Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-17 / 292. szám, szombat
m SZALON ■ 2016. DECEMBER 17. www.ujszo.com A kormány arca Mit képvisel valójában az idén márciusban létrejött, a legmerészebb előrejelzések által sem valószínűsített Smer-SNS-Híd-kormány? Milyen ennek a kormánynak a politikai arculata, és merre vezeti az országot? Elemzőket, politikusokat kérdeztünk. idén március 23-án létrejött, négypártiként indult kormánykoalíció, bár nem az első ideológiailag vegyes kormánykoalíció az önálló Szlovákia történetében, több szempontból is rendhagyó formáció. Ugyanis olyan pártok léptek benne szövetségre, amelyek eddigi tevékenységük folyamán ellentétes irányba húzták volna az ország szekerét, és nemegyszer egymással szemben határozták meg saját arculatukat. Épp ezért a március 23-i kormányalakítás komoly indulatokat váltott ki különféle választói csoportok körében - gyakran az egyes pártok saját szavazóin túl azok a szavazók tiltakoztak a leghangosabban, akiknek pártja az újdonsült kormánypártok korábbi potenciális szövetségese volt. Ezzel új választóvonalak jöttek létre a szlovákiai politikai szcénán. Hasonló bal-jobb összefogásra még nem volt példa az önálló Szlovákia történetében, állítja Gál Zsolt politológus, a Comenius Egyetem munkatársa. Eddig vagy a nemzeti-populista, vagy a jobboldali erők alkottak kormányt. „Kivételt az első Dzurinda-kormány képez, melyben az euroatlanti integráció, illetve a demokratikus-nem demokratikus értékrend volt a választóvonal - magyarázza Gál Zsolt. - Az is atipikus, hogy a koalíció egyik tagja, a Siet' rögtön a koalíció megalakulása után szétesett.” A márciusi kormányalakítás a legnagyobb feszültséget a Siet táborában okozta: Radoslav Procházka pártja nagy lendülettel indult, a választások előtt a második legerősebb pártként szerepelt a felmérésekben, de vezetőjének kiszámíthatatlansága miatt sokan cserbenhagyták, és 5,6%-kal épp hogy bejutott a parlamentbe. A kormányra lépés ezt a pártot (amely a Smer ellenében határozta meg önmagát) teljesen lerombolta, az újabb felmérések 2%-osra sem teszik a támogatottságát. A párt a kormánykoalícióból is kiszorult, szeptember 1-jén a Smer, az SNS és a Híd vezetője megkötötte az új koalíciós szerződést. A koalíció legitimitását jelentős részben a stabilitás fontosságában, illetve a „standard” pártok pótolha- tadanságában határozza meg. Új választóvonalak „A Kodeba-féle Mi Szlovákiánk Néppárt parlamentbe kerülésével újra megjelent a törvényhozásban a nem demokratikus, sőt egyenesen rendszerellenes elem, amely minden más párt számára elfogadhatadan - mondja Gál Zsolt politológus, hozzátéve, Kodebáék mellett más pártok retorikájában is megjelennek rendszerellenes elemek. - Az elmúlt évtizedekben a jobbközép erők váltogatták egymást kormányon a baloldali-nem- zetí populista erőkkel, az előzőknek volt 45, az utóbbiaknak kb. 55 százaléknyi támogatottságuk. Kodebáék a baloldali-populista blokktól vesznek el szavazatokat, azzal, hogy koalíciós potenciáljuk nulla. Ez akár kedvezhetne a jobbközépnek, de patthelyzethez is vezethet, amikor egyik tábornak sincs elég ereje a. kormányalakításhoz.” A jelenlegi kormánykoalíció arculata azt a helyzetet is tükrözi, ahogy az egész hazai politikai színtér átrendeződött. „Szlovákiában is érződnek a nemzetközi politikai trendek, azaz már korántsem olyan kőbevésett a jobb-baloldali ideológiai és rendszerszintű megosztottság - mondta az Üj Szónak Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. - Ezeket az értékharcokat egyre inkább felülírja a pártok hálózati versengése, amely révén politikai, gazdasági és kulturális (belföldi és külföldi) térben próbálják kapcsolataikkal befolyás alá vonni a választókat. Mindemellett az aktuális közhangulatra, a hangzatos és kritikus üzenetekre, illetve kampányokra építő politikai formációk gyors sikerei jelentek meg újdonságként - korábban az OÉaNO, most a Sme rodina és Kodebáék.” A Híd pozíciója Hol foglal helyet ebben a térben a jelenleg legerősebb, szlovákiai magyar politikai érdekeket is képviselő párt, a Híd? A Hídtól sokan várták a választások előtt, hogy a reformpolitikát fogja támogatni, ezzel szemben a mostani kormány az elért kompromisszumos eredmények ellenére sem kínál átfogó, rendszerszintű megoldásokat. Ravasz Ábel, aki a jelenlegi kormány romaügyi kormánybiztosa és november 12. óta egyúttal a Híd alelnöke, úgy látja, nincs elég támogatottsága a reformpolitikának Szlovákiában. „Az elmúlt tíz év egyik legfontosabb politikai fejleménye, hogy annak a jobbközép tömbnek, amely a reformok hordozója volt Szlovákiában a kilencvenes évek dereka óta, a támogatottsága megtizedelődött — mondta az Üj Szónak Ravasz. - Ez a blokk egykor akár 40%-ot is ki tudott tenni, most viszont a Híd gyakorlatilag az utolsó képviselője a parlamentben. A Híd a választásokon nem érte el a várt százalékos eredményt, és junior partnerként van jelen a koalícióban. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk a kormány általános jellegét, karakterét meghatározni, hanem legfeljebb befolyásolni. A Híd kijelölt három fő területet, ahol intenzívebben szeretné befolyásolni az ügyeket, ezekben sikerült is előrelépést elérni. Ha azonban komplex reform- politikát szeretnénk végrehajtani, ahhoz kormányerőt kitevő reformpárti szavazókra lenne szükség. Ezek a szavazók nem mutatkoztak a mostani választásokon.” „Ellenzékből könnyű dolgunk volna” M ilyen a kormány valódi arca, és merre tart a kormányalakítás óta a Híd? Bugár Béla pártelnököt kérdeztük. A kormányalakítás után a Híd úgy nyilatkozott, igyekezni fog visszafogni a kormány retorikáját, a mérsékelt stílusra fog törekedni a kormányon belül. Sikerült megvalósítani ezt a törekvést az elmúlt időszakban? Ez egy hármas koalíció, ahol a súlyunk a választási eredményünknek megfelelő. Sokaknak nem tetszik, hogy ezt mindig elmondom, de el kell mondani, hiszen a választásokon igy döntöttek a polgárok. Azt azonban látom, hogy lehet módosítani a koalíciós partnerek kijelentésein. Nem mindig sikerül, de a Smernek is meg kellett tanulnia, hogy már nem egyedül kormányoz. Ez miben merült ki? Például abban, hogy a miniszterek néha úgy gondolták, senkivel nem kell egyeztetni. Egyedül akartak dönteni különféle dolgokról. Ez fokozatosan megváltozott. Ami viszont kezdettől fogva működött, az a koalíciós tanácsban elért egyezség, ezt mindenki betartja. Az utóbbi időben viszont Robert Fico mintha elszabadult volna. Többször is megerősítette korábbi idegenellenes kijelentéseit, kirohant az újságírók ellen. Jó iránya ez a kormányzati kommunikációnak? A választások előtti kijelentésein változtatott - például nem emlegeti a bevándorlókkal kapcsolatban a terrorizmust. Ami azonban egy pártkongresszuson hangzik el, az a párt véleménye. A Smer- kongresszus után Ficónak a romákkal kapcsolatban tett néhány éles kijelentése után beszéltem Robert Kaliňákkal, és Ravasz Ábel személyesen is rákérdezett a dologra, tehát a mi részünkről semmiféle változás nincs. Ha észrevesszük a Smernél a roma- ellenességet, tudjuk, mit kell tennünk, és nagyon keményen fel fogunk lépni ellene is. Ami az újságírókkal kapcsolatos kijelentéseit illeti, hadd jegyezzem meg, hogy eddig ennyire nem volt jelen az újságírók oldalán a politizálás. Ignorálják a pozitív híreket, és a politikusokat olyan helyzetbe hozzák, hogy néhányan szélsőséges kijelentéseket tesznek. Én nem használnám Fico szavait, de nekem is sok negatív tapasztalatom van a médiákkal. Negatívan befolyásolják az olvasókat. Amikor nemrég például az uniós pénzek lehívásának könnyítése ügyében tartottunk sajtótájékoztatót, ezt több mérvadó sajtóorgánum nemcsak mellőzte, de fö hírként azt hozták le, hogy fogynak a zsiráfok és Matovič könyvet osztogatott a parlamentben. A kormányfői reakció adekvát volt erre? Mindenki a vérmérséklete szerint reagál, én nem használnám ezeket a szavakat. De a tartalmával egyetért? Itt nagyon komoly vádak hangzottak el. Ahogy minden újságírót nem lehet egy kalap alá venni, úgy minden politikust sem. Vannak viszont újságírók, akik az alapján működnek, amit egyes kedvenc politikusaik akarnak. Erről szólt Grendel Gábor SMS-ügye is, amikor kiderült, hogy vele egyeztették, hogy mit és hogyan írjanak. Ami például Miroslav Lajčák ügyét illeti, amikor a bizottsági ülésen felajánlotta a Transparency Internationalnek, hogy jöjjenek és ellenőrizzenek le mindent, ezt senki nem írta meg. Azt viszont leközölték, hogy Lajčák törvényt sértett - minden bizonyíték nélkül. (Jozef Jakubčo felvétele)
