Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-17 / 292. szám, szombat

m SZALON ■ 2016. DECEMBER 17. www.ujszo.com A kormány arca Mit képvisel valójában az idén márciusban létrejött, a legmerészebb előrejelzések által sem valószínűsített Smer-SNS-Híd-kormány? Milyen ennek a kormánynak a politikai arculata, és merre vezeti az országot? Elemzőket, politikusokat kérdeztünk. idén március 23-án létrejött, négypártiként indult kor­mánykoalíció, bár nem az első ideológiailag ve­gyes kormánykoalíció az önál­ló Szlovákia történetében, több szempontból is rendhagyó formá­ció. Ugyanis olyan pártok léptek benne szövetségre, amelyek eddigi tevékenységük folyamán ellenté­tes irányba húzták volna az ország szekerét, és nemegyszer egymással szemben határozták meg saját ar­culatukat. Épp ezért a március 23-i kormányalakítás komoly indula­tokat váltott ki különféle választói csoportok körében - gyakran az egyes pártok saját szavazóin túl azok a szavazók tiltakoztak a leg­hangosabban, akiknek pártja az újdonsült kormánypártok korábbi potenciális szövetségese volt. Ezzel új választóvonalak jöttek létre a szlovákiai politikai szcénán. Hasonló bal-jobb összefogásra még nem volt példa az önálló Szlovákia történetében, állítja Gál Zsolt po­litológus, a Comenius Egyetem munkatársa. Eddig vagy a nem­zeti-populista, vagy a jobboldali erők alkottak kormányt. „Kivételt az első Dzurinda-kormány képez, melyben az euroatlanti integráció, illetve a demokratikus-nem de­mokratikus értékrend volt a válasz­tóvonal - magyarázza Gál Zsolt. - Az is atipikus, hogy a koalíció egyik tagja, a Siet' rögtön a koalí­ció megalakulása után szétesett.” A márciusi kormányalakítás a legna­gyobb feszültséget a Siet táborában okozta: Radoslav Procházka pártja nagy lendülettel indult, a válasz­tások előtt a második legerősebb pártként szerepelt a felmérésekben, de vezetőjének kiszámíthatatlansá­ga miatt sokan cserbenhagyták, és 5,6%-kal épp hogy bejutott a par­lamentbe. A kormányra lépés ezt a pártot (amely a Smer ellenében határozta meg önmagát) teljesen lerombolta, az újabb felmérések 2%-osra sem teszik a támogatott­ságát. A párt a kormánykoalíció­ból is kiszorult, szeptember 1-jén a Smer, az SNS és a Híd vezetője megkötötte az új koalíciós szerző­dést. A koalíció legitimitását jelentős részben a stabilitás fontosságában, illetve a „standard” pártok pótolha- tadanságában határozza meg. Új választóvonalak „A Kodeba-féle Mi Szlovákiánk Néppárt parlamentbe kerülésével újra megjelent a törvényhozásban a nem demokratikus, sőt egyene­sen rendszerellenes elem, amely minden más párt számára elfo­gadhatadan - mondja Gál Zsolt politológus, hozzátéve, Kodebáék mellett más pártok retorikájában is megjelennek rendszerellenes elemek. - Az elmúlt évtizedekben a jobbközép erők váltogatták egy­mást kormányon a baloldali-nem- zetí populista erőkkel, az előzők­nek volt 45, az utóbbiaknak kb. 55 százaléknyi támogatottságuk. Kodebáék a baloldali-populista blokktól vesznek el szavazatokat, azzal, hogy koalíciós potenciáljuk nulla. Ez akár kedvezhetne a jobb­középnek, de patthelyzethez is ve­zethet, amikor egyik tábornak sincs elég ereje a. kormányalakításhoz.” A jelenlegi kormánykoalíció ar­culata azt a helyzetet is tükrözi, ahogy az egész hazai politikai szín­tér átrendeződött. „Szlovákiában is érződnek a nemzetközi politi­kai trendek, azaz már korántsem olyan kőbevésett a jobb-baloldali ideológiai és rendszerszintű meg­osztottság - mondta az Üj Szónak Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munka­társa. - Ezeket az értékharcokat egyre inkább felülírja a pártok há­lózati versengése, amely révén po­litikai, gazdasági és kulturális (bel­földi és külföldi) térben próbálják kapcsolataikkal befolyás alá vonni a választókat. Mindemellett az ak­tuális közhangulatra, a hangzatos és kritikus üzenetekre, illetve kam­pányokra építő politikai formációk gyors sikerei jelentek meg újdon­ságként - korábban az OÉaNO, most a Sme rodina és Kodebáék.” A Híd pozíciója Hol foglal helyet ebben a térben a jelenleg legerősebb, szlovákiai magyar politikai érdekeket is kép­viselő párt, a Híd? A Hídtól sokan várták a választások előtt, hogy a reformpolitikát fogja támogatni, ezzel szemben a mostani kormány az elért kompromisszumos ered­mények ellenére sem kínál átfogó, rendszerszintű megoldásokat. Ravasz Ábel, aki a jelenlegi kor­mány romaügyi kormánybiztosa és november 12. óta egyúttal a Híd alelnöke, úgy látja, nincs elég támogatottsága a reformpolitiká­nak Szlovákiában. „Az elmúlt tíz év egyik legfontosabb politikai fejleménye, hogy annak a jobb­közép tömbnek, amely a refor­mok hordozója volt Szlovákiában a kilencvenes évek dereka óta, a támogatottsága megtizedelődött — mondta az Üj Szónak Ravasz. - Ez a blokk egykor akár 40%-ot is ki tudott tenni, most viszont a Híd gyakorlatilag az utolsó képviselője a parlamentben. A Híd a választá­sokon nem érte el a várt százalékos eredményt, és junior partnerként van jelen a koalícióban. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk a kor­mány általános jellegét, karakterét meghatározni, hanem legfeljebb befolyásolni. A Híd kijelölt három fő területet, ahol intenzívebben szeretné befolyásolni az ügyeket, ezekben sikerült is előrelépést elér­ni. Ha azonban komplex reform- politikát szeretnénk végrehajtani, ahhoz kormányerőt kitevő reform­párti szavazókra lenne szükség. Ezek a szavazók nem mutatkoztak a mostani választásokon.” „Ellenzékből könnyű dolgunk volna” M ilyen a kormány valódi arca, és merre tart a kor­mányalakítás óta a Híd? Bugár Béla pártelnököt kérdeztük. A kormányalakítás után a Híd úgy nyilatkozott, igyekezni fog visszafogni a kormány retori­káját, a mérsékelt stílusra fog törekedni a kormányon belül. Sikerült megvalósítani ezt a tö­rekvést az elmúlt időszakban? Ez egy hármas koalíció, ahol a súlyunk a választási eredmé­nyünknek megfelelő. Sokaknak nem tetszik, hogy ezt mindig elmondom, de el kell mondani, hiszen a választásokon igy dön­töttek a polgárok. Azt azonban látom, hogy lehet módosítani a koalíciós partnerek kijelenté­sein. Nem mindig sikerül, de a Smernek is meg kellett ta­nulnia, hogy már nem egyedül kormányoz. Ez miben merült ki? Például abban, hogy a miniszterek néha úgy gondolták, senkivel nem kell egyeztetni. Egyedül akartak dönteni különféle dolgokról. Ez fokozatosan megváltozott. Ami viszont kezdettől fogva műkö­dött, az a koalíciós tanácsban elért egyezség, ezt mindenki betartja. Az utóbbi időben viszont Ro­bert Fico mintha elszabadult volna. Többször is megerősítette korábbi idegenellenes kijelenté­seit, kirohant az újságírók el­len. Jó iránya ez a kormányzati kommunikációnak? A választások előtti kijelentésein változtatott - például nem emle­geti a bevándorlókkal kapcsolat­ban a terrorizmust. Ami azonban egy pártkongresszuson hangzik el, az a párt véleménye. A Smer- kongresszus után Ficónak a ro­mákkal kapcsolatban tett néhány éles kijelentése után beszéltem Robert Kaliňákkal, és Ravasz Ábel személyesen is rákérdezett a dologra, tehát a mi részünkről semmiféle változás nincs. Ha észrevesszük a Smernél a roma- ellenességet, tudjuk, mit kell tennünk, és nagyon keményen fel fogunk lépni ellene is. Ami az újságírókkal kapcsolatos kijelen­téseit illeti, hadd jegyezzem meg, hogy eddig ennyire nem volt je­len az újságírók oldalán a politi­zálás. Ignorálják a pozitív híreket, és a politikusokat olyan helyzetbe hozzák, hogy néhányan szélsősé­ges kijelentéseket tesznek. Én nem használnám Fico szavait, de nekem is sok negatív tapasztala­tom van a médiákkal. Negatívan befolyásolják az olvasókat. Ami­kor nemrég például az uniós pén­zek lehívásának könnyítése ügyé­ben tartottunk sajtótájékoztatót, ezt több mérvadó sajtóorgánum nemcsak mellőzte, de fö hírként azt hozták le, hogy fogynak a zsi­ráfok és Matovič könyvet oszto­gatott a parlamentben. A kormányfői reakció adekvát volt erre? Mindenki a vérmérséklete szerint reagál, én nem használnám ezeket a szavakat. De a tartalmával egyetért? Itt nagyon komoly vádak hangzot­tak el. Ahogy minden újságírót nem lehet egy kalap alá venni, úgy minden politikust sem. Vannak viszont újságírók, akik az alap­ján működnek, amit egyes ked­venc politikusaik akarnak. Erről szólt Grendel Gábor SMS-ügye is, amikor kiderült, hogy vele egyeztették, hogy mit és hogyan írjanak. Ami például Miroslav Lajčák ügyét illeti, amikor a bizottsági ülésen felajánlotta a Transparency Internationalnek, hogy jöjjenek és ellenőrizzenek le mindent, ezt senki nem írta meg. Azt viszont leközölték, hogy Lajčák törvényt sértett - minden bizonyíték nélkül. (Jozef Jakubčo felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom