Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-22 / 296. szám, csütörtök
2016. december • www.ujszo.com I KERT ÉS UDVAR ÚJ SZÓ Virágoskert IVII ■ Karácsonyra legszebb és - ■ . . legillatosabb nVllllvl' virága, de karácsonyra otthonunkban is élvezhetjük ennek a kedves hagymás virágnak az illatát. R égen a kertészek a jácinthagymákat karalábéban vagy dísztökben hajtatták ki, úgy hogy a karalábé belsejét akkora részen szedték ki, hogy a hagyma beleférjen, majd a zöldségben található nedvességgel meghajtatták a hagymát. Állítólag az így hajtatott jácintok sokkal szebbek lettek. Nos, egy próbát megér, talán otthon is sikerül, bár ez a módszer akkoriban titkos volt, és senki nem fedte fel az eljárás titkát. Aki szeretne jövőre jácintot hajtatni karácsonyra, novemberben sürgősen szerezze be a hagymát, hiszen utána már vége az őszi szezonnak, és lemarad a legjobb jácinthagymákA jácintokat speciális hajtatóüvegben, vagy cserépben tudjuk meghajtatni. A hajtatóüveg úgy van kialakítva, hogy a hagymát ne érje víz, csak a fejlődő gyökér kapjon vizet. Akinek nem sikerül ilyet beszereznie, egy cserép és egy marék föld is megteszi. Az ültetés lényege, hogy a hagyma a megfelelő földbe a megfelelő mélységre kerüljön. Ahhoz hogy a gyökérképződés meginduljon, fontos . a fény teljes kizárása. Tehát ültetés után a cserepet tegyük sötét és kb. 13-15 fokos helyiségbe. A legjobb a 10-12 cm-es cserépméret, de ha nagyobb cserepet vagy akár egy bélelt fonott kosarat választunk, két-három hagymát is összeültethetünk. Virágföldnek jó vízáteresztő laza földet vegyünk, a legjobb, ha felefele arányban bekeverjük homokkal, mert ha túl nedves a föld, a hagyma kirohad. Ültetésnél figyeljünk a megfelelő mélységre, a hagyma egyharmada takaratlan kell, hogy maradjon. Vagyis a felső része a föld felett kell, hogy legyen. Pont középre helyezzük el a hagymát, ne érjen a cserép falához. Az így beültetett cserepet tehetjük egy sötét hideg pincébe, vagy kamrába, a lényeg a sötét és 10-15 fokos hőmérséklet. Ezután a föld ne legyen se túl nedves, hiszen a hagyma tárolja a szükséges vizet, se túl száraz, néhány naponta adjunk pár csepp vizet. Ekkor megindul a gyökérképződés, majd a növekedés. Amikor a hajtás eléri a 4-5 cm magasságot, vigyük be melegebb helyre a cserepet, de fontos, hogy még mindig sötétben tartsuk, akár úgy, hogy egy fekete kartonpapírral vesszük körbe a cserepét. Ilyenkor már nagyon óvatosan locsoljuk a növényt, mert könnyen kirohad, és oda a munkánk. Amikor a hajtás már eléri a 8-10 cm-t és megjelenik a virágzat, levehetjük a kartonpapírt. A10 cm-es zöld levelek között megjelenik a virágzat, ám ahhoz, hogy hosszú ideig élvezzük a növény friss tavaszi illatát, tegyük a cserepét minél hűvösebb helyre. Ha ettől a módszertől eltérünk, és nincs meg a megfelelő fény, illetve hőmérséklet, a virágzás elmarad. A virágzó jácintnak fontos a sok fény, de csak 15 fokos hőmérsékleten marad szép. A hajtatóedényben is hasonló módon érdemes jácintot varázsolni, itt csak meg kell tölteni tiszta vízzel az üveget, és ráhelyezni a hagymát. Az eljárás ugyanaz, először sötét és hideg helyen hajtassuk meg a hagymát, majd virágzáskor vigyük világosra. Elvirágzás után hagyjuk, hogy a virág és a levelek elszáradjanak, ne vágjuk le őket, mert ilyenkor a tápanyagok visszahúzódnak a hagymába. Csökkentsük le a locsolást, és tegyük félre tavaszig a hagymát, ekkor kiültethetjük kertünkbe. Ma már igen nagy szín- választékban kaphatók a holland hagymák, fehér, rózsaszín kék, lila, de akár piros, narancssárga, vagy épp citromsárga színben is kapható. (Kertvarázs Magazin) FUSZERABECE Honnan származik? Már a Krisztus előtti 3. században a kínai piacok becses árucikke volt a Maluku- és a Fülöp-szigeteken honos, számos tropikus vidéken (Srí Lankán, Madagaszkáron, Amerikában) termesztett örökzöld fának a szárított virágbimbója. A szegfűszeget Zanzibárban és Madagaszkáron termesztik legnagyobb mértékben. A17. századig csupán őshazájában termesztették, mivel halálbüntetés járt annak, akit rajtakaptak, amikor megpróbálta kicsempészni a növényt. A fűszert Európában a 4. századtól ismerték: arab közvetítéssel jutott Dél-Európába, de csak a középkori Európában vált közkedveltté, sőt pestis elleni gyógyszernek hitték. Az ősi Kínában a császár előtt megjelenő udvaroncok leheletüket szegfűszeggel illatosították. A Maluku- szigeteken terhes anyákhoz illő gyengédséggel bántak a virágzó szegfűszegfákkal, nehogy a fa ijedtében meddő legyen. n aromaticum Et Perry Milyen a növény' Az örökzöld növény közepes termetű fává fejlődik. Levelei lándzsásak, halványlila-rózsaszín virágai a hajtáscsúcsokon nyílnak. Termése bogyószerű áltermés. Magvetéssel szaporítható, meleg- és vízigényes növény. Milyen az íze, és mit tartalmaz? A fűszer készítéséhez a fehéres színű bimbókat júniusban és decemberben szedik, pálmalevelekbe csomagolva szárítják. A szárítás folyamán a bimbók vörösesbarna, illetve barna színűvé válnak. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Mivel alakjuk a szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg elnevezés. A drog illata kellemes, íze aromás, kesernyés, kissé égető. 16-25 százalék illóolajat (eugenol, eugenilacetát, vanilin stb), 10-12 százalék cseranyagot, gyantát, nyálkát, zsírt, viaszt tartalmaz. Mire használható a konyhában? Fűszerként felhasználhatjuk levesek, paradicsomos ételek, „pikáns" mártások, húsételek, kolbászok, és tészták töltelékeként, savanyúságok készítésénél. Ízesítenek vele süteményeket, tortákat, fagylaltokat, parfékat, kompotokat, befőtteket, krémeket és pudingokat. Fűszerkeverékek, curryk, pádevek alkotója. Kellemes ízt ad a szörpöknek, bóléknak és a forralt bornak. Mire használható a gyógyászatban? A gyógyászatban teakeverékek, tinktúrák készítéséhez használják: illóolajának antiszeptikus hatása amiatt a fogászatban fertőtlenítőként és helyi érzéstelenítőként alkalmazzák, a kozmetikai iparban pedig illatalapanyagként. Forrás: Dr. Ladocsi Teréz - Sági Katalin - Békefi Iván: A fűszerezés ABC-je
