Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-20 / 294. szám, kedd

www.ujszo.com I 2016. december 20. KULTÚRA 117 Elhunyt Gábor Zsazsa, az első magyar celeb Hírnevét házasságai, extravaganciája, szellemes mondásai alapozták meg Zsa Zsa Gabor (ahogy Amerikában nevezték) bundában, drágakövekkel (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Los Angeles. Másfél hónappal 100. születésnapja előtt el­hunyt Gábor Zsazsa magyar - származású hollywoodi film­díva és módiaceleb. Kilen­cedik férje, Frederic von An­halt szerint felesége szív- infarktusban halt meg vasár­nap. „Zsa Zsa Gabor" halál­hírét a nemzetközi sajté is bő terjedelemben tárgyalja: gyémántjaival, bundáival a 20. század Amerikájának egyik ikonja volt. Gábor Zsazsa hírnevét legalább annyira köszönhette viharos magán­életének, mint a vásznon nyújtott ala­kításainak - ahogy mondták róla, ő volt az első, aki arról lett híres, hogy híres. Gyakran aposztrofálták a 20. század legsikeresebb kurtizánjának; ezt különösebben nem bánta, sőt, szí­vesen osztotta meg újabb és újabb változatban életének pikáns epizód­jait és férfiakra alapozott filozófiáját. A legendák miatt valódi életkora szinte megállapíthatatlan, életrajza bővelkedik az ellentmondásokban. Ami biztosnak tűnik: anyai nagy­anyjának ékszerüzlete volt Budapes­ten, apja katonatiszt, anyja társasági szépasszony volt. Anyja mindenképp sztárt akart csinálni három csinos lá­nyából, ezért benevezte - polgári ne­vén - Sárit a Magyarország szépe versenyre. Meg is nyerte, ő lett Miss Magyarország, nem sokkal később pedig elhatározta: színésznő lesz. Hogy elszabaduljon otthonról, féijhez ment egy 60 éves török dip­lomatához. Az ő oldalán 1938-tól két évet töltött Ankarában, s már ekkor felhívta magára a figyelmet liezon- jaival. Egyik önéletrajzában például azt írta: első főijével el sem hálta a há­zasságot, életében az első férfi Kemal Atatürk, a modem Törökország atyja volt. A második világháború kitörése után elvált, majd 1941-ben anyjával és húgaival az Egyesült Államokba utazott új életet kezdeni. Amerikába érve szinte azonnal feleségül ment Conrad Hiltonhoz, a szállodalánc örököséhez. O az egyetlen, akit - sa­ját bevallása szerint - csupán a pén­zért választott, és akinek gyereket A Toulouse-Lautrec életéről forga­tott Moulin Rouge-ban, 1952-ben szült, igaz, már a válás után. Kap­csolatuk rövid és heves volt, a végén annyira elmérgesedett, hogy Hilton inkább hagyta leégni a házát, mert tudta, hogy abban ott van felesége kedvenc kutyája. Az asszony sem maradt adós: azzal vádolta a férjét, hogy közös gyermekük erőszakból született. Mindenesetre, ez volt az a házasság, amely által Gábor Zsazsa és Elizabeth Taylor egy családba került, a színésznő első félje ugyanis ifjabb Conrad Hilton volt. Az amerikai bul­vársajtó még évtizedekig lelkesen követte a két díva, az egykori anyós és meny vetélkedését, ki gyűjti be kö­zülük a nagyobb trófeát, legyen bár szó férfiakról vagy drágakövekről... Második válása után Zsazsa hama­rosan hozzáment George Sanders Oscar-díjas színészhez, akit élete nagy szerelmének nevezett, de vele sem élt tovább, mint előző hitvesével - a rosszmájúak szerint ekkor került a legközelebb az Oscar-díjhoz. Ekkor­tájt kezdődött filmes pályafutása, 1952-ben szerepet kapott a Moulin Rouge-ban. A következő két évtized alatt több tucat filmben állt a kamera elé, számos alkalommal világsztárok oldalán, de a kritikusok szerint szí­nészi tehetséget talán kettőben, ha el­árult. Hírnevét nem is filmes szerepei, hanem házasságai, extravaganciája, szellemes mondásai alapoztákmeg. A szakirodalomban ismert a Zsazsa- faktomak nevezett jelenség, amikor valaki úgy lesz ismert, hogy egész élete során semmi jelentősei nem al­kot. Zsazsa mindent megtett, hogy a bulvárlapok címoldalára kerüljön, összesen kilenc házasságával még a Guinness-rekordok könyvébe is be­került mint a legtöbb igent kimondó díva. (Saját számítása szerint csak nyolc és fél félje volt, mert 1982-es házasságát egy spanyol herceggel nem tártotta igazinak. Korábbi há­zastársai között akadt olajmágnás, ügyvéd és feltaláló is - ez utóbbi, Jack Ryan formatervezőként egyebek mellett a Barbie baba megszületésé­nél bábáskodott.) Utolsó férjétől, a nála 26 évvel fiatalabb Frederic von Anhalttól házastársi jogon megkapta a hercegi címet is. Szellemes társalgó volt, ezt a te­hetségét elsősorban televíziós show- műsorokban kamatoztatta. Számos mondásából lett szállóige. „Egy okos lánynak nem probléma a férfi, hanem megoldás” - vallotta. Eszerint élt, s egyre vagyonosabb lett, ahogy mondta: „Nagyon jó vagyok háztar­tásban, ha elhagyok egy férfit, min­dig megtartom a házát.” „Soha nem tudtam meggyülölni egyetlen férje­met sem annyira, hogy visszaadjam neki a tőle kapott gyémántokat” - e mondása bekerült a 20. század hal­hatatlan idézeteinek gyűjteményébe. Az a kijelentése, amely szerint „én személy szerint semmit sem tudok a szexről, mert mindig féijnél voltam”, ugyanakkor nem teljesen fedi a va­lóságot, mert a pletykák szerint sze­retője volt - többek között - John F. Kennedy elnök, Frank Sinatra, Ri­chard Burton és Sean Connery is. A plasztikai sebészek műtőit gyakran felkereső szülésznőt 2002 novemberében súlyos autóbaleset érte, a kórházat elhagyva beköltözött egy idős sztárokat gondozó szanató­rium egyik luxuslakosztályába. To­lókocsiban közlekedett, s több agy­vérzés is érte, arcának egyik oldala lebénult. 2011 januárjában fertőzés miatt amputálták jobb alsó lábszárát, s azóta is többször kórházba került. 2012-ben először ismerte el való­di korát, amikor nagyszabású partit adott 95. születésnapján. Ekkor már ágyhoz kötött betegként élt Bel Air-i otthonában. Az élni akarás azonban nagyon erős volt benne, még lányát is túlélte, aki tavaly januárban, 67 évesen hunyt el. Gábor Zsazsa idén februárban szűk körben ünnepelte meg 99. születésnapját, a nagyszabá­sú mulatságot jövőre, 100. születés­napjára tervezték. (MTI, as) Kilencedik férjével, Frederic von Anhalttal-teljes hercegi díszben RÖVIDEN Doktor Zsivágó - musicalben Győr. A hétvégén bemutatták a Győri Nemzeti Színházban Mi­chael Weller, Michael Korié, Amy Powers és Lucy Simon Doktor Zsivágó című musical­jét. A győri premier egyben a mű európai ősbemutatója volt. „Győr városának és a Győri Nemzeti Színháznak egyaránt hatalmas dolog, hogy Közép- Európában először mi nyertük el a jogot a bemutatóra - mondta el Forgács Péter, az előadás ren­dezője. - A Borisz Pasztemak regényén alapuló musicalt eddig csak Ausztráliában, majd Ame­rikában, a Broadwayn játszot­ták. A Doktor Zsivágó nagysza­bású mű, hihetetlenül szerte­ágazó történettel, monumentá­lis, nagy ívű zenével. (ú) Magyar művészek alkotásai Rómában Róma. Hervé-Lóránth Ervin Barbi&Fauno című szobra fo­gadja a látogatókat a római Macro kortárs képzőművészeti kiállítóközpont aboutblank című nemzetközi kiállításán, amelyen más magyar művészek is bemutatkoztak. A tárlat az olasz fővárosban működő kül­földi kulturális akadémiák, kö­zöttük a Római Magyar Akadé­mia művészeinek alkotásait mutatja be. Hervé-Lóránth Ervin szobra több mint három méter magas, hungarocellből, kültéri vakolatból és papírmaséból ké­szült alkotás az ókori Aphrodité, Erósz és Pán szoborcsoportot idézi, a szépség istennője helyén egy nőiességében eltúlzott Bar­bie babával. A Rotterdamban élő Era Vati (Vati Erika) Remem­bering című videodoboza a sze­mélyes emlékek átadása és a kommunikáció nehézségeire fi­gyel fel. Horváth Dániel Point of no return című installációján a római turistalátványosságok ké­peslapjai sorakoznak, amelyek­ről azonban hiányoznak a híres helyszínek. (MTI, ú) Klasszikusok magas áron Budapest. Boromisza Tibor Rőzsehordók a ligetben című képe kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria vasárnapi karácsonyi aukcióján, amelyen sok más mellett Munkácsy, Aba- Novák és Rippl-Rónai műveit kínálták. Boromisza Tibor fest­ményének a kikiáltási ára 42 millió forint volt, majd több licit érkezése után a magyar fauve- festészet egyik legkiemelkedőbb darabja 87 millió forintért kelt el. Boromisza 1908 körüli Nagybá­nyán készült alkotását 1911 óta nem láthatta a közönség. A fest­mény felfokozott színvilágával és dekorativitásával olyan alko­tók munkáival állítható párhu­zamba, mint Henri Matisse, Vin­cent van Gogh vagy Paul Gau­guin. Kikiáltási árának több mint kétszereséért cserélt gazdát Rippl-Rónai József Társaság a kastélyparkban című 1907-es olajfestménye. A képre a licit 34 millió forintról indult, és végül 80 millió forintért kelt el. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom