Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-30 / 277. szám, szerda
N régió: Kelet* és Közép-Szlovákia 2016. november 30., szerda, 20-21. oldal 1974-ben nyitották meg Tiszacsernyőben a központi gabonaátrakó-állomást. Évi 1-1,5 millió tonna terményt rakodtak át itt a Szovjetunió felől érkező vasúti kocsikból. Az üzemben 190 ember dolgozott, ám a munkafolyamat szinte teljes egészében gépesített volt. Egy 60 tonnányi búzát szállító vasúti kocsi kiürítése mindössze 15 percet vett igénybe, egyetlen műszak alatt akár 2000 tonna gabonafélét is átrakodtak az állomáson. Az üzem jelentősége a 80-as évek közepétől folyamatosan csökkent, ugyanis akkorra már Csehszlovákia jóval kevesebb ilyen árut hozott be az országba. A vállalatot a rendszerváltás után privatizálták, majd többször gazdát cserélt, a termelés végül 2000-ben teljesen leállt. A gabonaátrakót 2004 júliusában egy magyarországi cég vásárolta meg. A tisza- csernyői üzem tárolókapacitásának egy részét egyébként a köz- és intervenciós raktárkészlet kötötte le, maximum 20 ezer tonnát tudtak itt elhelyezni. (Leczo Zoltán felvétele) Felújítják a közvilágítást Nagykaposon Kisgéresben áll az elhurcoltak központi emlékműve Az emlékmű az alapiskola mellett kialakított parkban áll (A szerző felvétele) NAGYKAPOS Közel 800 lámpatestet cserél le a város közvilágításának felújítása során egy németországi székhelyű cég. Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere elmondta, a kétmillió euró költségű beruházás elvégzéséről az önkormányzat határozott. A fejlesztés kivitelezője, melyet még májusban, közbeszerzési eljárás keretében választottak ki, szinte teljes egészében modernizálja a település közvilágítását. A német világvállalat a beruházás idei, első fázisában összesen 768 lámpatestet cserél le modem, energiatakarékos LED-izzókra. Jövőre, a második fázisban 12 trafószekrény korszerűsítése, több kilométernyi villanyvezeték, illetve 70 villanyoszlop cseréje következik, és más munkálatokat is elvégeznek. A polgármester elmondta, az új rendszer azt is lehetővé teszi, hogy egy-egy lámpatest meghibásodását az oszlopon található egyedi azonosító alapján jelezhessék a lakosok. A cég vállalta, hogy a bejelentéstől számított 48 órán belül elhárítja a meghibásodást. A város koncessziós szerződés keretében fedezi a költségeket. A közbeszerzési eljárás győztese vállalta, hogy az elkövetkező 20 évben a karbantartást is elvégzi, sőt ez idő alatt az energiafogyasztás költségeit is állja. (íz) LECZO ZOLTÁN A Kisgóresből elhurcoltak több mint kétharmada elpusztulta lágerekben. keeecbi Leleplezték a bodrogközi községben a Felvidékről szovjet munkatáborokba elhurcoltak központi emlékművét. Négy év húsz nap Szlovákiában az első ilyen központi emlékhely kialakítását a Fórum Kisebbségkutató Intézet kezdeményezte. Furik Csaba, Kisgéres polgármestere lapunknak elmondta, az ötlettel, hogy az emlékművet épp a községükben állítsák fel, Simon Attila, az intézet igazgatója kereste meg. Mivel Kisgéres azon települések egyike volt, ahonnan a lakosok számarányához képest 1944-ben a legtöbb embert hurcolták el máleny- kij robotra, kb. 160-at - akik közül több mint 90-en soha sem tértek haza -, nyilvánvaló volt, hogy a falu jelenlegi vezetése szívesen csatlakozik a kezdeményezéshez. A polgármester a szoboravatón elmondta, nagyapja szintén ott volt az elhurcolt civilek között. 1944. december 3-án vitték el társaival együtt háromnapos munkára, és csak négy év és húsz nap múlva, 1948 decemberében tért haza. Kisgéresben egyébként az áldozatok tiszteletére 1991-ben már állítottak egy emlékművet, melyen 105 név olvasható, azótaminden év december 3- án megemlékezést tartanak. Nincsenek pontos adatok A szovjet katonák 1944 őszétől Kárpátaljáról, Kelet-Szlovákiából és Kelet-Magyarországról hurcolták el a magyar és a német ajkú civil lakosságot málenykij robotra. Az áldozatok pontos számát egyelőre senki sem ismeri, egyes becslések szerint meghaladja a 30-40 ezret is, 5-6 ezren pedig soha sem tértek vissza a munkatáborokból. A Bodrogköz és az Ung-vidék szinte minden településéről deportáltak civileket. Kassától a Szoroskőig húzódó vidéken is volt szervezett deportálás, de a Rimaszombat melletti Nagybalogról is vittek el férfiakat. Mecenzéfről több mint 400 németet deportáltak, pedig a település szovjetbarát volt, partizáncsoport is tevékenykedett itt. Amikor a szlovák parlament a kilencvenes évek elején megszavazta a deportáltak kárpótlásáról szóló törvényt, 14 ezren nyújtottak be ilyen kérelmet. A szovjetek 1944-ben a 18 és 50 év közötti férfi- lakosságot felszólították, hogy jelentkezzenek 3 napos munkára. Az elsők csak 1946/47-ben tértek vissza. A fiatalokat azért küldték haza, hogy agitáljanak a szovjet hatalom mellett. Akiket mindenfajta fizikai munkára alkalmatlannak tartottak, szintén elengedték. A legtöbben 48/49-ben érkeztek haza, a többiek csak 1952/53-ban, Sztálin halála után, amnesztiával szabadultak. A szolyvai táborban a Bodrogközből és az Ung-vidékről elhurcoltak közül rengetegen elpusztultak. A halálozási arány jócskán meghaladta a 30 százalékot. A települések vezetőinek komoly felelősségük volt akkoriban is, hisz tudunk olyan faluról, ahonnan senkit sem vittek el, mert a bíró előre értesítette a férfilakosságot arról, hogy mi várható. Sokan azonban tényleg nem tudták, mi vár rájuk, hisz a parancs értelmében három napi élelemmel kellett munkára jelentkezniük. Aztán egyszer csak katonák vették körül az embereket, nem engedték meg nekik, hogy távozzanak, és munkatáborokba szállították őket. Kevesen tudják, hogy ez idő alatt nemcsak férfiakat, hanem - főleg a német községekből - nőket is deportáltak. Méltó helyre került A szoboravató előtt a kultúrházban szakmai konferenciát tartottak, Köteles László, Lukáč Gábor, Koós István és Fodor Attila tartott előadást, majd a helyi magyar alapiskola kertjéből kialakított kis téren leplezték le Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. A szoboravatón többek közt részt vett Haraszti Attila, Magyarország kassai fokonzulja és Földváryné Kiss Réka, a budapesti Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke is. Furik Csaba tájékoztatása szerint mihelyst ezt az időjárási viszonyok lehetővé teszik, a szobor környezetét is rendbe teszik és a területre virágok kerülnek.
