Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-17 / 292. szám, szombat
www.ujszo.com I 2016. december 17. KÖZÉLET I 3 Túlbecsüljük a muszlimok arányát (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szinte minden európai országban alaposan túlbecsülik az emberek a muszlim népesség számarányát, derül ki az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség szeptemberben végzett felméréséből. A felmérésben 40 ország lakosai vettek részt, és általában a nem muszlim országok lakói mindenhol túlbecsülték a muszlimok arányát. A százalékpontos különbséget alapul véve a legnagyobb különbség Franciaországban volt, ahol a 7,5%-nyi muszlim lakosságot 31 %-osra becsülték a felmérés szerint. Az 5 százalékos muszlim lakosságú Németországban átlagosan 21%-ot tippeltek, ami több mint négyszeres különbség. Ezzel az 5. legrosszabbul tippelő ország az Ipsos szerint. Ha azonban azt figyeljük, hogy hányszoros a különbség az átlagos tippelés és a valós adat között, akkor már a közép-európai országok kerülnek az élre. A magyarországi 0,1% alatti muszlim kisebbséget ugyanis a magyar lakosság 6%-osra A muszlimok aránya Ország Becsült (Tényleges) Franciaország 31% (7,5) Belgium 23%(7) Olaszország 20% (3,7) Németország 21% (5) Lengyelország 7%(<0,1) Magyarország 6%(<0,1) Csehország 3%(<0,1) Forrás: Ipsos Nincs annyi muszlim, mint hisszük teszi, ami ugyan 6 százalékpontnál kisebb különbség, de ha arányba állítjuk, akkor több mint 60-szoros eltérés. Ugyanilyen óriási az eltérés Lengyelország esetében is, ahol az ugyancsak 0,1% alatti muszlim közösséget 7%-osra becsülték. Kevésbé lőttek mellé Csehországban, itt csak 3%-ra tippelték a muszlimok arányát a tényleges 0,1 százalék helyett. Szlovákiát nem kapcsolták be a felmérésbe. Ha Magyarországon valóban 6 százaléknyi muszlim élne, akkor a számuk - figyelembe véve, hogy a magyar lakosság számajelenleg 9,83 millió fő - mintegy 590 ezer lenne. Összehasonlításképpen ez a szám több mint Debrecen, Szeged és Miskolc lakossága összesen - úja a hvg.hu. Nemcsak az európai országokban, hanem például az Egyesült Államokban, Kanadában, Oroszországban, Brazíliában, Dél-Afrikában és a Fülöp-szigeteken is jelentősen túlbecsülték a muszlimok számát. A válaszadókat megkérdezték arról is, mit gondolnak, mekkora lesz a muszlimok társadalmi aránya 2020-ban. Ezt a rangsort is Francia- ország vezeti, a franciák szerint 40 százalék lesz ez a szám a demográfusok által becsült 8,3 százalékkal szemben. Olaszország esetében 31 százalék áll szemben a becsülhető 4,9 százalékkal, Belgiumban 32 a 7,5-tel, Németországban pedig 31a 6,9-cel. A magyar lakosság 14 százalékot prognosztizál a várható 0,1%-kal szemben, ez a jelenlegi lakosságszám alapján 1,3 milliónál is több embert jelentene. Egyes muszlim többségű országokban azonban fordított a helyzet. Indonéziában a lakosság 87,2%-a muzulmán, a felmérés szerint azonban csak 80%-osra tippelték az arányt. Még nagyobb a különbség Törökországban, ahol a lakosság 98%-a vallja magát mohamedán vallásának, a lakosság azonban csak 81 %-osra becsüli az arányt. (ipi) Orbán Fico javaslatát is elutasítja ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Nem sikerült áttörést elérni a szlovák elnökség idején tartott utolsó uniós csúcstalálkozón a közös menekültpolitika kérdésében. RobertFico szerintugyan közelednek az álláspontok, Orbán Viktor azonban a szlovák javaslatot is elutasította. Robert Fico kormányfő azt is kiemelte, hogy a Visegrádi Csoport továbbra is egységes álláspontot képvisel a kötelező kvótákkal kapcsolatban, valamint hozzátette, hogy az informális csoport tömörítő államokat senki sem kényszerítheti arra, hogy akaratuk ellenére fogadjanak be menekülteket az országukba. A napokban azonban a magyarországi ATV hírcsatorna arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország számára a szlovák javaslat sem elfogadható. Kovács Zoltán, a magyar kormány szóvivője szerint a szlovák kormány részéről beteijesztett hatékony szolidaritás javaslata nem nyújt megfelelő megoldást a migrációra, mivel az nem csökkentené a migránsára- datot, hanem épp ellenkezőleg, még több migráns jöhet majd Európába. Orbán Viktor ismét Brüsszelt vádolta a menekültek kapcsán, ezúttal azt kifogásolja, hogy nem zárhatják be az elutasított menedékkérőket. „Brüsszelt terheli a felelősség azért, hogy az elutasított menedékkérők szabadon elhagyhatják nyugat felé Magyarországot” - közölte Orbán Viktor. Szerinte Brüsszel segíthetne azzal, hogy megváltoztatja azt az „életszerűt- len” szabályt, hogy az elutasított, de bíróságon jogorvoslatot kérő menedékkérőket nem lehet őrizetben tartani. A magyar kormányfő javaslatát azonban nem Brüsszel, nem az Európai Bizottság vagy az uniós adminisztráció, hanem az uniós tagállamok vezetői utasították el. A magyar fél elutasítja a legújabb szlovák javaslatot is. A szlovák uniós soros elnökség keretén belül született meg a hatékony szolidaritás elvére épülő javaslat a migránsválság kezelésére, amely az Európai Unió menedékjogi rendszerének teljes átalakításának a részét képezné. Azonban a javaslat végrehajtása már nem Szlovákia kezében volna, hanem a következő uniós soros elnök, Málta veheti át. Louis Grech, a szigetország kormányfője megdicsérte a szlovák elnökséget, és a hatékony szolidaritás elvére épülő javaslatot is támogatná. (nv, Ipj, TASR) Az utolsó közös sajtótájékoztató a szlovák elnökség alatt (TASR/AP-fot6) Lovász: nagyon gyenge a hallgatói érdekképviselet FINTA MÁRK Lovász Bálintot, a pozsonyi Művészeti Egyetem (VŠMU) magyar hallgatóját választották a legfelsőbb szlovákiai hallgatói érdekképviseleti szerv, a Főiskolai Hallgatói Tanács elnökévé. A tanács jogköreiről, tevékenységéről és terveiről is megkérdeztük. A legfelsőbb hallgatói érdek- képviseleti szerv elnöki posztját tölti be a következő két évben. Mik a tanács fő kompetenciái? A tanácsot a felsőoktatási törvény definiálja, ez viszonylag erős pozíciót ad nekünk. A tanács a klasszikus képviseleti demokrácia elvén működik. Minden főiskola ellenőrző szerve, az akadémiai szenátusok delegálhatnak hallgatókat a tanácsba, ezen felül minden kétezer diákra további egy delegált jut a közgyűlésben. A három legfelsőbb felsőoktatási képviselet egyike vagyunk a Rektori Konferencia, illetve a Főiskolai Tanács mellett. Minden felsőoktatásra vonatkozó dokumentumhoz hozzászólhatunk, tárgyalja a tanácsunk a felsőoktatás állami finanszírozásának felosztáLovász Bálint (Facebook-fotó) sát szabályozó módszertani dokumentumot, illetve részt veszünk a tárcaközi egyeztetésben is. Hivatalos partnerei vagyunk a minisztériumoknak is a diákok ügyeinek vonatkozásában. Hogy jutott el az elnöki posztig? Először az iskolám szenátusába kerültem be, onnan delegáltak a tanácsba. Fél év után jelentkeztem a vezetőségbe, ahol a külkapcsolato- kért voltam felelős, és Szóvivőként tevékenykedtem. Milyen súlya van jelenleg a hallgatói érdekképviseleteknek Szlovákiában? Magyarországgal, vagy akár Ausztriával összehasonlítva nagyon gyenge az érdekképviseleti kultúra az országban. Ezekben az országokban kiépített struktúrája van a hallgatói érdekképviseleteknek. Mi ugyan benne vagyunk a felsőoktatási törvényben, ám az iskolák nálunk annyira függetlenül fejlődtek, hogy nincs egységes rendszer. Nincsenek olyan diákparlamentek, mint Komáromban a HŐK; rengeteg különböző diákszervezet van, amelyek vagy benne vannak az egyetemi döntéshozatali mechanizmusokban, vagy nincsenek. Azon kezdtünk el dolgozni, hogy kiépítsünk egy struktúrát, ami rendbe teszi az érdekképviseletet nálunk. 30-40 évvel le vagyunk maradva. Milyen jelentősége van, hogy magyarként egy országos szlovák diákszervezetet vezet? Két-három évvel ezelőtt ezt elképzelhetetlennek tartottam. Amikor bekerültem a hallgatói parlamentbe, azt sem tudtam elképzelni, hogy vezetőségi tag leszek. Több mint százan vagyunk, a nyolc embernek pedig, aki vezeti a szervezetet, nagyon kompetensnek kell lennie. Ami a szakmai kérdéseket illeti, egyébként abszolút fel sem merült a nemzetiségem, támadásokkal sem kellett szembenéznem emiatt. Magyar hallgató egyébként tudomásom szerint még nem vett részt a tanács vezetőségében. Mik az alapvető célkitűzései elnökként? Az elnökséggel a közeljövőben készítjük elő a terveket. Két dolog nagyon fontos lesz. Az egyik az érdekképviseleti struktúrák kiépítése helyi szinten, kompetensebbé akarjuk tenni az akadémiai szenátusok diákrészét. Éreztetnünk kell a hallgatókkal, hogy fontos a képviseletük, hallassák a hangjukat a legfelsőbb szinteken is, és tudatosan részt vegyenek a döntéshozatali folyamatokban. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik nem vesznek részt a főiskolák életében, nem is érdekli őket, csak a diplomához szükséges kötelező minimumot teljesítik. A másik fontos dolog pedig, hogy létre szeretnénk hozni egy külön finanszírozási modellt az aktív diákok, illetve olyan szervezetek számára, amelyek segítik a hallgatókat, hogy gyakorlatot, illetve különböző képességeket szerezzenek. A cél az, hogy támogatni tudjuk azokat, akik aktívan dolgoznak a főiskolai kötelezettségeiken túl. Eddig 700-800 ezer eurót sikerült elkülöníteni erre a célra, ami felbukkan majd a 2018-as költség- vetésben is. Milyen a tanács kapcsolata a szlovákiai magyar diákszervezetekkel? Tény, hogy nem működünk együtt. A magyar diákszervezeteket összefogó Diákhálózatnak talán nem is áll szándékában; olyan érzésem van, hogy nem szeremének túllépni a saját kereteiken, nem szeremének bekapcsolódni a döntéshozatali folyamatokba. Ami a komáromi HÖK- öt illeti, ők inkább Magyarország felé nyitnak - egyébként a magyar HÖOK-kal nekünk is jó a kapcsolatunk. Jó lenne, ugyanakkor, ha a komáromi HŐK jobban hallatná a hangját Szlovákiában is.
