Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-07 / 283. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. december 7. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 A Furcsa lakótelephez közeli erdő is fehérbe öltözött (A szerző felvétele) Hidegrekord keleten Az Eperjesi járás északi csücskében -17 fokot mértek NÉMETI RÓBERT Az idei tél eddigi leghidegebb éjszakáján vannak túl a keletiek. I-J >fJ IMi-M ÍCCTCÓ Szokatlan módon Poprádon jóval hidegebb volt, mint a sokkal magasabban fekvő Lomnici-csúcs tetején, és a Kojsói hegyen is enyhébb volt az idő, mint Kassán. A keleti országrész leghidegebb pontja keddre virradóra az Eperjesi járás északi csücskében volt, ott -17 fokot mértek, de érdekes az is, hogy míg Poprádon reggel hétkor -14 fokot mutatott a hőmérő, addig a több száz méterrel magasabban fekvő Lomnici-csúcson „csak” -liet. Kassa leghidegebb pontja a Furcsa lakótelephez közeli erdőben volt, éjjel -9 fokot mértek. Bár az ilyenkor szokásosnál jóval hidegebb van, a hidrometeorológiai intézet előrejelzése szerint komolyabb havazás nem várható. Mivel a kemény fagyokat megelőzően több helyen is sűrű köd alakult ki, a magasabban fekvő pontokban tegnapra virradóra vastag zúzmara borította be a tájat, ami mesebeli hangulatot varázsolt a környékre. Kórházban volt a Mikulás LECZO ZOLTÁN Nemcsak a gyerekosztályon kezelt kis betegek kaptak mikuláscsomagot. A szomotori Ifj. Juhász János, a rendezvény ötletgazdája lapunknak elmondta, két évvel ezelőtt kereste meg a kezdeményezéssel Hencel Klárát, a kórház igazgatóját. Mivel kiderült, hogy ilyen eseményt hosszú évek óta nem tartottak a gyerekosztályon, hozzáláttak a találkozó megszervezéséhez. Az igazgató elmondta, idén bővítették a rendezvényt és a megajándékozottak körét. A kórház udvarán fenyőfát díszítettek, a Mikulás pedig nemcsak a betegeknek, hanem az alkalmazottaknak is vitt ajándékot. A gyerekek nagyon örültek az ajándékoknak (A szervezők felvétele) Megmenekülliet a Gömöryek kastélya SZÁSZI ZOLTÁN Elkezdődött az ártákmentés Serke ősi kastályában. SERKE (ŠIRK0VCE Gömöry Olivér egykori minisztériumi titkár családi kastélya - amelynek utolsó lakója az uraság özvegye, Maróthy Margit, a Nemzeti Színház örökös tagja, korának ismert teozó- fiisa és világutazó volt - remélhetőleg megmenekül a pusztulástól. Egy kis helytörténet Serke első írásos emléke 1246-ból, IV. Béla király idejéből való, a falu fölé emelkedő Kapla-hegyen a ta- tárdúlás után kezdődhetett el a kővár építése. Ennek nyomai ma is láthatók, egy, a közelmúltban végzett régészeti feltárás a vár ciszternáját és lakópalotájának nyomait tárta fel, ekkor számos értékes lelet került a felszínre, például az építők, a kőfaragók és az ácsok védőszentjének, Szent Borbálának alakját megőrző szemes kályhacsempe is. Serke vára fénykorát a Rátold nemzetség birtoklásának idején élte, a család 1327- ben kapta meg a falut és Kapia várát. A vár egészen a török hódoltságig lakott volt, de amikor a 16. században a környék java részét elfoglalta az oszmán birodalom, elpusztult. Feltételezések szerint egy gótikus stílusú, később reneszánsz átalakításokkal és bővítésekkel ékes épületkomplexum vált rommá ekkor. A szájhagyomány szerint a vár köveit később a falu kastélyainak és templomának építésekor használták fel. Újraépített boltívek a szalon bejárata mellett (A szerző felvétele) Kastólytörténet A még romjaiban is impozáns, vidéki kastélyokhoz mérten feltűnően nagyméretű, háromosztatú, központi szalonos-fogadótermes, kinti fűtőfolyosós, kétszámyú és sok lakóhelyiségből álló kastély a falu közepén kiemelkedő kis domb - egy igen korai letelepedést sejtető magaslat -, a templomdomb mellé épült, annak délkeleti részén. E betűt formáz az alaprajza. A kastély ősét a Szilassy család építtette feltételezhetően még a 18. század második felében, késő barokk stílusban, köré romantikus angolparkot építettek. A Gömöry család a 19. század második felében lett birtokosa, leghíresebb lakója, Gömöry Olivér, Tájoló Serke községbe Felednél, az 571-es útról dél felé letérve lehet eljutni. A kastélyrom a 48,292/20,085 GPS- koordinátáknál található. Helyben turisztikai alapszolgáltatásvárja az utazókat. (1869-1920) a kastély falai közé élénk társadalmi és szellemi életet hozott, ez a mozgalmas élet folyt egészen az uraság 1920-ban bekövetkezett haláláig. A kastély kényelmesebb úri lakká átalakítása, belső tereinek modernizálása, a szalonok díszes terrazzo padlója az uraság jó ízlését dicsérik. Özvegye, Maróthy Margit (1872-1955) - az országosan ismert színésznő, aki szépségéről, és műveltségéről volt híres - még 1911 -ben költözött ide, és itt élt haláláig. Számos legenda kering róla, máig emlegetik az élete második felét a teozófiának szentelő, komoly, tekintélyt parancsoló úriasszonyt. A kastély épülete az 1920-as években a Magyar Tanács- köztársaság Vörös Hadseregének főhadiszállásaként szolgált. Csak a jól megépített falaknak, az erős boltíveknek köszönhető, hogy ekkor nem esett benne súlyosabb kár. A második világháborúban lövések érték, az északi szárny is ekkor sérült meg. Legendák az úrnőről Serkén máig számos legendát tudnak az idősebbek a különleges műveltségű és szépségű „nagyasszonyról”, a kastély utolsó úrnőjéről. Maróthy Margit állítólag tudott az állatok nyelvén beszélni, az a szóbeszéd járta, hogy kígyókkal beszélgetett. De fennmaradt egy másik, emberi kiállásáról szóló történet is. A második világháború vége felé, 1944 telén a Serkét elfoglaló szovjet hadsereg barbár módon viselkedett. Maróthy Margit határozottan fellépett az orosz katonák ellen, akik elfoglalták, felforgatták a kastélyát, kárt tettek a könyveiben. Megkereste az orosz csapatokat vezető tisztet, és francia nyelven felelősségre vonta. Nagy szerencséjére éppen olyan tiszthez szólt, aki tudott franciául. A kastélyfoglalás és könyvrongálás felsőbb parancsra megszűnt, a „nagyasszony” kastélyát fegyveres őrség vigyázta a kivonulásig. A legsúlyosabb kárt az 1948-ban véghezvitt államosítás és vagyonelkobzás okozta. Tulajdonosát a kastély pár lefalazott szobájába kényszerítették, majd az épületet hol szövetkezeti irodának, hol raktárként használták, később szétlopkodták. Gondozat- lansága, elhagyatottsága a teljes romlásba sodorta az értékes épületet, amely valamilyen érthetetlen oknál fogva soha nem került be az államilag védett műemlékek közé. Most a falu tulajdonában van, amely egy országos foglalkoztatási program részeként elkezdte a felújítását. Az eredmény már látható és reménykeltő. Lejközeíebb fzaíánc uárát mulatjuk be.
