keztében az emberek, hogy egész évben jó szerencséjük legyen, igye­keztek csupa kellemes dolgot tenni. Szent Szilveszter pápa (4. század) ünnepe gyakorlatilag az újév vi­gíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szoká­sok, amelyek célja az ártó, rontó erők távoltartása a háztól. Eszközei igen változatosak: karikás ostor, duda, csengő, kolomp. A magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (télteme­tés), egy öregembermaszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása a faluból (télkiverés), az óév kiha- rangozása. A szilveszteri, helyesebben újévi szerencsejelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó, lencse, főleg a malac, szintén régi szokások túlélő tanúi. Ismert szokás volt vidéken a nyáj- fordítás is. A cél az volt, hogy az állatok felébredjenek, és a másik oldalukra feküdjenek, így gondol­ták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharan- gozása, és az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mu­latozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás és sajnos a petárdadobálás is. Erdélyben volt szokásban minden nagyobb ünnepen - így húsvétkor és pünkösdkor is — a tüzes kerék­engedés. Szalmával betekert kere­ket meggyújtottak, és a dombol­dalról legurították. Különösen az erdélyi szászok körében népszerű szokás, úgy tartják, a kerék össze­köti az óesztendőt az újjal. A bukovinai székelyek szilvesz­terkor hagymából jósoltak a kö­vetkező évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jel­képezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérke­zett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani. A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma az éjszaka és a reggel idő­járása, akkor bő termés várható. Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak; még mindig úgy tartják, hogy az év első napja dön­tő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencsepogácsát vagy -tortát, amelybe egy érmét sütnek Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az óévtől mindig hangosan, zajo­san búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat; mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét. A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is. Eladósorban lévő lányok közked­velt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés. 13 gombócból 12-be egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tettek a lehetséges jöven­dőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtet­te a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérőre. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe, (lk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom