Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-10 / 286. szám, szombat

KÖZÉLET www.ujszo.com | 2016. december 10. Kormánypárt lohet az RMDSZ is Orbán Viktor már kibékült az RMDSZ-szel ' (MTi-feivétei) NÉMETH VIKTÓRIA Az előrejelzések szerint a vasárnapi parlamenti választásokon a szociáldemokraták győzhetnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatottsága 5 százalék, vagyis a bejutási küszöb körül mozog. Az előrejelzések szerint a Szoci­áldemokrata Párt (PSD) lehet a va­sárnapi törvényhozási választások győztese Romániában. Az IRES közvélemény-kutató intézet legfris­sebb felmérése szerint - amit csü­törtökön tettek közzé - a megkér­dezettek 44 %-a szavazna a baloldali párta. A becslések szerint második helyen a jobboldali Nemzeti Libe­rális Párt (NLP) végezhet, amely a szavazatok 26 %-át szerezhetné meg. A több éven át rivalizáló ma­gyar pártok az RMDSZ és a 2003- ban megalakult Magyar Polgári Párt (MPP) kiegyeztek, az RMDSZ lis­táján két MPP-s képviselőjelölt be­futó helyet kapott. Ennek ellenére a magyar párt támogatottsága épp­hogy meghaladja az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A parlamenti választások egyik meglepetése lehet az idén megalakult jobboldali Ment­sétek meg Romániát (USR) szövet­ség, amelyre a válaszadók 7-10 szá­zaléka voksolna. Kormányváltozatok Pászkán Zsolt a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint a romániai választók megint a rosszabb vagy a még rosszabb alter­natíva közül választhatnak csak. „Az egyetlen új szereplő a piacon a Ment­sük Meg Romániát szövetség, ami okozhat változást.” Az elemző sze­rint az elmúlt években az úgyneve­zett nagyobb pártok, mint a szociál­demokraták vagy a liberális párt nem hajtott véghez szükséges gazdasági reformokat, és politikusaikkál szem­ben gyakran felmerült a korrupció gyanúja is. 2015 novemberétől az országot szakértői kormány vezeti, Dacian Ciolos kijelölt miniszterelnökkel az élen. Viktor Ponta szociáldemokrata kormányfő lemondását emberek tízezrei követelték a bukaresti diszkótűz miatt, amelyben 47 fiatal halt meg. A szakértői kormány be­iktatását a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobbközép Nemzeti Li­berális Párt (PNL) is támogatta. Székely Gergely politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkuta­tó Intézet munkatársa szerint az egy ik lehetséges kormánykoalíció alkothat a Szociáldemokrata Párt, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövet­sége (ALDE). Azonban a politoló­gus szerint nem biztos, hogy a két párt megszerzi a kormányalakításhoz szükséges többségi mandátumot, le­hetséges, hogy az RMDSZ-re is szükségük lesz, vagyis a magyar párt is bekerülhet a kormányba. A másik „A magátjobbközép gyűjtőpártként meghatározó RMDSZ tö­rekvései közelebb állnak a Nemzeti Liberális Párt el­képzeléseihez." Székely István RMDSZ-alelnök változat szerint kormány alakulhat a liberális párt vezetésével is, az újon­nan létrejött Mentsük Meg Romániát szerveződéssel kiegészülve, azon­ban a legfrissebb közvélemény­kutatások eredményei nem kedvez­nek a liberálisoknak. Székely Ger­gely szerint a román elnök szerepe is meghatározó lehet, ugyanis a román elnök, Klaus Johannis nem támogat­ja a szociáldemokratákat. „A román alkotmány lehetőséget ad egyfajta manőverezésre, ugyanis abban eset­ben, ha egyik párt sem éri el az ab­szolút többséget, az államfő szerepe megnő. Johannis megpróbálhatja azt, hogy nem azt a pártot bízza meg kor­mányalakítással, amelyik a legtöbb szavazatot kapott a választásokon” - mondta lapunknak Székely Gergely. A Mentsük Meg Romániát szerve­ződés, amely az idei önkormányzati választásokon aratott nagyobb sikert regionális szinten, a közvélemény­kutatások szerint stabilan 7-10% között mozog. Székely szerint a párt elsősorban a passzív választókat próbálja mobilizálni, és retorikájá­ban fellelhető némi rendszerellenes- ség, azonban nem nevezhető egyértelműen populista pártnak. „Ügy indultak, mint egy globalizá­cióellenes párt, baloldali eszmékkel, ennek ellenére választási program­juk gazdasági értelemben jobbolda­lira sikerült” - tette hozzá a szakértő. Az RMDSZ kormányozna Székely István az RMDSZ alel- nöke lapunknak elmondta, hogy a párt csak a szélsőséges, demokrácia­ellenes pártokkal zárja ki a koalíció lehetőségét, ilyen például Bogdan Diaconu-féle nacionalista Egységes Románia Szövetség (PRÜ). A közvélemény-kutatások szerint azonban a párt nem lépi át az 5 %-os küszöböt. „Az RMDSZ programját, törekvéseit tekintve mind a jobbol­dali, Nemzeti Liberális Párttal (PNL), mint pedig a baloldali Szo­ciáldemokrata Párttal (PSD) koalí­cióképes, kormányzott már mindkét alakulattal. Ha azonban súlyozzuk a különböző programok megfogal­mazásait, kétségtelen, hogy a magát jobbközép gyűjtőpártként meghatá­rozó RMDSZ törekvései közelebb állna a Nemzeti Liberális Párt elkép­zeléseihez” - mondta lapunknak Székely István alelnök. Tóvedett a jobboldal A Főtér.ro nevű portál szerint na­gyon kevés lesz azon külföldi román állampolgárok aránya, akik levélben szavaznak, péntekig ugyanis csak mintegy 4500 külföldön élő román állampolgár adta le voksát levélben, és alig több mint 8 ezer választópol­gár regisztrált. Pedig a becslések sze­rint több mint 4 millió román állam­polgár él külföldön, ebből a szava­zásra jogosultak száma meghaladja a 3 millió főt. Pászkán Zsolt kutató sze­rint ez nem kedvez a román jobbol­I 3 dalnak, mivel épp a jobboldali párt erőltette a külföldön élő román ál­lampolgárok szavazásának a meg­könnyítését levélben, vagy pedig nagykövetségeken és konzulátuso­kon. Csökkenő támogatottság Az erdélyi magyar politikai pártok közül a rendszerváltás óta az RM­DSZ tudta stabilizálni a szavazóbá­zisát, azonban támogatottságuk évről évre csökkenő tendenciát mutat. A 2012-es törvényhozási választáso­kon az RMDSZ épphogy el tudta ér­ni az 5%-os parlamenti küszöböt, ugyanis a párt a szavazatok 5,14 % szerezte meg, a közvélemény­kutatások most sem jósolnak a párt számára jobb eredményt. Az erdélyi magyar politikai színtéren jelenleg 3 párt mozog, amelyből kettő, az RM­DSZ és a Magyar Polgári Párt közös listán indítanak jelölteket, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig nem indul az idei választásokon. Székely Gergely szerint az RMDSZ csökkenő támo­gatottsága egy hosszú távú folyamat: „2004-ben megtört az erdélyi ma­gyar szavazótábor mobilizációs po­tenciálja, és nem látok arra lehetősé­get, hogy ez a jövőben megfordulna” - mondta lapunknak Székely. A szakértő szerint ugyanis a román po­litika átalakulóban van, a korrupció- ellenes ügyészség (DNA) ténykedé­se nyomán egy új politikai elit jöhet létre. Ehhez az RMDSZ-nek sem si­került alkalmazkodnia. Csökken a magyar lakosság aránya is, 2011-ben Románia lakosságának 6,5%-a volt magyar, vagyis mintegy 1,3 millió ember. 2001-ben még mintegy 200 ezerrel többen vallották magukat magyarnak. Orbán Viktor miniszterelnök csü­törtökön látogatott Szatmárnémeti­be az RMDSZ meghívására, ahol tá­mogatásáról biztosította a magyar pártot. A Fidesz támogatása abból a szempontból is meglepő, mert még 2003-tól Orbán Viktor az RDMSZ ellenében az újonnan szerveződött csoportokat támogatta, a Magyar Polgári Pártot és az Erdélyi Magyar Néppártot. „Jelenleg a Fidesz elér­kezett arra a pontra, hogy rájött, túl sok pénzt és energiát fektetett ebbe a két pártba. Ezért úgy döntöttek, in­kább stratégiát váltanak és kiegyez­nek az RMDSZ-szel” - tette hozzá a politológus. A vasárnapi választások során a kétkamarás parlament 312 képvise­lői, illetve 136 szenátori mandátu­máról az ország csaknem 19 millió választópolgára dönthet. Uniós fogyasztóvédelem: a biztonságos egységes piac a cél ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság egyik legfontosabb szakpolitikája a fogyasztóvédelem, amely több területen is az unió lakossá­gának érdekeit szolgálja. Brüsszel. Jelenleg mintegy 508 millió ember él az Európai Unióban. Egyre gyakoribb, hogy az emberek egy másik uniós országban, akár a szomszédjukban, akár kirándulás alkalmával egy távolabbi tagállam­ban vásárolnak. Terjed azonban az online vásárlás is, sokan már ma is külföldi webshopokban vásárolnak. A hatékony, integrált uniós gazda­ságban garantálni kell a fogyasztó jogainak védelmét arra az esetre, ha egy másik uniós országban történő áru- vagy szolgáltatásvásárlás során problémák merülnek fel. A fo­gyasztóvédelmi politika mindenek­előtt azt akarja elősegíteni, hogy a fogyasztók élni tudjanak az egysé­ges piacban rejlő lehetőségekkel. Ennek gazdasági hatása is van, mi­vel a lakosság fogyasztási kiadásai teszik ki az EU gazdaságának leg­nagyobb hányadát - az uniós GDP 57 százalékát. Az EU 2014—2020-as időszakra szóló fogyasztóvédelmi programja, igyekszik az egységes piacon min­denütt érvényt szerezni a fogyasztói jogoknak. A program több területre összpontosít: szabályozási eszkö­zökkel biztosítja a fogyasztói jogok érvényesülését, és segít a kereske­dőkkel kialakult jogviták gyors és eredményes rendezésében; ügyel arra, hogy a fogyasztói jogok lépést tartsanak a gazdasági és társadalmi változásokkal - különösen a digitá­lis és a pénzügyi piac fejleményei­vel; garantálja, hogy csak biztonsá­gos termékek kerülhessenek forga­lomba. Az uniós szakpolitika szigorú biz­tonsági normákat ír elő, amelyek vonatkoznak szinte minden árutí­pusra. E szigorú szabályok előírják a hibás termékek visszahívását. Az unióhoz évente több mint 2000 be­jelentés érkezik nem biztonságos termékekről - főként játékokról, ru­hákról vagy textíliákról - pl. a gye­rekruhákon található túl hosszú zsi­nórokról, vagy veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó lakástextil- termékekről. Egyre hangsúlyosabbá válik az online vásárlás szerepe a gazdaság­ban is. A felmérések szerint a lakos­ság 50 százaléka rendszeresen vá­sárol webshopokban, ugyanakkor csak 15% azok aránya, akik más uniós országokból vásárolnak az in­terneten. Ennek egyik oka a házhoz­szállítás, amely a tapasztalatok sze­rint a legnagyobb problémát jelenti. A fogyasztóknak mindössze 38%-a mer biztonsággal más országban vá­sárolni. Az Európai Bizottság egy­séges európai digitális piaci straté­giája 16 kezdeményezést vázolt fel az egységes digitális piac kiépítése érdekében. Ez akár 250 milliárd eu­ró többletet is eredményezhet uniós szinten a Jean-Claude Juncker ve­zette Európai Bizottság mandátuma idején. Több uniós országot érintő fo­gyasztójogi problémák esetén jog­orvoslati segítséget, illetve tájékoz­tatást nyújt az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net), amely ingyenes tanácsadással és tá­mogatással áll azon uniós polgárok rendelkezésére, akik más uniós tag­államban letelepedett kereskedőtől vásárolnak árukat vagy szolgáltatá­sokat. A hálózat ingyenes segítséget nyújt a fogyasztóknak arról, hogy hol milyen jogok illetik meg őket, ami­kor külföldön vagy külföldi szék­hellyel rendelkező kereskedőtől vá­sárolnak. MP160206

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom