Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-27 / 298. szám, kedd
KÜLFÖLD 6 2016. december 27. | www.ujszo.com Rendőr végzett a berlini terroristával Németországban a kamionos merénylet elkövetőjének halála után is maradtak a fokozott biztonsági intézkedések A berlini merénylőt egy próbaidős olasz rendőr terítette le Milánóban. Az olaszok most szembesültek azzal, a terrorizmus őket sem kerülheti el. (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Milánó. Meghalt pénteken a Milánóban rendőrökkel folytatott tűzharcban Anis Amri, a múlt hétfőn Berlinben végrehajtott terrortámadás vélt elkövetője. A német kormány az eset tanulségainak levonását ígérte, és hangsúlyozta, hogy Németországban továbbra is nagy a terrorveszély, ezért érvényben maradnak a fokozott biztonsági intézkedések. A tunéziai Anis Amri múlt hétfő este egy berlini karácsonyi vásárban kamionnal elkövetett tömeges gázolás után egyelőre tisztázatlan körülmények között Franciaországba menekült, és péntek hajnalban vonattal Milánóba érkezett. Egy külvárosi pályaudvaron szállt le, és amikor 3 óra körül rendőrök igazoltatni akarták, fegyvert rántott és tüzet nyitott. Az olasz hatóságok szerint ugyanazzal a fegyverrel lőtt, amellyel megölték a német fővárosban elkövetett merényletben használt kamion lengyel sofőijét. A 24 éves tunéziai férfi egy rendőrt megsebesített, állapota nem életveszélyes. A támadóval a sebesült rendőr kezdő, próbaidős társa végzett, Amri a helyszínen meghalt. A német hatóságok meglepve fogadták a Milánóból érkezett híreket, mert arra gyanakodtak, még Németországban van. A hatóságokat bírálják, amiért korábban szem elől tévesztették a közveszélyes iszlamista- ként számon tartott férfit és nem előzték meg a merényletet. Utána pedig egy ártatlant gyanúsítottak meg, és amikor megállapították, Anis Amri lehet az elkövető, nem tudták elfogni, így Franciaországon át Olaszországba menekülhetett. Bírálják a politikai döntéshozókat is, főleg a menekültügyi szabályozás miatt, amely lehetővé tette Amri szabad mozgását az országban annak ellenére, hogy menedékjogi kérelmét elutasították. Angela Merkel pártjában, a Kereszténydemokrata Unióban (CDU) is elégedetlenség tapasztalható, többen a kitoloncolási szabályok szigorítását sürgetik, és azt is, hogy ne engedjenek be az országba egyetlen menedékkérőt sem a személyazonosság megállapítása nélkül. Merkel kancellár kiemelte, a német főváros egyik leglátogatottabb karácsonyi vására ellen végrehajtott terrortámadás ügye „egy sor kérdést felvet”, ezért nagyon alaposan megvizsgálják, milyen lépéseket kell tenni. Megállapították a berlini merénylet valamennyi halálos áldozatának személyazonosságát. A 12 áldozat között a támadáshoz használt kamion meggyilkolt lengyel sofőrje mellett van egy-egy cseh, olasz és izraeli, valamint 8 német polgár. Valamennyi halálos áldozat felnőtt volt. A sebesültek számáról új összesítés jelent meg, eszerint 53 ember sérült meg, 14-en továbbra is súlyos állapotban vannak. Németországban több tízezren kérik Joachim Gauck szövetségi elnöktől, hogy adományozza a legmagasabb állami elismerést a meggyilkolt lengyel kamionsofőrnek. A tunéziai hatóságok letartóztattak három feltételezett dzsihádistát, aki kapcsolatban állt a berlini gázo- lásos merénylet elkövetőjével, Anis Amrival, egyikük az unokaöccse - jelentette be a tuniszi belügyminisztérium. A szóban forgó, 18 és 27 év közötti emberek egy terrorista sejt tagjai, akik kapcsolatban álltak a berlini támadást elkövető Anis Amrival. A terrorista 18 éves Fedi nevű unokaöccse bevallotta a hatóságoknak, hogy Amri azt kérte tőle: csatlakozzon az Iszlám Államhoz. Csapás a Boko Haramra ENSZ-intő Izraelnek, az USA hallgat Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatéban felszólította Izraelt, hogy vessen véget a telepeslakások építésének a megszállt palesztin területeken. Izrael tiltakozik. New York/Jeruzsélem. A jogilag kötelező érvényű ENSZ- határozat azt követeli a zsidó államtól, hogy „azonnal és teljes körűen vessen véget a telepeslakások építésének a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben”. A dokumentum szerint az izraeli telepestevékenységnek nincs jogi alapja, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok - amely a Biztonsági Tanács (BT) állandó tagja és Izrael szoros szövetségese - ezúttal nem élt vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. A BT többi tagállama támogatta a határozat elfogadását. A hírügynökségek arra vezetik vissza az amerikai tartózkodást, hogy Barack Obama elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök között meglehetősen fagyossá vált a viszony, a Fehér Ház lakója az izraeli telepbővítéseket tekintette a béke-erőfeszítések legfőbb akadályának. A Fehér Ház védelmébe vette az USA döntését arról, hogy tartózkodik -a szavazáson, amit azzal indokolt: az izraeli telepek rohamos teijeszkedése veszélyezteti a kétálla- mi megoldást. Az ENSZ BT utoljára 1981-ben hozott Izraellel szembeni határozatot, akkor a Szíriától elfoglalt Golán-fennsík kétharmadának az annektálását ítélte el. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő hivatala kijelentette: „Izrael elítéli ezt a szégyenletes Izrael-ellenes ENSZ-határozatot, és nem fogja teljesíteni a követeléseket.” A miniszterelnök hivatalába kérette az USA nagykövetét. Az izraeli külügyminisztériumba kérették azoknak az országoknak a nagyköveteit is, amelyek megszavazták a BT-ben a határozatot és amelyeknek van Izraelben diplomáciai képviseletük. (MTI) Abuja/Lagos. Hónapokig tartó küzdelmet követően a nigériai hadseregnek sikerült elűznie a Boko Haram harcosait a terrorszervezet egyik utolsó fellegvárából, az ország északkeleti felében lévő Sam- bisa erdőségből - jelentette be Mu- hammadu Buhari nigériai elnök. Buhari szerint a kormányerők a hétvégére szétzúzták azt, ami a Boko Haram-felkelőkből még megmaradt a Sambisa erdő szívében létesített táborukban. Az 1300 négyzetkilométer kiterjedésű erdőség az északi Bomo szövetségi állam területén fekszik. A nigériai elnök ugyanakkor nem mondott semmit Abubakar Shekaunak, a Boko Haram vezetőjének hollétéről. Buhari elnök győzelmi bejelentése ellenére kevéssé valószínű, hogy hamarosan véget érnének a dzsihádisták által elkövetett öngyilkos merényletek, valamint a falvak és katonai ellenőrző pontok elleni fegyveres támadások Eszakkelet-Nigériában. Már most vannak jelentések arról, hogy a terrorszervezet, amely hét éve küzd egy iszlám állam megteremtéséért Nigéria északi részén, átcsoportosította erőit a Bomótól délre fekvő Taraba és Bauchi szövetségi államokba. A Boko Haram 2014 végén egy Belgium nagyságú területet tudhatott magáénak, azóta viszont a hadsereg a környező államok támogatásával visszaszorította a szélsőségeseket. (MTI) Megmérgezhették a szír főváros, Damaszkusz ivóvízforrásait Aleppó már a szír hadsereg kezén, most al-Bábban dúlnak harcok (sita/ap) Ivóvízforrósok nélkül van negyedik napja a szíriai főváros, Damaszkusz és környéke, a kormány szerint terroristák szennyezték be a várost ellátó vízforrósokat. A török légierő támogatta lázadók sok dzsihá- distát öltek meg al-Bábban. Damaszkusz/Aleppó. A damaszkuszi vízellátásért felelős hatóságok közleménye szerint „terroristatámadások érték a Damaszkuszi és környékét ellátó összes ivóvízforrást”. Hozzátették: jelenleg víztározókból próbálják kielégíteni az ötmilliós város szükségletének egy részét. A damaszkuszi rezsim nem tesz különbséget a fegyveres felkelők között, álláspontja szerint mindenki terrorista, aki fegyveres harcot folytat a kormány ellen. A Sám FM szíriai rádió arról tájékoztatott, hogy a hatóságok vészhelyzeti intézkedéseket hoztak, amelyeknek keretében minden lakost fejenként napi 30-35 liter vízzel próbáinak ellátni. Szíriai hírforrások már szombaton arról számoltak be, hogy felkelők a Damasz- kusztól északnyugatra fekvő Barada- völgyben dízelt öntöttek a fővárost ellátó, Ejn al-Fájáh területről eredő forrásba. A völgy térségét felkelő szervezetek ellenőrzik, heves harcok folynak köztük és a kormányerők között. Megfigyelők szerint a lázadók a vízellátás akadályozásával próbálnak nyomást gyakorolni a rezsimre, hogy szüntesse be támadásait. Damasz- kuszban és elővárosaiban mintegy ötmillió ember él. Idlíb és Aleppó tartománybeli célpontokat bombázott az orosz és szíriai légierő a hétvégén, két nappal azután, hogy Idlíbbe evakuálták a lázadókat és a civileket korábbi, kelet- aleppói területeikről, és ezzel Aleppó városa teljesen a kormány ellenőrzése alá került. Csapásokat mértek Idlíb tartomány főbb városaira, Binnisre, Szarakebre és Dzsiszr-esz- Sugúrra, a légitámadásoknak több áldozata van, köztük civilek. Idlíb tartomány felkelők uralta területeit Oroszország hónapok óta bombázza, az Aleppó visszafoglalását célzó műveletek utolsó napjaiban is lankadatlanul hullottak az orosz bombák a főként a Dzsais al-Fatah szíriai isz- lamista koalíció felügyelete alá tartozó tartományban. Az idlíbi célpontok fokozott bombázása nem meglepő, a szíriai hadsereg és maga Bas- sár el-Aszad szíriai elnök is utalt korábban arra, hogy Aleppó bevétele után az azonos nevű tartomány megtisztítására, valamint a szomszédos Idlíb visszafoglalására összpontosítanak majd. Idlíb valóságos „szabadtéri börtön” az egykor az ellenzéki csapatok kezén lévő településekről száműzöttek tízezrei számára. A török hadsereg azzal vádolta meg az Iszlám Állam fegyvereseit, hogy legalább 30 civilt meggyilkoltak észak-szíriai fellegvárukban, al- Bábban. A szíriai felkelők a török hadsereg támogatásával már hetek óta igyekeznek elfoglalni al-Báb városát. A török légierő által támogatott szíriai lázadók megöltek 68 dzsihádistát Báb városában. A dzsihádisták múlt szerdán 16 török katonát öltek meg. Ez volt a legsúlyosabb katonai veszteség azóta, hogy tavaly augusztusban a török hadsereg Szíria északi részén hadműveletet indított. (MTI) Felülvizsgálják a berlini Brandenburgi kapunál tartandó szilveszteri népünnepély biztonsági koncepcióját is, 2400 rendőr ügyel majd a rendre (tasr/ap)