Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-20 / 294. szám, kedd
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. december 20. I 7 A Bugár BélaNehezen nyelnék le az MKP keményvonalasa V ajon a Bugár Bélával kapcsolatos budapesti megjegyzések megtorpedózzák az MKP és a Híd lehetséges közeledését? Nem egészen - inkább rámutatnak, hogy az MKP keményvonalas szárnyán kialakult a közmegegyezés az együttműködésről, még ha eléggé problémás is. Az első, Bugárral kapcsolatos megnyilvánulás november végén Nagyváradon hangzott el, Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a romániai választások előtt leszögezte, szükség van az RMDSZ és az MPP együttműködésére. Viszont a szlovákiai viszonyokat a romániai közeledés ellenpéldájaként említette, s kijelentette, Felvidéken nemzetárulásként értelmezendő a Híd létrehozása és a magyar képviselet megosztása, Bugár Béla pedig egy olyan szlovák, aki j ól beszél magyarul. Ez Bugár Bélától az egyszerű Híd- szavazóig sokakat felháborított, ám az MKP háza tájáról is elhangzottak hasonló megjegyzések. Megfeneklik a párbeszéd amiatt, hogy Bugárral látványosan nem áll szóba továbbra sem a magyar kormány? Aligha, pontosabban, ha nem lesz kiegyezés, akkor nem ezért. Párbeszédről eleve csak úgy lehetne beszélni, ha látnánk a tárgyalássorozatot, egyelőre azonban csak egyetlen (az MKP által kezdeményezett) találkozóra került sor, ahol kiderült, ha kell, a felek egy asztalhoz tudnak ülni. Bugár számíthat támadásokra, attól függetlenül, merre tart a pragmatikus, együttműködést forszírozó folyamat. A dunaszerdahelyi magyar-magyar párbeszéd óta az egyik fő kérdés, hogyan békéi meg az MKP keményvonalas szárnya azzal, hogy egyáltalán egyeztet az MKP a Híddal. Bugár kritizálása annak a jele, hogy a Híd elnökét megpróbálják leválasztani és külön kezelni - míg egy esetleges együttműködést értelmezhetnek egyfajta „nemzeti rehabilitációként”, addig Bugártól a szakadás miatt „elvárás” a háttérbe vonulás, vagy az önreflexió. Ennek az esélye viszont minimális, bár a Híd elnöke épp a hétvégén mondta, hajlandó személyes áldozatot hozni kártya i az együttműködést fontos ügyekben, a kormányba lépésnél is „feláldozta magát”, nem lett miniszter, pedig tervezte. Bugár nimbusza ugyan némileg megkopott szlovák szimpatizánsai körében a kormányra lépés miatt és óta, de háttérbe vonulása, elhasználódása pont ugyanannyira távolinak tűnik, mint öt vagy tíz éve. Ellenlábasai nem túl reális álomforgatókönyve az, hogy háttérbe vonul, a Híddal való együttműködés pedig erkölcsileg is felvállalhatóvá válik, hiszen így az nem lenne más, mint a tékozlók visszatérése az etnikai politizáláshoz. Az MKP és a Híd szövetsége egyébként is csak úgy lenne célszerű, ha hangsúlyosabban megjelenne az etnikai szál, hiszen egy ilyen formáció aligha lenne képes szlovák szavazókat is megszólítani. Bugámak viszont semmi oka távozni a Híd éléről, sem „bocsánatot kérni”. Ironikus módon még vissza is üthet a Bugár-fókuszáltság, hiszen a megyei választásokon, ahol a Hídnak az érdeke a megegyezés, a pártelnök személye nem merül fel akadályként, míg országos szinten, ami az MKP- prioritása, sokkal nagyobb problémákat okoz majd a személyes egyeztetés - Bugár Bélával. Érdekesen alakulnak a következő hónapok. Putyin és Trump (TASR/AP-felvétell Mit árul Trump Putyinnak? GÁLZSOLT R eméljük, hogy nem minket - Amerika szövetségeseit. De sajnos vannak erre utaló jelek. Az új washingtoni adminisztráció egyre több tagját jelöli ki Donald Trump, és a jelölések többsége tovább erősíti a kételyeket az amerikai külpolitika alakulásával kapcsolatban. Legutóbb Rex Tillersonnak, az ExxonMobil vezérigazgatójának külügyminiszteri nevezése borzolta a kedélyeket, nem alaptalanul. Először is egy dúsgazdag texasi olajmágnás jelölése csak egy újabb pofon az úgynevezett csalódott, lecsúszó alsó középosztály, meg a kevésbé iskolázott vidéki férfiak számára, akik elvileg a jócskán összefonódott gazdasági-politikai elit ellen voksolva juttatták Trumpot az elnöki székbe, támogatói derékhadát alkotva a mágnásnak. Trump tehát maga is ennek az elitnek a képviselője, és most már a sokadik nevezésével építgeti tovább a modem Amerika valaha volt leggazdagabb kormányát. Messze leggazdagabb kormányát, (ex)bankárokkal és olajmágnásokkal, milliomosokkal és milliárdosokkal. De ez legyen a megvezetett választók problémája. Tillersonnal 1975 óta dolgozik az ExxonMobilnál, és nem az a fő gond vele, hogy gazdag, hanem, hogy soha nem dolgozott tartósan külföldön, nincs semmilyen államigazgatási tapasztalata, ellenben van Barátság érdemrendje Putyin orosz elnöktől és óriási összeférhetetlenség áll fenn a jelenlegi és a jövőbeni pozíciója között. Az ExxonMobil vezetőjeként nagy üzleteket ütött nyélbe az orosz olajiparban (ami arrafelé azt jelenti, hogy az orosz vezetéssel, még pontosabban személyesen Putyinnal), egy sor vegyes vállalatot birtokol az oroszokkal a Bahamákon, és elemi érdeke az Oroszország elleni nyugati szankciók eltörlése, amelyek miatt befagytak az ottani beruházásai. A washingtoni szenátusban (ahol a kinevezéséhez többségi támogatásra van szükség) érdekes meghallgatásnak néz elébe. Nemcsak a demokraták részéről lesznek kellemetlen kérdések, hanem republikánus oldalról is, mondjuk a Putyint nemes egyszerűséggel „gonosztevő gyilkosnak” nevező egykori elnökjelölt John McCain is nagyon kemény lesz vele. De Tillerson is megérdemel egy esélyt, lehet, hogy a cserkészbecsületszó és az értékek kerekednek felül énjében (elvégre az amerikai cserkészmozgalom nagylelkű támogatója) és nem az ExxonMobil részvényeseinek érdekeit (köztük 150 millió dollár értékű tulajdonrésszel a saját magáét) fogja képviselni, hanem az amerikai népét. De persze ebben az esetben sem mindegy, kik és hogyan határozzák meg ezeket az érdekeket. Két dolog kapcsán lehetnek komoly kétségeink: 1. Úgy tűnik, hogy az új adminisztráció a fő veszélyt Kínában, és nem Oroszországban látja- helytelenül. Trump Kínával akar keményen konfrontálódni, míg Putyinnal inkább kiegyezne, ezért engedékenyebbnek mutatkozik. Fareed Zakaria tekintélyes amerikai külpolitikai újságíró helyesen mutatott rá, hogy bár Kína jóval erősebb, a fő veszélyt Oroszország jelenti, mert az orosz elit szét akarja verni a liberális világrendet és a nyugati integrációs szervezeteket, míg Kína profitált ezekből, ezért a status quo fenntartásában érdekelt. Ráadásul Oroszországra most könnyebb lenne nyomást gyakorolni, mert a pénzügyi összeomlástól talán csak hónapok választják el. 2. Vannak arra utaló jelek, hogy az Oroszországgal vagy Kínával folytatott nagy sakkjátszmában feláldozható bábuként tekint majd az US A-val szövetséges országokra, s az értékelvű politizálás tartósan háttérbe szorul a pillanatnyi érdekek miatt. Nemcsak Trump számos kijelentése utal erre (számunkra a legrémisztőbb a NATO-n belüli védelmi garanciák megkérdőjelezése), hanem imázsa, habitusa is. Úgy a politikában, mint az üzleti életben kemény tárgyalóként egyezkedik, és a maximumot alkudja ki a tárgyalóféltől. Csakhogy az üzleti életben az alku része, feltétele lehet egy két cég, vállalati részesedés feláldozása, viszont a szabad világ vezető hatalmaként nem szabadna országokat (szövetségeseket) vagy elveket feláldozni. A jogállam sírásói és a fasizmussal riogatok - elhúzódik a lengyel válság A lengyel sajtó a belpolitikai konfliktus folytatódására számít. Varsóban a parlamenti újságírói munka korlátozása, a szejm üléstermében folytatott ellenzéki ülősztrájk és az utcai tüntetések miatt robbant ki belpolitikai válság. „Mit akar tenni Lengyelországgal, Kaczynski képviselő úr?” - tette fel a kérdést a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökének, Jaroslaw Kaczynskinak a Gazeta Wyborcza kommentálja. „Mit akar még? Nem lakott még jól a hatalommal? Úgy akar bevonulni a történelembe, mint a demokratikus jogállam sírásója? A lengyelek szabadságának sírásója? A szabad lengyelek fölkeltek, és nem engedik meg önnek azokat a barbár tetteket, amelyeket gúnyos mosollyal hagy jóvá. Világosan megmondták, ennek a hatalomnak vége” - írta a lap. Kazimierz Michal Ujazdowski, a kormánypárt európai parlamenti képviselője a TVN24 hírtelevíziónak bírálta saját pártját.„A felelősség Ka- czynskit és a PiS vezetését terheli. Politikai párbeszédet ígértünk a választóknak, empátiát a különféle álláspontok iránt. A sajtószabadság szejmbeli korlátozása képtelen ötlet, egy ellenzéki képviselő kitiltása az ülésteremből, majd a görcsös ragaszkodás ehhez az intézkedéshez váltotta ki a válságot. Még vissza lehetne lépni, s az ellenzéknek nem maradna ürügye a szejm pódiumának blokkolására” - mondta az EP-képviselő. A kormányhoz közeli W polityce kommentálja viszont az ellenzéket hibáztatja, intellektuális és politikai gyengeségéről ír. „Nem képes kommunikálni a társadalommal. A diktatúrával, fasizmussal és totalitarizmussal való ij esztgetés nem működik. Az ellenzék tudatosította, hogy demokratikus módszerekkel nem tud gyorsan visszatérni a hatalomba, mert a lengyelek többsége a közvéleménykutatások szerint ezt nem akaija. Ezért csak a parlamenten kívüli és antidemokratikus módszerek maradnak számára. Ezért további provokációkra és a konfliktus eszkalációjára lehet számítani” - írta a szerző. FIGYELŐ Menekültgyárat visz Hatvanba Szijjártó A világhírű csokoládé-vállalat, a Ghraoui Chocolate Hatvanban 540 új munkahelyet teremtő beruházást valósít meg - jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap. A cég honlapja alapján a szíriai Ghraoui Chocolate ghou- tuai gyára az országban dúló polgárháború miatt 2011 óta nem üzemel, ahogy a cég külföldi boltjai sem. A háború miatt Szíriában csak két működő boltj a maradt. A terv szerint a cég Magyar- országról kezdene európai terjeszkedésbe. A vállalkozásnak működött boltja Aleppóban is, de ezt már régen bezárták. A Gharoui Chocolate nagy múltú cég, már a 30-as években működött Szíriában. (index.hu) 57 újságírót öltek meg idén 57 újságírót, köztük 5 nőt öltek meg idén munkavégzés közben, elsősorban háború sújtotta országokban, tavaly 67-et-tette közzé a Riporterek Határok Nélkül szervezet. Tavaly a Charlie Hebdo francia lap munkatársainak lemészárlása miatt volt magasabb az áldozatok száma. Szíria idén pokollá vált, ott 19 újságíró vesztette az életét. Afganisztánban 10, Mexikóban 9, Irakban 7, Jemenben 5 újságíró halt meg. Rajtuk kívül 9 bloggert és a médiában dolgozó további nyolc munkatársat is megöltek 2016-ban. Az őrizetbe vett újságírók száma viszont a törökországi helyzet miatt emelkedett. 348 újságíró és blogger van rács mögött, csak Törökországban több mint száz. (MTI)
