Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-01 / 278. szám, csütörtök

2 I KÖZÉLET 2016. december 1.1 www.ujszo.com Még nem változtat az MKP AGY/C- ÍÁLLAND Semjén Zsolt, Orbán Viktor és Potápi Árpád, a Máért motorjai v, ü (fotó: archívum) FINTA MÁRK Budapest. Nem kerül napirendre a nemzeti jelentőségű intézmények kérdése a Máért ülésén, ugyanis még nem szólították fel a tagszervezeteket a jelölésre. Az MKP egyelőre nem vonja be a szakmát a jelölési folyamatba. A Bethlen Gábor Alap nemzeti jelentőségű intézményeket fenntartó programja évente összesen több százmillió forint normatív támoga­tást ad a kiemelt intézményeknek. Jelenleg 17 felvidéki nemzeti jelentőségű intézmény van, köztük például a Selye János Egyetem, a kassai Thália Színház, a Komáromi Jókai Színház, a kisebbségkutatás­sal foglalkozó Fórum Intézet. Több kiemelt intézmény vezetője az MKP vezetőségének tagja: a Csemadokot Bárdos Gyula, a párt elnökségi tag­ja, a Pro Cívis Polgári Társulást Őry Péter, az MKP OT elnöke, a Gazda Polgári Társulást pedig Varga Péter, a párt mezőgazdaságért felelős alel- nöke vezeti. Ki lehet jelentős? Az továbbra sem egyértelmű, kik, illetve mely szervezetek és milyen módon válhatnak a kör tagjaivá. A jelölésről szóló döntés az MKP ke­zében van, amely a Máért szlovákiai tagszervezete. „Általánosságban el­mondható, hogy a támogatott szer­vezetekkel előtte nem keressük a kapcsolatot, hiszen tevékenységük széles körben ismert. Utólag sem lé­pünk velük kapcsolatba, mert a ja­vaslat elfogadását követően a szer­vezetek értesítése, és a támogatás folyósítása az MKP-tól függetlenül történik” - közölte lapunkkal a párt. Menyhárt József, az MKP elnöke ugyanakkor májusban lapunknak úgy nyilatkozott, egy párt csak megerősíthet egy ilyen döntést, amelyet széles körű szakmai kon­zultációnak kellene megelőznie. „Azt gondolom, a továbbiakban bármely támogatások esetében - és ez a hazai pályázati csatornákra is vonatkozik - az lenne kívánatos, ha olyan emberek döntenének, akik szakmailag jól ismerik a közeget, ám anyagilag nem érdekeltek a té­mában. A kultúra olyan kiszolgál­tatott szféra, ahol gyakran csupán a lobbi menekít át egy-egy szerveze­tet” —jelentette ki akkor az MKP el­nökjelöltje. Hol a szakma? A párt azonban egyelőre nem ter­vezi bevonni a szakmát a jelölési fo­lyamatba. „Ha megkapjuk a felhí­vást a jelölésre, Menyhárt József pártelnök a párt Oktatási és Kultu­rális Tanácsával fog egyeztetni, aje- löléseket az Országos Elnökség erő­síti meg” - közölte az MKP. Arra a kérdésre, tervezik-e bővíteni azok körét, akikkel konzultálják a jelö­lést, a párt azt válaszolta, idén erre már nem kerülhet sor, de a jövőben nem zárják ki ennek lehetőségét. Felvetésünkre, kezdeményezi-e a párt, hogy a kulturális támogatások kérdése az általuk életre hívott magyar-magyar párbeszéd témáját képezze, az MKP annyit válaszolt, mind a magyar, mind a szlovák kul­turális és állami támogatások folyó­sításának megvan a lefektetett sza­bályrendszere, amely az MKP-tól független. A hibernált Szivek-ügy Másfél évvel ezelőtt az Ifjú Szi­vek Táncszínház azzal a kéréssel fordult az MKP akkori elnökéhez, Berényi Józsefhez, hogy a párt je­lölje őket is a nemzeti jelentőségű intézmények körébe. Az MKP azonban ezt nem tette meg, és kö­zölte, a kérdéssel a márciusi válasz­tások után foglalkozik. A történet­ben azóta sincs előrelépés. Az MKP most lapunk kérdésére, kereste-e a pártot a kéréssel az Ifjú Szivek az­óta, hogy Menyhárt József a pártel­nök, azt válaszolta, nem, de ez nem is feltétele a jelölésnek. Hégli Dusán, a táncszínház művészeti vezetője az Új Szónak megerősítette, valóban nem fordul­tak ismét az MKP-hoz, mégpedig azért, mert a jelölés nem Menyhárt személyével, hanem az MKP min­denkori elnökével összefüggő kér­dés. ,Áz MKP legutóbbi levelünkre azt válaszolta, hogy a választások után térnek vissza a témához. Azóta is várjuk a választ, ám nem kaptunk. Jelenleg nem foglalkozunk a dolog­gal”-mondta. Olcsóbb lesz a végrehajtási eljárás, javul az adósok helyzete Lucia Žitňanská (SiTA-fotó) Büntetés a honatyáknak ÖSSZEFOGLALÓ Változik a végrehajtói eljárás, a parlament módosította a vonatkozó jogszabályt. A végrehajtások egy bírósághoz tartoznak majd, ami csökkentheti a bíróságok leterheltségét. Pozsony. Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter által beter­jesztett, és 128 képviselő által elfo­gadott javaslat legfontosabb eleme, hogy egy végrehajtói bíróság jön létre, zsolnai székhellyel. „Ez a vál­tozás segít majd a bírósági reform folytatását” - jelentette ki a minisz­ter. Úgy véli, hogy fair szabályokat határoz meg az adósokkal szemben, de egyben hatékonyabbá teszi a tar­tozás behajtását. Az egy végrehajtói bíróság kije­lölése lehetőséget ad a bíráknak a szükebb specializációra, amivel ja­vul majd az ítélkezés minősége, és egyben gyorsabbá is válik az eljárás. Egyben megszabadítja a többi bíró­ságot a végrehajtási ügyektől. Csökken majd a végrehajtók tiszteletdíja is. A törvény a követe­lés nagysága alapján szabja meg a díjat, amely nem lehet magasabb a követelésnél. Ez azt jelenti, hogy egy 100 eurós tartozás nem nőhet az égig a végrehajtási folyamat miatt. „Ebben sikerült egyetértésre jutni a végrehajtói kamarával is” - jelen­tette ki Žitňanská. Egyszerűbbé válik a végrehajtói folyamat megszakítása is. Az adós a végrehajtás folyamán egyszer kérheti majd a végrehajtás megsza­kítását, például akkor, ha nehéz anyagi helyzetbe kerül, ami miatt nem tudja törleszteni a kötelezett­ségeit. A törvénymódosítás megoldja a nyitott végrehajtási folyamatok problémáját is. Ha 5 év alatt nem si­kerül behajtani az adós tartozását, a bíróság megszüntetheti az eljárást, (ipj) IBOS EMESE Pozsony. Először vonhatnak felelősségre parlamenti képvise­lőket kijelentéseik miatt. Igor Matovič (OEaNO), Milan Mazu- rek és Stanislav Mizík (ĽSNS) képviselő ellen fegyelmi eljárást indított a parlament mandátum­vizsgáló bizottsága, melyhez Andrej Danko (SNS) házelnök fordult beadvánnyal. Danko sze­rint a három képviselő elfogadha­tatlan rasszista kijelentéseket tett a plénumban. Igor Matovič a ház­szabály vitájakor az ellenzék helyzetét a zsidók koncentrációs tábori körülményeihez hasonlí­totta. Marian Kodéba képviselői pedig parazitákhoz hasonlították a romákat, a muszlimokat pedig pe- dofíloknak titulálták. „A bizottság úgy döntött, hogy mindhárom képviselő ellen fegyelmi eljárást indít. Jövő szerdán mindhármukat meghallgatjuk. Ha elismerik, hogy hibáztak, megbánást tanúsítanak, és bocsánatot kémek, lezárni az eljárás. Ha nem, a bizottság nyil­vános bocsánatkérésre kötelezheti őket. Ha ezt is elutasítják, ezereu- rós büntetést róhatunk ki rájuk” - magyarázta Richard Raši (Smer), a bizottság elnöke, aki maga is az eljárás megindítása mellett vok­solt. Hozzátette, a bizottság nem tud kiszabni nagyobb büntetést, mert a parlamentben elhangzott kijelentésekre mentelmi jog vo- ; natkozik. Igor Matovič szerint Danko egyetlen célja, hogy megfélemlítse az ellenzéket. „Nem követtem el nemzetgyalázást, csak metaforát használtam a felszólalásomban. Beszéltem a zsidó hitközség elnö­kével, Jozef Rintellel, aki bár sze­rencsétlennek tartja a kijelentése­met, de nem találja zsidóellenes­nek” - mondta Matovič. Szerinte a parlamentben nincs nagyobb rasszista Dankónál. Emlékeztetett, hogy az SNS két választási kam­pányban is romaellenes óriáspla­„Jozef Rintel, a zsidó hit­község elnöke szeren­csétlennek tartja a kije­lentésemet, de nem talál­ja zsidóellenesnek." Igor Matovič kátokkal kampányolt. Andrej Dan­ko pedig már akkor is a párt alel- nöke, illetve a választási bizottság tagja volt. A rasszista plakátok el­len, melyek miatt a romák és em- betjogi szervezetek is tiltakoztak, semmit sem tett. Kijelentette, nem követi a bizottság utasításait, róják ki a büntetést, ő jogi úton fog vé­dekezni. Az ĽSNS képviselői nem válaszoltak a sajtó kérdésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom