Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-17 / 292. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2016. december 17. | www.ujszo.com Az SW-család fekete báránya Gareth Edwards meglepően sötét tónusú, látvány- és akcióorientált háborús sci-fit kerekített a történetből A Zsivány Egyes különálló alkotás, egy spin-off, amely ugyanakkor ezer szállal kötődik a fősodorhoz. Talán még rémlik: az Egy új reményben emlegetnek egy akciót, melynek során sikerült megszerezni a Halálcsillag terveit. (Archívum, tasr/ap) A sztori középpontjában egy pitiáner bűnöző, Jyn Erso (Felicity Jones) áll KACSINECZ KRISZTIÁN Tavaly ilyenkor azzal kezdtem Az ébredő Erőről szóló kritikámat, hogy húsz óv ide vagy oda, ma is ugyanúgy lúdbőrö- zök a vászonra berobbanó STAR WARS főcímtől, mint amikor gyerekkoromban először megnéztem az Egy új reményt. Nos, ez idén elmaradt, ós nem csak a kultikus főcím, a beúszó feliratok ós John Williams grandiózus nyitányának hiánya miatt. A Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet az első film a George Lucas által megálmodott, de azóta már gazdát cserélt univerzumban, amely nem a Skywalker család generációkon átívelő sagájának újabb epizódja, hanem különálló alkotás, egy spin-off, amely ugyanakkor ezer szállal kötődik a fősodorhoz. Leginkább a IV. részhez, lévén annak közvetlen előtörténete. Talán még rémlik, hogy az Egy új reményben emlegetnek egy akciót, melynek során sikerült megszerezni a Halálcsillag terveit, és ezért néhány hős lázadó az életével fizetett. Nos, ez a bizonyos öngyilkos küldetés lett a Zsivány Egyes alaptémája, e köré kerekített a rendező, Gareth Edwards egy meglepően sötét tónusú, látvány- és akcióorientált háborús sci-fit. Részben előzményfilmről lévén szó, néhány sötét folt is megvilágítást nyer, megnyugtató választ kapunk például arra a hosszú évtizedek óta levegőben lógó, a Birodalom rajongóinak életét megkeserítő kérdésre, hogyan lehettek annyira bénák a Halálcsillag tervezői, hogy tálcán kínáltak fel a lázadóknak egy gyenge pontot, egy szellőzőnyílást, amelybe ha bekül- denek két protontorpedót, az egész monstrum darabkáira robban szét. A film ugyanakkor felvet egy sor újabb kérdést, például hogy mi is valójában ez a szent város a Jedha bolygón (és a névbeli hasonlóságon túl mi köze van a jedikhez), mi a szerepük a Chirrut Imwéhez (Donnie Yen) hasonló szerzeteseseknek, vagy hogy miért fordult szembe a „terrorista” Saw Gerrera (Forest Whitaker) a Birodalom után a lázadókkal is. Ezek egyikére sem kapunk kielégítő választ, és tekintve, hogy ennek a filmnek már elkészült az előzménye meg a folytatása is, valószínűleg soha nem is fogunk. Az utalások mellett az új karakterek is elég izgalmasak, szinte mindegyikük megérdemelné, hogy részletesebben is foglalkozzanak az előtörténetével és a motivációival, de hát a játékidő véges, a nézők többsége pedig inkább a lézerágyúkra, a birodalmi lépegetőkre, az X-szár- nyúkra meg az akció- ’és látványorgiára kíváncsi (nyugi, ezekből van bőven). így viszont nagyon nehéz azonosulni bárkivel is a főhősök közül, vagy akár sajnálkozni az elvesztésük miatt. A sztori középpontjában Jyn Erso (Felicity Jones) áll, az elárvult, öntörvényű és kezelhetetlen, a napjait pitiáner bűnözőként tengető fiatal nő, akit kezdetben a legkevésbé sem hoz lázba a lázadás ügye, és végül csak személyes okból, a birodalmiak által behálózott apja, Galen ErFILMKOCKA Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet ■ Eredeti dm: Rogue One: A Star Wars Story ■ Amerikai sci-fi, 2016,133 perc ■ Rendező: Gareth Edwards ■ Forgatókönyvlró: John Knoll, Gary Whitta ■ Operatőr: Greig Fraser » Zene: Alexandre Desplat ■ Szereplők: Felicity Jones, Mads Mikkelsen, Donnie Yen, Forest Whitaker, Alan Tudyk, Ben Mendelsohn, Diego Luna, Jonathan Aris, Riz Ahmed, Jimmy Smits r * A film előzetesét megnézhetik az u|izo,com-on. so (Mads Mikkelsen) megmentése végett vállalkozik a küldetésre, amely úgy mellékesen az egész galaxis sorsát is eldöntheti. Egyáltalán nem a megszokott makulátlan hős tehát, ahogy ebben a filmben az eddig olyannyira nyilvánvaló határvonal is elmosódik a jó és a rossz oldal között. A lázadók olyan dolgokat is elkövetnek az ügy érdekében, amit korábban kizárólag a Birodalommal azonosítottunk (gyilkosság, kínvallatás), szövetségük pedig egyáltalán nem egységes, mérsékeltebb és egészen radikális szárnyra bomlik (utóbbi fő képviselője a már említett Saw Gerrera, aki a terrorakcióktól sem riad vissza). Az alapszituáció és a karakterek ilyen árnyalása a legnagyobb újdonsága és egyben a legnagyobb pozitívuma is a filmnek. Ugyanakkor ennek is megvan az ára: az a bizonyos hiányérzet, amit már említettem a bevezetőben. Rajongók generációi számára ugyanis a Csillagok háborúja elsősorban egy modem népmese, melyben a semmiből induló, de nagy dolgokra hivatott, különleges erővel bíró főhős a nehezebbnél nehezebb próbatételek után, legyőzve a gonoszt elnyeri végső jutalmát. Ilyen típusú karakter Luke és Rey is. Őket pillanatok alatt a szívünkbe zárjuk és azonosulunk velük - a mindenkit ellenségnek tekintő, rideg Jyn Ersóval ez már sokkal nehezebb, talán a valódi lelkesedés és elhivatottság hiánya miatt. A Birodalom viszont hozza a kötelezőt: a Halálcsillag-projektért felelős igazgató, Orson Krennic (Ben Mendelsohn) kegyetlen, törtető és kellően gálád, Darth Vader pedig soha nem volt még ennyire félelmetes. Csak két rövid jelenet jutott neki, de ne csodálkozzunk, ha a második után a gyereket sírva kell majd kivezetni a moziból. Az első önálló Star Wars-film önmagában egy roppant izgalmas és látványos háborús sci-fi, nem túl bonyolult cselekménnyel, viszont árnyalt karakterekkel. Ugyanakkor annak ellenére, hogy ezer módon tiszteleg az eredeti trilógia előtt (autentikus díszlet, egy-két régi szereplő „feltámasztása”), komor hangvételével és burkolt mítoszrombolásával a Star Wars-család mindenkori fekete báránya marad. Ezért a leginkább azoknak ajánlanám, akik egyetlen Star Wars-filmet sem láttak korábban, még akkor is, ha a kánon ismerete nélkül néhány utalás nem lesz egészen világos. Rájuk az újdonság erejével tud még hatni például a grandiózus finálé is, a földön, levegőben és űrben vívott többfrontos küzdelem, és nem tűnik majd fel, hogy valójában a klasszikus trilógia csatajeleneteinek felturbózott egyvelegét látják. A Tiszta szívvel nem megy tovább az Oscarért A besúgás lélektana Los Angeles. Nem szerepel a Tiszta szívvel című akcióvígjáték a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára esélyes művek kilenc alkotásra szűkített listáján. Magyarország idén Till Attila másodikjátékfilmjét nevezte a kategóriában, ám a film a szűkített mezőnybe nem jutott tovább. A továbbra is esélyes alkotásokat péntekre virradóra jelentette be az amerikai filmakadémia Los Angelesben. Nem okozott meglepetést, hogy felkerült a kilences listára az év legtöbbet emlegetett európai filmje, a Toni Erdmann. Maren Ade német-osztrák koprodukcióban készült vígjátéka mellett Aszgar Farhadi iráni rendező Az ügyfél című párkapcsolati drámája, a Tanna című ausztrál (Bentley Dean, Martin Butler), az Ez csak a világ vége című kanadai (Xavier Dolan), A homok alatt című dán (Martin Zandvliet), a Kongens Nei című norvég (Erik Poppe), a Mennyország című orosz (Andrej Koncsa- lovszkij), Az ember, akit Ovénák hívnak című svéd (Hannes Holm) és az Életem Cukkiniként című svájci (Claude Barras) alkotás van versenyben az Oscar-jelölésért. Az amerikai filmakadémia idén nyolcvanöt alkotásból választotta ki a szűkített listán szereplő kilenc művet, amelyből január közepén az intézmény által felkért bizottságok választják ki a végső öt jelöltet. A döntést január 24-én jelentik be. A 89. Oscar-gálát 2017. február 26-án rendezik meg a hollywoodi Dolby Színházban. A ceremóniát a világ több mint 225 tévécsatornája sugározza majd. A legutóbb Nemes Jeles László Saul fia című holokausztfilmje kapta a legjobb idegen nyelvű film Oscar-szobrát. (MTI) Kassa. December 20-án az egri Gárdonyi Géza Színház társulata vendégszerepei a Thália Színházban, Páskándi Géza Vendégség című történelmi drámájával. Az 1995-ben elhunyt szerző 1971- ben írta a filozofikus töltetű darabot, amely a besúgó, a tartótiszt és a besúgott viszonyáról, motivációiról szól. Az 1578-ban játszódó történet főszereplője Dávid Ferenc unitárius püspök, aki a hatalom áldozata lett. „A rendszerváltozás óta, attól a pillanattól kezdve, hogy erre egyáltalán sor kerülhetett volna, a magyar kormányok párthovatartozásra való tekintet nélküli legnagyobb adóssága a magyar társadalommal, nemzettel, néppel szemben a különböző ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, közreadása. Ügynökök és tartótisztek, zsarolók és megzsaroltak élnek köztünk gondtalanul, megbújva, névtelenül ma is. Ezért rendkívül aktuális a darab” - mondta Blaskó Balázs, az előadás rendezője, dramaturgja és látványtervezője, aki úgy próbálta átmenteni a történetet a mába, hogy az méltó legyen az 1956-os forradalom 60. évfordulójához. A kétfelvonásos drámát ez év áprilisában mutatták be Egerben. A meghurcolt és elveszejtett unitárius püspököt a Gárdonyi Géza Színház vezető színésze, Kelemen Csaba játssza, a további szerepekben Nagy Andrást, Reiter Zoltánt, Várhelyi Dénest, Nagy Adriennt, Siska Rolandot, Kobulák Balázst és Orbán Zsoltot láthatja a közönség a Tháliában kedden 19 órától. (juk) Az egri Gárdonyi Géza Színház Páskándi Géza filozofikus történelmi drámájával, a Vendégséggel szerepel a kassai Tháliában (Képarchívum)
