Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-15 / 290. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. december 15. KULTÚRA 113 Galamb és koponya Új magyar tévéfilm: a Szürke senkik holnap este látható a Dunán Hogyan lesz a béke jelképéből háborús eszköz, egy galamblelkű fiúból pedig hidegvérű gyilkos? (Képarchívum) KACSINECZ KRISZTIÁN A Szürke senkik hiánypótló alkotás: olyan első világ- háborús film, mely magyar vonatkozású, a frontvonalra helyezett történetet mesél el, nemigen született eddig. Kovács István drámája ráadásul mentes a hollywoodi háborús eposzok giccsbe hajló pátoszától. Tévépremier pénteken este tízkor a Dunén. Hogyan lesz a béke jelképéből háborús eszköz, egy galamblelkű fiúból pedig hidegvérű gyilkos? A Szürke senkik című film közege az első világháború, de egyszerű, mégis magával ragadó története univerzális képet fest a háború természetéről, arról, milyen deformáló hatással lehet egy világégés az emberi kapcsolatokra és magatartásformákra. A Szürke senkik történetét a Félvilág és A berni követ forgatókönyvírója, Köbli Norbert jegyzi, aki a film díszbemutatója előtt elmondta, az alapötletet egy „katonagalambokat” ábrázoló első világ- háborús fénykép adta a forgatókönyvhöz. „Elgondolkodtatott, milyen helyzet az, hogy a galamb, amelyet a béke jelképének tartunk, valójában mégis háborús célokat szolgál.” Ez a furcsa kettősség végigvonul az egész alkotáson. Az öt főszereplő mindegyikét - akár bevallja, akár nem - már csak a túlélés és a hazatérés, vagyis a béke reménye motiválja a harci küldetés végrehajtására. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy jócskán a háború vége felé járunk, a kezdeti lelkesedésnek már nyoma sincs. Csapatunknak, a császári és királyi sereg magyar, osztrák és román felderítőinek az olasz frontvonalon, ellenséges területen kell megtalálniuk és megsemmisíteniük egy olasz „kommunikációs központot” - vagyis egy galambdúcot. Az akció egy utolsó, átfogó osztrák-magyar támadást hivatott előkészíteni, melynek sikerében a Trill Zsolt által alakított őrmesteren kívül valójában már senki sem hisz. A történet csattanója - amellett, hogy lerántja a leplet az öldöklés értelmetlenségéről - egy szép jelképpel a reményt is felvillantja: a béke reményét. A film rendkívül izgalmas, feszes, üresjáratok nélküli cselekményvezetése a frissen végzett, fiatal rendező, Kovács István érdeme. A feszültség folyamatos fenntartásához hozzájárul a dinamikus, közeli képekre koncentráló kameramozgás (gyakran úgy érezzük, hatodik felderítőként mi is együtt menekülünk a társainkkal, vagy épp a mi fülünk mellett süvít el a golyó), az izgalmas akciók és nem utolsósorban Faltay Csaba zenéje, amely hatalmas löketet ad minden egyes jelenetnek. A Szürke senkik mindössze 60 perces, és az egész egy erdőben, illetve egy elhagyott tárnában játszódik - a ködös, rideg táj a szereplők lelkiállapotát hivatott tükrözni -, maga a történet azonban túlmutat ezen a szűk miliőn. A katonák la- konikus beszélgetéseiben elejtett utalások felfedik a korabeli Magyarországot és Európát feszítő legsúlyosabb társadalmi problémákat, legyen szó a nemzetiségi kérdésről, az osztályellentétekről vagy Lenin forradalmának hatásairól. A szűkös játékidő ellenére a karakterek egyáltalán nem elnagyoltak, mindenkiről megtudunk valami fontosat, megismerjük életük egy-egy meghatározó momentumát, amely egyben a korhangulatot is megragadja, illetve érzékelteti a háború brutalitását (mint az osztrák katona fiának kifőzött koponyája, melyet a gyászoló apa mindenhova magával hurcol). Minden szónál és jelképnél többet mond azonban a tizenhét éves főhős, a galambászfiúból hidegvérű gyilkossá váló baka eszelős őrjöngése, majd kiüresedett tekintete a film utolsó jeleneteiben. Figyelemreméltó alakítás Kovács S. Józseftől, főleg annak fényében, hogy élete első főszerepét játszotta el. Szürke senkik. Magyar tévé- film, háborús dráma, 2016. Rendező: Kovács István. Szereplők: Kovács S. József, Trill Zsolt, Keszég László, Björn Freiberg, Molnár Levente. RÖVIDEN Rachel Weisz férfit játszik Los Angeles. Egy férfiként élő 19. századi nőt játszik egy előkészítés alatt álló életrajzi filmben Rachel Weisz Oscar-díjas brit színésznő. A főszereplő rendkívül sikeres, ismert orvos és aktivista lett a viktoriánus kori Angliában, és csak 1865-ben bekövetkezett halála után tudták meg, hogy valójában nő volt. Margaret Bulkley néven született, és azért döntött úgy, hogy férfiként fog élni, hogy sebész lehessen. Emléke nemcsak orvosként, hanem az általa szorgalmazott társadalmi reformok révén is fennmaradt. A film a The Secret Life of Dr. James Miranda Barry (James Miranda Barry titkos élete) című könyv alapján készül. A kötet megfilmesítési jogait a Maven Pictures produkciós iroda szerezte meg, a forgatókönyvet Nick Yar- borough írja. A rendező személye még nem ismert. (deadiine.com) Újabb díjra jelölték a Saul fiát Madrid. Goya-díjrajelölte a Saul fia című magyar filmet a Spanyol Filmakadémia. A legfontosabb spanyol filmes elismerésnek számító, 31. alkalommal kiosztásra kerülő díj 29 kategóriájánakjelölt- jeit tegnap hirdették ki Madridban. Nemes Jeles László Oscar-díjas alkotása a brit Michael Grandage Genius, a holland Paul Verhoeven Elle és a brit Ken Loach Én, Dániel Blake című filmjével van versenyben a legjobb európai filmnek járó kitüntetésért. A Spanyol Filmakadémia ünnepélyes díjátadó gáláját 2017. február 4-én tartják Madridban. Ebben az évben a Goya-díj abszolút favoritja a Szólít a szörny című film, Juan Antonio Bayona alkotása, amelyet összesen 12 kategóriában jelöltek, és olyan hírességek játszanak benne, mint Felicity Jones, Sigourney Weaver vagy LiamNeeson. (MTI) Pozsonyban lép fel Lou Rhodes Pozsony. Ma este ad koncertet a Majestic Music Clubban Lou Rhodes brit énekesnő, akit Andy Bar- low oldalán ismert meg a világ, az elektronikus zenében műfaj- teremtőnek számító Lamb „hangjaként”, de szólóban is elismert zenésznek számít. Eddig négy szólólemeze jelent meg, amelyeken viszont csak ritkán jelenik meg az elektronika, és hiába keresnénk rajtuk a triphop/drum'n'bass hang- szerelést. Lou Rhodes éteri finomságú, érzelmekkel teli hangját gyakran csak egy gitár kíséri, és fellépésein is igyekszik minél kevesebb zenésszel körbevenni magát. Különösen kedveli az olyan különleges, popzenében ritka hangszereket, mint a hárfa vagy a cselló, saját szerzeményei a sanzonokhoz és a popzenéhez egyaránt közel állnak. A pozsonyi koncert előzenekara a hazai Čau Čau. Quk) PENGE Szerelem és humor Miért félünk az őrültektől - olvassuk az izgalmas krimit vagy pszichothrillert sejtető címben, majd miután kiderül, hogy ízig- vérig verseskötettel van dolgunk, nyugtázzuk: Nagy Hajnal Csilla első könyve joggal pályázhatna a legjobb köteteimre. Női szerzőknél hajlamosak vagyunk olyan hiedelmekbe bonyolódni, hogy a női szerző mindenféle szerelemről, a nőiség problémáiról és az a köré szerveződő eseményekről ír. Nos, Nagy Hajnal Csilla rácáfol erre a közhelyre: friss, üde szövegei messze felülmúlják az elvárásokat, és túllépnek a nőiség tartományán. Ugyan nála is van szerelem, női gondok- dolgok, bonyolult kapcsolatok szövevényes rendszerében botla- dozás, de a témák részeként, nem önmagukban álló, minden mást kizáró témaként kerülnek elő. Nagy Hajnal Csilla abszurd humorú, filmszerűen felépített, a történetmeséléssel okosan bánó versei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a későbbiekben akár regényt is várhatunk tőle. miért félünk az őrültektől Alkalmanként a szerző elkövet első kötetekre jellemző hibákat. Az olyan sort, mint a „tudtad hogy pont annyi szeplőd van / mint ahány hete boldogok vagyunk?”, nem tudom nem rózsaszín giccs- nek értékelni, vagy unásig ismételt megoldásnak azt, hogy „Te meg unottan téped rólam / rongyaim / csendesen. / Sosem leszek talán eléggé meztelen.” Az ügyetlen rímhasználatról nem is beszélve. A jól sikerült és hatásos AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA szövegekben találunk egészen ütős részeket, mint például ezt a groteszk tételt: „Ha a gyerek szeme / nem olyan lesz mint / a tiéd / ott hagyjuk a kórházban / és / újra megpróbáljuk.”, vagy a következő filozofikus sorokat: „Azok a dolgok amik nem / történtek meg sokszor mégis / a legigazabbak.”. Nagy Hajnal Csillánál a mértékkel tálalt humor esztétikai eszköz, több mint holmi adalék: „nem kutatnak-e valahol / önkénteseket egy / művésztrükkhöz / a túlvilágon.” Egy-egy vers nyugodtan kihagyható lett volna, ezzel is felülírva az első köteteknél tapasztalható sztereotípiát, mely szerint a fiatal szerző minden eddigi írását egy kötetben szeretné láttatni. Várjuk a következőt, ami nyilván nélkülözni fogja a bemutatkozás gyermekbetegségeit. Nagy Hajnal Csilla: Miért félünk az őrültektől. Gužák Klaudia rajzaival. Kalligram, 2016.102 oldal. Értékelés: 7/10 Bővült a filmörökség Washington. A Thelma és Louise, Az oroszlánkirály és a Roger nyúl a pácban című film is bekerült az amerikai filmregiszterbe, azon alkotások közé, amelyek megóvására különös hangsúlyt fektetnek. A katalógus idén is 25 alkotással bővült a washingtoni kongresszusi könyvtár keddi bejelentése szerint. A Thelma és Louise bekerülésével Ridley Scottnak már három alkotása része a regiszternek, a Geena Davis és Susan Sarandon főszereplésével készült ' road- movie mellett A nyolcadik utas: a Halál és a Szárnyas fejvadász. „Nagy megtiszteltetés és büszkeség a kongresszusi könyvtár elismerése” - fogalmazott a hírre reagálva az angol rendező. A madarak bekerülésével hétre nőtt az amerikai filmörökségben szereplő Hitchcock-filmek száma. Felvették a Funny Girl című Barbra Streisand-filmet, az Édentől keletre című drámát James Dean főszereplésével és A játéknak vége című krimit Lee Marvin és Angie Dickinson főszereplésével. Az innovatív forgatókönyvéért méltatott film, A herceg menyasszonya, a középiskolásokról szóló Nulladik óra és Wes Anderson első filmje, az 1998-as Okostojás szintén része lett a katalógusnak. A Roger nyúl a pácban, Robert Zemeckis 1988-as film noirja az animációs és az élőszereplős elemek vegyítésével jelentett áttörést a maga idejében, míg Az oroszlánkirállyal kapcsolatban azt emelték ki, hogy egyike azon kevés Disney- rajzfilmnek, amely nem tündérmesén alapul. A kasszasiker, amelyből színpadi változat is készült, az 1990-es évek közepén hozzájárult a stúdió újbóli fel- emelkedéséhez. A regiszterben már 700 film szerepel. (MTI) Amerikai filmörökség lett a Thelma és Louise is (Képarchívum)
