Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-07 / 283. szám, szerda
8 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. december 7. | www.ujszo.com Tiszta energia Európának Brüsszel. Az Európai Bizottság szerint az EU-nak vezető szerepet kell játszania a tiszta energiaforrások bevezetésében. Az EU vállalta, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Az Európai Bizottság ennek jegyében tegnap terjesztette elő azt az intézkedéscsomagot, amelynek a célja, hogy a tiszta energiára való átállás következtében megváltozott globális energiapiacon is biztosítsa az Európai Unió versenyképességét. Az ismertetett javaslatoknak három fó céljuk van: előtérbe helyezni az energiahatékonyságot; világszinten vezető szerephez jutni a megújuló energiák terén; illetve méltányos feltételeket biztosítani a fogyasztóknak. A jövő energiapiacain a fogyasztók is aktív és központi szerephez jutnak. A jövőben az egész EU-ban szeretnénk nagyobb kínálatot biztosítani számukra, elérhetővé tenni az energiaárak megbízható összehasonlítását nyújtó eszközöket, és lehetővé tenni, hogy saját használatra és eladásra elektromos áramot állítsanak elő. A csomag több olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek a leginkább kiszolgáltatott helyzetben levő fogyasztók védelmét szolgálják. A „Tiszta energia minden európainak” jogalkotási javaslatcsomag az energiahatékonyság, a megújuló energiák, a villamosenergiapiac kialakítása és az energiaunió kormányzásának a kérdéseivel foglalkozik. Ha 2021-től kezdve évente akár 177 milliárd euró köz- és magánberuházást sikerül mozgósítani, ez a csomag a GDP 1%-os növekedését eredményezhetné egy évtizeden át, és 900 ezer új munkahelyet hozhat létre. (MTI, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Több pénz jut a mezőgazdaságnak Pozsony. Jövőre több pénz jut a mezőgazdaságnak, mint idén. „A múlt héten elfogadott 2017-es állami költségvetés a földművelésügyi tárcának 1,10 milliárd eurót szán, amiből 987 milliós eurót tesznek ki az uniós támogatások” - mondta lapunknak Michal Feik, szóvivője. Az ágazat összkiadásai 2017-ben így az idei költségvetéshez képest 31,1 millió euróval, csaknem 3%-kal nőnek. Jövőre jelentősebb összeget kell fordítani az állattenyésztés fellendítésére. Az alacsony értékesítési árak miatt ugyanis szinte teljesen padlóra került a sertéstenyésztés, és az igencsak gyatra tejfelvásárlási árak is komoly gondokat okoznak az ország szarvasmarha. földművelésügyi minisztérium tenyészeteiben. (sus) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8421 Lengyel zloty 4,4780 Cseh korona 27,045 Magyar forint 313,49 Horvát kuna 7,5400 Román lej 4,4975 Japán jen 122,28 Svájci frank 1,0833 Q Kanadai dollár 1,4242 USA-dollár 1,0734 Q VÉTELeladAs BANK DOLLÁR 1 CSEH KORONA I FORINT Privatbank« 1,10-1,05 27,73-26,38OTP Bank 1,12-1,02 28,25-25,87 328,06-300,41 Postabank 1,12-1,03 27,99-26,10 HM Szí. Takarékpénztár 1,11-1,04 27,77-26,23 328,48-300,19 Tatra banka 1,11-1,04 27,91-26,18 327,32-301,24 ČSOB 1,10-1,05 27,74-26,36 mMMMN Általános Hitelbank 1,11-1,04 27,87-26,24 328,72-300,40 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az alkalmazottak negyede kap év végi prémiumot A 13. fizetés idén a havi bruttó bér nagyjából 80 százalékát teszi ki, a szerencsés alkalmazottak átlagosan 743 eurót kapnak (Képarchívum) Pozsony. Ajavuló munkapiaci mutatóknak köszönhetően idón több alkalmazottnak fizet a munkáltatója 13. fizetóst vagy év végi juttatást. Ezzel párhuzamosan az egy főre jutó prémium is nagyobb lesz. Szlovákiában idén nagyjából minden negyedik alkalmazott számíthat év végi prémiumra, amely átlagosan bruttó 695 euró körül mozog majd - derül ki a Platy.sk portál elemzéséből, amely szerint az év végi prémiumok az alkalmazottak havi bérének nagyjából a 75 százalékát teszik ki. 13. fizetésre az alkalmazottak 17 százaléka számíthat. Az év végi pluszfizetés a havi bér nagyjából 80 százalékát teszi ki, átlagosan 743 eurót. Miroslav Dravecký, a Platy.sk termékmenedzsere szerint az év végi prémium és a 13. fizetés idén átlagosan a tizedével nő az egy évvel korábbihoz képest. „Míg az év végi prémiumot a munkáltatók önkéntes elhatározásukból fizetik, a 13. bért általában a kollektív szerződésben rögzítik” - tette hozzá Dravecký. Az egyes alkalmazottak között azonban jelentős eltérések vannak. A most közzétett elemzés szerint például a csúcsmenedzserek 44 százaléka számíthat év végi prémiumra, miközben az esetükben ez a havi fizetésük dupláját is elérheti. A legbőkezűbb ágazatnak e tekintetben a bankszektor számít, ahol az év végi prémiumnak az alkalmazottak 34 százaléka örülhet. Nem panaszkodhatnak azonban az energiaszektorban és az infotechnológiai ágazatban dolgozók sem. (JASR, mi) Kockázatos Olaszország Olaszország euróövezeti kilé- pésónek kockázatára, az Európai Unió szétzilálódásának a veszélyeire figyelmeztet az ifo gazdaságkutató intézet. Ha ugyanis a harmadik legnagyobb euróövezeti gazdaság a kilépés mellett döntene, az más krízisországokkal szemben is megingatná a befektetők bizalmát. Berlin/Róma. „Joggal tarthatunk attól, hogy olyan kormány kerül hatalomra Olaszországban, amelyik kivezeti az országot az euróövezetből, mivel az olaszok már nem látnak perspektívát a közös devizában” - fogalmazott Clemens Fuest, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének a vezetője, aki szerint fennáll a veszélye annak is, hogy más országokban is erodálódik az euróba vetett bizalom. Az ifo elemzése szerint az Európai Központi Bank (EKB) támogatásának köszönhetően Olaszországot rövid távon nem fenyegeti sem refinanszírozási válság, sem valamely kereskedelmi bank rendezetlen tönkremenetele. A gazdasági krízis súlyosbodásával, a reformok lanka- dásával, illetve a gondokkal küszködő bankrendszer szanálásának a megrekedésével azonban mindenképpen számolni kell, ami pedig hosszabb távon az államadósság kezelhetetlen mértékűre duzzadásához vezethet. A népszavazás alkotmány- módosítást elutasító eredménye és a miniszterelnök távozási szándéka amellett, hogy nyomás alá helyezi az euró árfolyamát, Európát is komoly kihívás elé állítja. „Fennáll Európa szétzilálódásának a veszélye” - mutatott rá Clemens Fuest. (MTI, TASR) Befékezett a szlovák gazdaság, de a bérek tovább nőnek A legalacsonyabb fizetéseket továbbra is az éttermek és a szállodák fizetik az alkalmazottaiknak (Képarchívum) Az uniós támogatások meríté- sánek az idei visszaesése a szlovák gazdaság egészére rányomta a bélyegét. A lassabb gazdasági növekedés ellenére a foglalkoztatottsági mutatók javulása és az átlagbér növekedése azonban nem állt le. Pozsony. A szlovák gazdaság dinamikus növekedéséről szóló statisztikai adatokat kommentáló elemzők az elmúlt hónapokban rendszeresen azzal érveltek, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez egyre nagyobb mértékben járul hozzá a hazai kereslet. Korábban csaknem kizárólag a kivitel számított a növekedés motorjának, 2013 tavaszától azonban egyre nagyobb szerep jutott a hazai keresletnek és beruházásoknak is. Az idei második negyedévre azonban ez a trend megszakadt: a hazai kereslet a több mint hároméves növekedést követően most először esett vissza, ami elsősorban a fix beruházások csaknem 20 százalékos visszaesésével magyarázható. A Statisztikai Hivatal tegnap közzétett elemzése szerint mindez meglátszik a gazdasági növekedésen is. A szlovák GDP a harmadik negyedévben 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, szemben az egy évvel korábbi 3,9 százalékkal szemben. Szlovákia gazdasági növekedése így újra kizárólag az exportnak köszönhető, amely 4,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. „A hazai kereslet és beruházások látványos visszaesése az uniós támogatásokkal magyarázható, amelyek a szlovákiai beruházások legjelentősebb forrásának számítanak. 2015 második felében drasztikus mértékben megugrottak az uniós támogatások, mivel ekkor volt az utolsó lehetőség arra, hogy az előző programozási időszakból fennmaradt támogatásokat felhasználják. Az uniós támogatások így az idei harmadik negyedévre csaknem 60 százalékkal csökkentek” - nyilatkozta Katarína Muchová, a Szlovák T akarékpénztár elemzője. A gazdasági növekedés lassulása ellenére Szlovákia még mindig az Európai Unió legdinamikusabb növekedést felmutató országai közé tartozik. A 3 százalékos növekedéssel szemben az Európai Unió összesített átlagos növekedése csupán 1,9 százalék volt. Mindez a foglalkoztatottsági mutatókon is meglátszik. Az idei harmadik negyedévben 2,503 millió embernek volt munkája, csaknem 69 ezerrel többnek, mint egy évvel korábban. Az alkalmazottak száma egy év alatt 58 ezerrel, az egyéni vállalkozóké 12,5 ezerrel nőtt. Külföldön a hivatalos adatok szerint 160 ezer szlovák állampolgár dolgozott. A legtöbben Ausztriában (51 ezer) és Csehországban (39 ezer). A foglalkoztatottsági mutatók javulásával párhuzamosan nőttek a fizetések is. A bruttó átlagbér az idei harmadik negyedévben elérte a 889 eurót, ami 3,3 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest. Az elmúlt egy évben azonban csökkentek az árak is, a harmadik negyedévben fizetett átlagbérből így az üzletekben 4 százalékkal több árut vásárolhattak, mint tavaly. A legnagyobb fizetésre - átlag 1672 euróra - továbbra is az infotechnológiai ágazatban dolgozók számíthattak, a bankszektorban ez 1563, az energiaágazatban pedig 1517 euró. A sereghajtónak a szállodaipar és az étkeztetés számítanak, nem egész 600 euróval. Régiós bontásban továbbra is Pozsony megye vezet, 1116 eurós átlagbérrel, míg a többi megyében ez 834 (Nagyszombat megye) és 689 euró (Eperjes megye) között mozog. (ml, TASR, SITA)
