Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-02 / 279. szám, péntek
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2016. december 2. I 3 Önmagát dicsérte Orbán a Máérton Magyar Állandó Értekezlet í:~ V 2016. DECEMBER 1. Budapest ijf Minden olyan, mint egy éve. Csak az évszám változik, a szereplők nem. (MTI-felvétel) FINTA MÁRK Budapest. A kormánypropagandát terjesztette Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tegnapi ülésén. Szerinte Magyarország mára már „győztes csapatba" tartozik, és vele együtt a határon túli magyarok képviselői is, mivel kiálltak az anyaország mellett. A magyar miniszterelnök újra bírálta az uniós menekültpolitikát, azt állítva, hogy „altalajcsere- kísérlet zajlik". Orbán szerint Magyarország korábban egy kiszorított, kritizált ország volt, ám az a politika, amelyet folytat, mára a győztesek politikája lett, és egyre könnyebb kiállni az ország mellett. Köszönetét mondott a határon túli magyaroknak, akik „az elmúlt évek nehéz időszakában az ellenszél ellenére kiálltak az anyaország politikája mellett”. A miniszterelnök félórás beszédében hosszan méltatta a magyar gazdaság és politika sikereit. Szerinte az ország nem szigetelődött el külpolitikai szempontból. „A külügyminisztérium stílust váltott, nem udvariaskodtunk és hajlongtunk, és kiálltunk magunk mellett” - mondta, hozzátéve, az elszigetelődés elkerülése annak is köszönhető, hogy a magyar világnemzet, valamint annak is, hogy más országokban is hasonló változások indultak be, mint Magyarországon. „Reformellenzék" „A kakukktojásból, amit képviselünk, fősodratú politika lett, és ez Nyugaton is teret nyer” - magyarázta. Azt azonban elismerte, hogy a magyar politika az EU-ban még mindig ellenzékben van, szerinte „reformellenzékben”. Úgy látja, az unióban „altalaj- csere-kísérlet zajlik”, szerinte bizonyos körök ki akarják cserélni az európai politika „altalaját”, amely azt is meghatározná, hogy milyen eszmék szökkennek szárba ebből az altalajból. A kormányfő egyértelműen kijelentette, hogy vannak népek, amelyeket „mi nem szeretnénk az unión belül látni”, de mások igen. Brüsszelt bírálva szólt a „modem kori népvándorlásról” is, szerinte az EU nem a migrációs hullám megállításán gondolkodik, hanem arról, hogyan lehet a legfáj dalommente- sebben segíteni a migránsok betelepítését. „Szellemi zűrzavar" Leszögezte: a nyugati világban szellemi zűrzavar uralkodik, amit jól mutat a Fidel Castro volt kubai vezető halála utáni „abszurd helyzet”, Castro „mentegetése”, „a valóság elhazudása”. Ez szerinte a balliberális világrend összeomlásának jele, az európai elit ugyanis még mindig nem érti, mit jelent a kommunizmus rögvalósága, és ez az oka annak, hogy nem értették meg a brexitet és Donald Trump győzelmét sem. Szerinte Donald Trump programjának egyik legjelentősebb elemének, miszerint az országoknak vannak határai, és maguk döntik el, kit engednek be, van érvénye Európára nézve is. Halott betűk A határok ugyanakkor nem jelentenek kiindulópontot a magyar nemzetpolitikára nézve. Az elmúlt évek legnagyobb sikere Orbán szerint, hogy „sikerült egyesíteni a nemzetet, egymásra találtak a nemzetrészek, és a magyar-magyar együttműködés mindennapivá vált”. Élesen bírálta azonban az Európai Unió hatását a határon túli közösségek kisebbségi jogainak biztosítására. Az EU- csatlakozás szerinte csak szerény részben váltotta be az elvárásokat. ,„Az unió nemzetiségi jogaival kapcsolatos szabályai éppoly halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak” - tette hozzá. Ugyanakkor kijelentette, az EU bővítésének elakadása is fájdalmasan érinti a magyar kormányt. Szerbia csatlakozása és Ukrajna fokozatos becsatolása az unióba ugyanis Orbán szerint elemi magyar érdek. V4-es összhang A V4-es tagországok közt szerinte jelenleg soha nem látott összhang van, elsősorban azért, mert van gazdasági alapja az együttműködésüknek, és az európai gazdaság súlypontja lassan Közép-Európa felé tolódik. Ez az összhang is közrejátszik abban, hogy a magyar gazdaságpolitika és nemzetpolitika , jiatárokon átnyúló hatóköre”, mely támogatja a határon túli közösségeket, már nem zavarja azokat az országokat, melyek korábban ezt ellenséges lépésként fogták fel. „Ebben történelmi változás állt be” - vélekedett Orbán. „Ezeknek az országoknak jó a magyar gazdaságpolitika szélesebb látóköre, mely nyertes-nyertes helyzeteket teremt” - magyarázta. Támogatásáról biztosította a külhoni pályázati tematikus évek gondolatát. Míg 2016 elmondása szerint a fiatal külhoni vállalkozók éve volt, 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lehet. Úgy fogalmazott, mára a magyar vállalkozások elkezdték egyfajta „artériarendszerként” behálózni a Kárpátmedencét. Zárásként az erdélyi helyzetről is szót ejtett. Szerinte sorsdöntő választásra készülnek Romániában, és nagyon fontos, hogy a bukaresti parlamentben legyen magyar képviselet, ugyanis a korrupcióellenes harc eszközét Romániában a magyar közösség vezetői ellen fordították. „Nagy nyomás alatt vagyunk, régen volt olyan időszak, hogy olyan veszélyben volt a bukaresti képviselet, mint most. A kieső energiákat a képviselet elvesztésével nem tudjuk pótolni Budapestről” - zárta. Máért - határon túli, Fidesz-közeli politikusok jelképes fóruma LAJOS P. JÁNOS Feltehetően hosszú nyilatkozat elfogadásával végződött tegnap a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülése, akárcsak az ezt megelőzőké. A magyar-magyar párbeszédre létrehozott intézmény Orbán Viktor beszéde alapján azonban a kormánypropaganda eszközévé vált. Pozsony. Szokás szerint Orbán Viktor beszédével kezdődött, utána zárt ajtók mögött folyt tegnap a Máért ülése, amely tegnap, lapzártánk után ért véget. A magyar-magyar egyeztetést most is alaposan befolyásolta az aktuálpolitika. Orbán Viktor szokása szerint nyugati szövetségeseit bírálta egyrészt a menekültpolitkájuk, másrészt az unió bővítésének lelassítására irányuló szándékuk miatt. Magyarországnak valóban fontos lenne, hogy Szerbia mielőbb tagja legyen az uniónak, már csak azért is, hogy egy újabb uniós állam állná el a Magyarországon át vezető menekültútvonalat. Helyünk a világban „Orbán Viktor próbálja elhelyezni Magyarországot a nemzetközi politikai térben, akár az Európai Unióban, akár globális szinten, ez rendszeresen látszik például minden tus- ványosi beszédében” - magyarázta lapunknak Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. - Ebben a térben igyekszik elhelyezni a határon túli magyar közösségekkel tartott kapcsolatokat is.” Az elemző úgy véli, ezzel mutatja, hogy a határon túli magyar közösségekkel fenntartott kapcsolatok is függnek a globális politikai helyzettől. A Máért most is a Híd politikusai nélkül zajlott, Szlovákiából csak a Magyar Közösség Pártjának politikusait hívták meg. „Ezt nyilvánvalóan az aktuálpolitikai érdekek alapján döntik el - mondta Hangácsi. - A Híd esetében azonban változik a magyar politika, míg kezdetben egyértelműen az MKP-t támogató magyarországi politikáról lehetett beszélni, most azonban, amikor a Híd újra kormányban van, vannak bizonyos gesztusok, háttérfolyamatok. Erre utal, hogy Orbán Viktor néhány hete egy duna- szerdahelyi futballmeccsen együtt mutatkozott Menyhárt Józseffel, Világi Oszkárral és Bugár Bélával.” Véleménye szerint Orbán Viktor már nem támadja olyan erősen a Hidat a sajtóban, mint korábban. Kövér beszólt Bugárnak Ennek kicsit ellentmond, hogy Kövér László házelnök éppen egy nappal korábban, erdélyi kőrútján „nemzetárulónak” nevezte a Hidat a transindex.ro hírportál szerint. Kövér úgy véli, az erdélyi magyarok számára intő jel a Felvidék, ahol - szavai szerint - „egyszerű nemzetárulás történt”. Emlékezett rá, hogy amikor Bugár Bélát nem választották meg az MKP elnökévé, és szlovák-magyar pártot hozott létre, a magyarok képviseletét ellátó MKP kiesett a parlamentből. Bugár pártja, „a Híd-Most nem magyar párt, Bugár Béla pedig olyan szlovák politikus, aki jól beszél magyarul” — ecsetelte a házelnök a transindex.ro szerint, majd ellenpéldaként a Vajdaságot említette, ahol jelentősen megerősödött a magyar képviselet, és javult a kapcsolat a szerb kormánnyal. Hangácsi szerint ez arra utal, hogy a Fidesz sem teljesen egységes. „Ott is vannak különböző politikai erők, Kövér is egy fontos politikai központ” - véli az elemző. Szimbolikus fórum A Máért egyben egy „kijáró” fórum is, ahol egyes határon túli politikusok kapcsolatba kerülhetnek magyar kormányzati politikusokkal, magyar ellenzékieket egyre kevésbé hivnak. „Ez egy szimbolikus fórum, ahol a kormány számára elfogadható, a kormányzati pik- szisbe beilleszthető képviselők vannak jelen - magyarázta Hangácsi. — Itt a reprezentáció a legfontosabb szempont. Emellett ez egy lobbiszervezet.” A konferencia egyben jó alkalom a Magyarországról érkező támogatások informális elosztására is. Új vasúti menetrend! December 7-én keresse az újságárusoknál! ÚJ szó
