Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-04 / 256. szám, péntek

8 I KÜLFÖLD 2016. november4. | www.ujszo.com RÖVIDEN Ismét menekültek fulladtak meg Róma. Legalább 12 menekült életét vesztette, amikor gumi­csónakjuk elsüllyedt Líbia part­jai előtt - közölte az olasz parti őrség. A mentést végző öt hajó legénységének 29 túlélőt sike­rült kiemelnie a tengerből. A gumicsónak vészjelzést adott le, mielőtt a líbiai partoktól 45 km- re elsüllyedt. Két újabb hajó­szerencsétlenségben több mint 200 migráns veszthette életét Líbia partjainál - közölte tegnap az ENSZ. Nemzetközi szerve­zetek szerint több mint 3800-an vesztették életüket a Földközi­tengeren idén, miközben meg­próbáltak eljutni Európába. (MTI) Libanon: Haríri alakíthat kormányt Bejrút. Szaad Haríri volt mi­niszterelnököt bízta meg az új libanoni kormány megalakítá­sával Michel Aoun, a közel- keleti ország újonnan megvá­lasztott államfője. Az elnökség a parlament képviselőivel folyta­tott kétnapos konzultációt kö­vetően ismertette a döntést. A maronita keresztény Aount hét­főn választotta meg államfőnek a parlament, ami nem sikerült volna a szunnita Szaad Haríri támogatása nélkül. Aoun és Ha­ríri régi politikai riválisok: míg a 81 éves Aoun a Hezbollah kö­zeli szövetségese, a 46 éves Ha­ríri a radikális síita szervezet nyílt bírálój a. (MTI) Negyven maffiózó rendőrkózen Róma. A dél-olaszországi 'nd- rangheta bűnszervezet két klánját számolták fel Itália számos vá­rosát érintő hatósági akcióban, amelynek során 41 embert vettek őrizetbe, közöttük egy politikust is -jelentette Reggio Calabria rendőrsége. A hírhedt Ferren- tino-Chindamo és Lamari klán tagjairól van szó, akik Calabria régióból, Laureana di Borrello kisvárosából irányították üzlete­iket. A két klán szabályosan uralta a kisvárost és környékét: ők döntöttek a közbeszerzési pá­lyázatok sorsáról is. (MTI) Amerikai katonák haltak meg Kabul. Két amerikai katona meghalt, további kettő pedig megsebesült tegnap Afganisz­tánban egy olyan akcióban, amelyet afgán katonákkal együtt hajtottak végre két tálib vezető és azok harcosai ellen. Az összecsapásban életét vesztette 26 afganisztáni civil is. A táli- bok oldalán67-en haltak meg, köztük a két célszemély. A tálib felkelők nyilatkozatában az ol­vasható, hogy harcosaik 16 amerikai katonával végeztek. A felkelők előszeretettel eltúloz­zák harci sikereiket. Az össze­csapás az ország északi részén, Kunduz tartományban tör­tént. Az afgán hatóságok közöl­ték: vizsgálatot kezdtek, hogy kiderüljön, miért járt a támadás ilyen sok civil áldozattal. (MTI) Harcok Moszul negyedeiben Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam terrorszervezetvezetője szerint itt a nagy dzsihád Bakr al-Bagdadi: „Változtassátok nappallá a hitetlenek éjszakáit!" (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Moszul ostromának kezdete óta először küldött üzenetet a nyilvánosságnak az Iszlám Állam terrorszervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagda­di, aki bízik a dzsihádisták győzelmében. A terrorszervezethez köthető al- Furkán nevű csatorna által közzé­tett hangfelvételen az állítólagos- Bagdadi azt fejtegeti, hogy ez totá­lis háború, és a ,;nagy dzsihád”, me­lyet az Iszlám Állam vív, csak erő­síti azt a hitet és meggyőződést, hogy „ha Isten is úgy akarja”, akkor mindez csak a győzelem előjátéka. Irak Ninive kormányzóságának la­kóit az üzenet arra szólítja fel, hogy vegyék fel a harcot „Isten ellensé­gei” ellen, az öngyilkos harcosok­nak pedig megparancsolja, hogy „változtassák nappallá a hitetlenek éjszakáit, pusztítsanak országaik­ban, hogy patakokban folyjon a vé­rük”. Abu Bakr al-Bagdadi több mint egy éve nem hallatott már ma­gáról. Nem tudni pontosan, hol tar­tózkodik, sem azt, hogy egészséges- e vagy megsebesült. Az iraki hadsereg ellenőrzése alá vonta az ország északi részén talál­ható Moszul két keleti negyedét, és egy harmadik körzet visszafoglalá­sára készül - közölte tegnap az iraki terrorellenes erők szóvivője. Szabah al-Numáni elmondta: a kormány­erők fennhatóságuk alá vonták Kuk- jelit és al-Kudiszt, és már al-Karama körzet kapujában vannak. A szóvivő hozzátette: a hadsereg jelenleg azon dolgozik, hogy megtisztítsa Kukjelit az Iszlám Állam szervezet által hát­rahagyott robbanószerkezetektől. Eddig 70 pokolgépet távolítottak el az övezetből. Kukjeli után al-Kudisz megtisztítása, majd al-Karama ost­roma következik - mondta. Az iraki kormányerők és a velük szövetséges milíciák október 17-én indították meg a támadást az Iszlám Állam iraki fellegvára, Moszul el­len, melyet 2014-ben rohantak le a szélsőségesek, és ahol Bagdadi nem sokkal később kikiáltotta az Iszlám Állam „kalifátusát”. Amerikai becslések szerint 3-5 ezer szélsősé­ges fegyveres lehet a városban, mi­közben Bagdad 25 ezer embert moz­gósított Moszul visszafoglalására, és a kormányerők az amerikai vezetésű nemzetközi koalició légierejének támogatását is élvezik. Segélyszervezetek továbbra is arra számítanak, hogy az ostromgyűrű szorosabbra vonásával és a harcok fokozódásával tízezrek hagyják majd el az észak-iraki nagyvárost. „A leg­rosszabbra készülünk” - mondta Wolfgang Gressmann, a Norvég Menekülttanács (NRC) elnöke. „1,2 millió ember élete nagy veszélyben van” - tette hozzá. A Nemzetközi Migrációs Szervezet rámutatott, a műveletek kezdete óta legalább 20 ezren hagyták el az iraki várost. Az ENSZ adatai szerint a dzsihádisták tízezreket hurcoltak el, hogy élő­pajzsként használják fel őket. Clinton vezet, Obama az FBI igazgatóját bírálja Egy szerdán közzétett közvó- lemóny-kutatás szerint Hillary Clinton ismét ugyanannyival vezet Donald Trump előtt, mint az előtt, hogy az FBI pén­teken közölte, újraindította a júliusban lezárt nyomozást az e-mailjei ügyében. Washington. A Reuters hírügy­nökség és az Ipsos közvélemény­kutató felmérése szerint a demokra­ta párti politikus országosan ismét 6 százalékponttal népszerűbb repub­likánus ellenlábasánál azok köré­ben, akik várhatóan elmennek majd szavazni jövő kedden, vagy már szavaztak is. Pénteken az FBI igaz­gatója mindössze annyit közölt a kongresszussal, hogy újabb e­maileket találtak egy olyan számí­tógépen, amelyet Clinton közeli munkatársának szexbotrányba ke­veredett, válófélben lévő férje hasz­nált, és ezek „lényegiek lehetnek” annak szempontjából, hogy Clinton külügyminiszterként nem a külügy­minisztérium hivatalos rendszerét, hanem saját, privát szerverét hasz­nálta elektronikus levelezésre. Ezt az ügyet egyébként júliusban lezárta az FBI. Többet most sem tártak fel, csak annyit, hogy új adatokra bukkantak. A mostani felmérésben 1772 em­bert kérdeztek meg, akik már sza­vaztak, vagy tervezik, hogy részt vesznek a választáson. 45%-uk mondta, hogy Clintont támogatja, és 39% adja voksát Trumpra. Múlt csü­törtökön, az FBI bejelentése előtt Clinton 43:37 arányban vezetett. Bőszen folyik az elektorok számol­gatása, mivel az USA-ban nem a sza­vazati arányok döntik el az elnökség sorsát, hanem az egyes államokban megválasztott elektoroké. Összesen 538 elektort választanak, ezért 270 megszerzése kell a győzelemhez. Annak alapján, hogy az államok egy része stabilan demokrata vagy re­publikánus, a szakértők Clintonnak 226-ot, Trumpnak 180-at vesznek biztosra. A döntés így az ingadozó államok lakosságának kezében van. Az amerikai elnök egy kam­pánygyűlésen az FBI igazgatóját bí­rálta, mert nyilvánosságra hozta a Clinton elnökjelölt elektronikus le­velei miatti nyomozás újraindítását. Barack Obama név szerint nem em­lítette ugyan, de szavaiból kitűnt, hogy James Comey FBI-igazgatóról beszélt. A Fehér Ház és maga Obama elnök eddig egyáltalán nem kom­mentálta az FBI múlt pénteken nyil­vánosságra került döntését. Az elnök azonban most éles szavakkal szólt az esetről, leszögezve: „Mi általában nem részinformációk alapján tevé­kenykedünk, nem kiszivárogtatá­sokra alapozva, hanem konkrét dön­tések alapján cselekszünk”. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a legutóbbi alapos nyomozást követően az FBI, az igazságügyi minisztérium és a több­ször megismételt kongresszusi vizs­gálatok következtetései szerint Hilla­ry Clinton „követett el hibákat, de semmi olyat nem tett, amely vádeme­lést vont volna maga után”. (MTI, ú) Megkezdték a hatóságok az észak-franciaországi Calais-ban a konténertábor utolsó lakóinak, mintegy 350-400 nőnek és kisgyereknek az elszállítását, ők voltakaz utolsók, akika migránsok illegális tábora, az ún. dzsungel múlt heti fel­számolását követően hátramaradtak. A gyerekekkel lévő nők elszállításával vé­get ér a dzsungelnek nevezett legnagyobb francia migránstábor felszámolása a brit-francia határ közelében, ahol október közepén a hatóságok6400és8100 közé becsülték a táborlakók számát. A hatóságok az elmúlt héten mintegy 6 ezer, elsősorban afgán, szudáni és eritreai migránst szállítottak el. (tasr/ap) Migráció: magyar ötletek Budapest. A magyar kormány elküldi az illegális bevándorlás ke­zelésével kapcsolatos javaslatait az Európai Unió soros elnöki tisztsé­gét betöltő Szlovákiának, amely ,3 tervet” készít a migrációs válság megoldására - közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető mi­niszter. Az Orbán-kabinet kezde­ményezi, ne legyen kötelező bete­lepítés, és álljon vissza a schengeni határellenőrzési rendszer Olaszor­szágban és Görögországban. A kormány kéri, hogy a magyar ha­táron épült kerítésre fordított for­rásokat „tudják be a magyar szoli­daritásba” - mondta a tárcavezető. Az Országgyűlés november 8-án megtartja a zárószavazást az alap­törvény 7. módosításáról, amely kizárná, hogy az Európai Unió fel­ső korlát nélkül hajthasson végre kényszerbetelepítést Magyaror­szágra - erősítette meg tegnap a parlament törvényalkotási bizott­ságának fideszes elnöke. Gulyás Gergely kijelentette: a kormány­párt a változtatást olyan nemzeti ügynek tekinti, ahol nincs helye különböző pártérdekeknek, és ha az nem kap megfelelő támogatást, az azt jelenti, hogy egyes politikai erők a nemzeti ügyekben sem ké­pesek túllépni saját érdekeiken. A politikus visszautasította a Jobbik által megfogalmazott „zsarolást”, aminek lényege: a Jobbik csak ak­kor szavazza meg, ha a kormány befejezi a letelepedési kötvények árusítását. A sikeres és sikertelen alkotmánymódosítás is érdekes helyzetet teremt, azonban a Fidesz egyikből sem jön ki rosszul, hiszen ha az ellenzék fúr meg valamit, azért nem lehet a kormánypártot hibáztatni. Ha tehát a jobbikos tá­mogatással mégis átmegy a módo­sítás, a kormány megmutatta, nem enged a zsarolásnak, a Jobbik pe­dig elveszti a csatát, mert nem mer­te felvállalni a módosítás leszava­zását. Ha pedig a jobbikosok még­is nemmel szavaznak, akkor a Fi­desz érvelhet azzal, az ellenzéki párt „feláldozta a pártpolitika ol­tárán a nemzeti ügyet”. (MTI, hvg.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom