Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-07 / 283. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2016. december 7.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Már hivatalos: Van der Bellen nyert Bécs. Alexander Van der Bellen nyerte az osztrák elnökválasztást -jelentette be Wolfgang Sobot- ka osztrák belügyminiszter. A Zöldek pártja által támogatott független jelölt a vasárnap megismételt második elnökválasztási fordulóban a voksok 53,8, míg az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított Norbert Hofer a szavazatok 46,2%-át kapta. Van der Belien 2,47 millió, míg Hofer 2,1 millió szavazatot kapott. A választási részvétel 74%- os volt, vagyis a 6,4 millió választásra jogosult közül 4,75 millió szavazott. A leadott 700 ezer levélszavazatból mintegy 620 ezer volt érvényes. (MTI) Cazeneuve az új miniszterelnök Párizs. Lemondott tisztségéről Manuel Valis francia miniszter- elnök, hogy indulhasson a jövő évi államfőválasztáson. Francois Hollandé államfő Bemard Cazeneuve eddigi belügyminisztert nevezte ki új kormányfőnek. „Erős egyéniség, és van tapasztalata az államügyek terén, jártas a biztonsági és terrorizmusellenes kérdésekben” - mondta az 53 éves új miniszterelnökről az Elysée-palota. Az utóbbi nem mellékes olyan időszakban, amikor Franciaországban rendkívüli állapot van a terrorveszély miatt. Hollandé a belügyi tárca élére Bruno Le Roux-t, a Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetőjét nevezte ki. (MTI) Trump meghívta Miloš Zemant Prága. Egyesült államokbeli látogatásra hívta meg Miloš Zeman cseh államfőt Donald Trump megválasztott amerikai elnök- mondta Jifí Ovčáček szóvivő. A látogatásra várhatóan a jövő áprilisban kerítenek sort. Trump méltatta, hogy a cseh elnök volt az egyetlen európai államfő, aki őt még a novemberi amerikai választások előtt nyilvánosan támogatásáról biztosította-jelentette ki a szóvivő. (MTI) Iránnak kell az atomegyezmóny Teherán. Irán nem hagyja, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök „széttépje” a nagyhatalmakkal tavaly nyáron kötött atomegyezményt - mondta Haszan Róháni iráni elnök. ,drehet, hogy szeremé meggyengíteni az atomegyezményt. Lehet, hogy legszívesebben széttépné. Azt hiszitek, hogy hagyjuk ezt?” - kérdezte hallgatóságától a Teheráni Egyetemen előadást tartó Róháni. Trump megválasztása óta az iráni vezetők mindent megtesznek az atomegyezmény sorsáért aggódók megnyugtatására. Elemzők azt szűrik le Trump Iránnal kapcsolatos megjegyzéseiből, hogy a tisztségéből január végén távozó Barack Obama elnökhöz képest keményebb hangnemben tárgyalhat az iszlám köztársasággal. (MTI) Ma mondhat le Matteo Renzi A búcsúzó olasz kormányfő már jövő év elején parlamenti választásokat szeretne MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Sergio Mattarella olasz államfő felkérte Matteo Renzi miniszterelnököt, hogy maradjon a hivatalában a költségvetés elfogadásáig. Renzi mielőbbi parlamenti választásokat szorgalmaz, akár már a jövő év elejére. Az olasz elnöki hivatal azzal indokolta Mattarella döntését, hogy az államfő szeremé betartatni a törvényhozás menetrendjét, és kockázatosnak tartaná az ideiglenes kormányzást a 2017. évi költségvetés parlamenti elfogadása előtt. Az olasz elnök abban bízik, hogy a költség- vetési csomag elfogadása stabilitást teremt, és a referendum keltette belpolitikai indulatok némileg lecsillapodnak. Az olasz parlament felsőháza ma szavaz a jövő évi költség- vetésről -jelentették be a római szenátus frakcióvezetőinek tegnapi találkozóján. A 2017-es költségvetési törvényt a képviselőház már korábban megszavazta. A törvénycsomag elfogadása után a miniszterelnök hivatalosan is benyújtja lemondását az államfőnek. Matteo Renzi hétfőn azt követően jelentette be lemondási szándékát, miután súlyos vereséget szenvedett az alkotmányos berendezkedés mélyreható átalakításáról szóló népszavazáson. A tisztségéből egyelőre ténylegesen nem távozó kormányfő mielőbbi parlamenti választásokat szorgalmaz, akár már a jövő év elejére a La Repubblica balközép napilap értesülései szerint. Renzi közeli munkatársai a La Repubblicának elmondták, hogy a balközép irányultságú kormányfő a referendum bukása utáni visszavágóra készül és azonnali, már január-februárra kitűzendő (előrehozott) parlamenti választásokat szorgalmaz. Renzi elképzelése szerint addig akár miniszterelnök is maradhatna. Arra hivatkozik, hogy a vasárnapi népszavazáson az urnákhoz járulók 40 százaléka, több mint 13 millió ember mellette szavazott, és ez elegendő kiinduló erő lehet az újabb miniszterelnöki megbízatás elnyeréséhez. Londoni pénzügyi elemzők szerint a 30%-ot sem éri el az esélye annak, hogy Olaszország öt év múlva is az euróövezet tagja lesz. Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research szakértői felidézik: már öt éve is kétségesnek tartották, hogy Olaszország még tíz évet kibír a valutaunióban. A kormányozhatóság javítását célzó reform- program jelentős többségű elvetése, valamint a megbecsültségnek örvendő Matteo Renzi lemondása még tovább növelte annak az esélyét, hogy meg vannak számlálva Olaszország napjai az euróövezetben. CDU-kongresszus egy gyilkosság árnyékában Tegnap kezdődött a legnagyobb német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unié (CDU) kétnapos tisztújíté kongresszusa. Az ülést beárnyékolja egy gyilkossággal vádolt afgán menekült Ugye. Berlin. A CDU-t 2000 óta vezető politikus Angela Merkelt eddig nyolcszor választották meg a CDU elnökének, rendre egyedüli jelöltként, a legjobb eredményt 2012-ben érte el, amikor a szavazatok 97,9%-át szerezte meg. Merkel november 20- án jelentette be, hogy újra elindul a pártelnöki tisztségért, és a 2017 őszi szövetségi parlamenti választáson ismét - negyedszer is - pártja kancellárjelöltjeként kíván indulni. Tegnap újabb két évre választották meg Merkelt, akit a küldöttek 89,5%-a támogatott. Németország újraegyesítése óta a legkeményebb választási kampányban kell helytállnia a Kereszténydemokrata Uniónak 2017ben - vélekedett tegnap Merkel. A CDU-nak úgy kell majd küzdenie a baloldal győzelme ellen, hogy folyamatosan támadják jobbról - emelte ki a pártot 2000 óta vezető politikus. A menekültügyben a CDU kongresszusa további radikális szigorítások mellett foglalhat állást. A határozatokban szerepelhet, hogy ki kell teijeszteni a kitoloncolási őrizetbe vétel lehetőségét, és csökkenteni kell az iratok nélkül érkező menedékkérők juttatásait, ha nem működnek együtt a hatóságokkal személyazonosságuk megállapításában vagy hamis személyi adatokat adnak meg. Meg kell állítani az illegális migrációt, küzdeni kell a menekülés okainak megszüntetéséért - mondta a kancellár, hozzátéve: a teljes arcot takaró fátyol viselése nem helyes, és tiltani kell ott, ahol ezjogilag lehetséges. Ez a téma újra kényes kérdéssé vált, ugyanis Németországban széles körben bírálják az ARD országos köztelevíziót, amiért nem számolt be egy nemi erőszakkal és gyilkossággal gyanúsított fiatalkorú afgán menedékkérő őrizetbe vételéről. A baden-württembergi Freiburgban nevelőszülőknél elhelyezett 17 éves menedékkérőt egy 19 éves helyi egyetemista lány halálával kapcsolatban gyanúsították meg. A holttest még október közepén került elő, és miután november elején az alig 20 kilométerre fekvő Endingennél történt egy hasonló haláleset, felmerült, hogy fiatal nőkre vadászó sorozatgyilkosjelent meg a térségben, aminek révén az ügy országos figyelmet keltett. A gyanúsítottat a hétvégén vették őrizetbe, és míg a ZDF országos köztelevízió és a kereskedelmi csatornák beszámoltak a nyomozás fejleményéről, az ARD esti híradójában nem szerepelt a hír, mert nem országos, hanem csak regionálisjelentőségű ügynek értékelték. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap kiemelte: nem szabad elhallgatni egy gyilkosságot, ha a gyanúsított menekült. Hasonló gondolatot fogalmazott meg a Stem című hírmagazin is, amely szerint az ARD-nél hibáztak, de nem ez a legrosszabb az ügyben, hanem az, hogy „a nap egyik legfontosabb hírének elhallgatásával” akaratlanul is azoknak a malmára hajtják a vizet, akik a közönség szándékos félrevezetésével vádolják a hagyományos médiumokat és a hazug sajtó (Lügenpresse) bélyeget sütik rájuk. Vezető politikusok az általánosítástól és a gyűlöletkeltéstől óvtak. Sigmar Gabriel alkancellár azt mondta, hogy „ilyen szörnyűséges gyilkosságok azelőtt is történtek, hogy megérkezett hozzánk az első afganisztáni vagy szíriai menekült”. Steffen Seibert kormányszóvivő berlini tájékoztatóján Angela Merkel kancellár álláspontját ismertetve kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy a gyilkossági ügyben egyetlen egy afgán menekültről van szó, és nem az afgánok vagy a menekültek egész csoportjáról. (MTI) Egy művész titokban Benjámin Netanjahu kormányfő aranyozott, talapzaton álló szobrát helyezte el tegnap hajnalban Tel-Aviv központi Rabin terén. Napközben a Rabin térre sereglő civilek ledöntötték a Netanjahu-szobrot, majd a földön fekvő alkotás mellett fényképeket készítettek magukról. A 4,5 m magas szobrot Itáj Zalait tel-avivi művész készítette, és vitette a város főterére, miután pár napja e-mail-üzenetet juttatott el több szerkesztőséghez, amelyben jelezte, „a közeli napokban titkos politikai-művészeti tettet hajt végre". (Sita/ap) Brexit: alig 2 évig tarthat Brüsszel. Kevesebb mint két évig, nagyjából 18 hónapig fognak tartani a tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból (brexit) - közölte tegnap Michel Bamier, a Londonnal folytatandó tárgyalások munkacsoportjának vezetője. A korábbi belső piaci biztos azt mondta, a kilépési folyamatra két év áll rendelkezésre, és nem szándékoznak ezt túllépni. A cél az, hogy 2018 októberére megegyezzenek az Egyesült Királysággal, a kilépési egyezményt pedig 2019 márciusáig ratifikálják, még a májusi európai parlamenti választásokig. Hozzátette, ehhez persze az kell, hogy London betartsa a szavát, és jövő év márciusáig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, amely szabályozza - és aktiválása hivatalosan el is indítja - a kilépési folyamatot. Bamier nem ment részletekbe arról, hogy miként alakulhat a brexit után az EU és az Egyesült Királyság kapcsolata, ugyanakkor utalt Norvégiára, amely nem tagállam, de tagja az EU közös piacának, cserébe pedig hozzájárni az unió költségvetéséhez, és elfogadja az uniós állampolgárok szabad mozgását. A francia politikus szerint az Egyesült Királyság nem járhat jobban az unión kívül, mint belül, és tiszteletben kell tartani az EU négy szabadságát, vagyis London nem férhet hozzá az egységes piachoz, ha nem fogadja el a személyek szabad mozgását. Hozzátette: nincs mazsolázgatás, nem lehet kiválogatni az uniós tagságnak csak az előnyeit. (MTI)
