Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-03 / 255. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2016. november 3. ISKOLA UTCA 117 A legnagyobb magyar emlékére JAKUBECZ MÁRTA Gazdag programmal ünnepelte névadója születéeének évfordulóját a felsőszeli Széchenyi István Alapiskola. Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából ünnepi hangulatban zajlott az idei, XV. Széchenyi Napok rendezvénysoro­zata a felsőszeli alapiskolában. A „legnagyobb magyar” nevét eddig is büszkén viselte az alapiskola, s mi­vel a név kötelez, az intézmény pe­dagógusai nagy hangsúlyt helyez­nek a gyermekek nemzeti öntudatá­nak fejlesztésére, arra, hogy tanítvá­nyaikat az anyanyelv, a múlt és a ré­gió - tehát gyökereink vállalására buzdítsák. Ezeknek az értékeknek az erősí­tésére nagyszerű lehetőségetnyújt az évente zajló Széchenyi Napok ren­dezvénye, amely idén október 24. és 26. között volt, ismét értékes prog­rammal. A nyitónapon tartottuk „A hunga- rikumok napját”. A gyermekek kü­lönféle foglalkozásokon vettek részt, speciális órarend szerint váltakozva az egyes helyszíneken. A kisebbek kipróbálhatták a lovacskakészítést, a paprikafüzést, a néptáncot, megnéz­ték a Vad Magyarország című, a vi­zek birodalmáról szóló filmet. A fel­ső tagozatosok A lovas íjász című fil­met láthatták, egyúttal Vermes Ist­vánnal, a Vermes Törzs alapítójával is elbeszélgethettek. A táncházban mindenki megismerhette a dudát, a cimbalmot, s belekóstolhatott a nép­tánc szépségeibe és vidámságába Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum et­nológusa jóvoltából. A nap folyamán a tanulók megtekinthették a hunga- rikumokról szóló bemutatókat - eze­ket néhány hetedikes, nyolcadikos és kilencedikes készítette és mutatta be diáktársainak. Az egyik osztályte­remben látványos kiállítás nyílt a hungarikumokról. A tornateremben a tallósi, a jókai, a peredi ésa galántai diákok focicsapata versengett a ha­zaiakkal a Széchenyi-kupáért. A ku­pát végül a jókai focicsapat szerezte meg. Másnap, A tudományok napján a nagyobb tanulók a kisebbeknek ké­miai, fizikai és biológiai kísérleteket mutattak be. Emellett a gyermekek a nyolcadikosok prezentációi révén ismerkedtek a magyar találmányok­kal. Ki lehetett próbálni a Rubik- kockát, és a Jomili kockák rejtelme­ibe is bepillantást nyertek. A Szé- chenyi-vetélkedőn eldőlt, hogy a 7., 8. és 9. osztály csapatai közül me­lyik tud többet az iskola névadójá­ról. Az izgalmas versenyt végül a két hetedikes csapat megosztva nyerte. Október 26-án, a Széchenyi Na­pok záróünnepségén az egyes ver­senyeket értékelték. A történelmi vetélkedő és a focitoma mellett a ta­nulók többféle pályázatba is bene­vezhettek: idén is volt irodalmi, rajz­és fotópályázat előre meghirdetett témákkal, valamint tökfaragó ver­seny a kisebbeknek. A rajzokból ki­állítás nyílt az iskola folyosóm, a legsikeresebb fogalmazások pedig az iskolaújságban, a Sulisok(k)ban fognak megjelenni. Az eredményhirdetés után az isko­la igazgatónője, László Ildikó érté­kelte a Széchenyi Napokat, minden­kinek megköszönve a lelkes köz­reműködést. A nap fényét emelte, hogy az eredményhirdetés után a Si­pos Dávid, Vadkerti Imre és Zsapka Attila alkotta trió nagy sikerű kon­certjén vehetett részt az iskola. Ez­után az emeleti folyosón leleplezték a Széchenyi István-domborművet, melyet Papp Ferenc készített és aján­dékozott egykori iskolájának. A domborművön ugyanaz a Széchenyi- idézet olvasható, mint az iskolapark­ban álló haranglábon: „Egynek min­den nehéz, soknak semmi sem lehe­tetlen.” Az ünnepi hangulatot emelte, hogy osztályonként 2-3 tanuló fel­váltva a „legnagyobb magyar” egy- egy bölcs gondolatát idézte. Az igaz­gató asszony ismertette névadónk életét és szellemi örökségét. A dombormű elhelyezésénél jelen volt Valacsai Ilona egykori igazgató, aki­nek kezdeményezésére az alapiskola 2001-ben felvette Széchenyi István nevét. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy a legnagyobb magyar nevét an­nak idején ki kellett érdemelni, s biz­tatta a diákokat és a pedagógusokat, hogy ezt a kapott örökséget vigyék tovább, becsüljék meg, hiszen a fel­vidéki magyar iskolák között csak a felsőszeli viseli ezt a nevet. A Csalo­gány énekkar elénekelte az iskola­himnuszt, amely szintén tizenöt év­vel ezelőtt, a névfelvételkor íródott. A XV. Széchenyi Napokon a szeli gyermekek pedagógusaikkal együtt méltó módon emlékeztek meg Szé­chenyi István jubileumáról, tudato­sítva, hogy felvidéki magyarságunk jövőjét csak a múlt és nemzeti érté­keink ismeretére alapozva lehet épí­teni. Egészségügyi előadás „Akkor drága az egészség, mikor meglep a betegség.” Sokunk szá­mára elgondolkodtató lehetne ez a közmondás, csak valahogy úgy va­gyunk ezzel is, hogy amíg nem érint személyesen is a baj, addig semmi sem „drága”. Ezen az életfelfogá­son szeretne változtatni a jelenkori közegészségügyi vezetés, amely felvilágosító előadásokat szervez és szakorvosokat küld ki az ország va­lamennyi középiskolájába. Ez alól iskolánk, a Szabó Gyula 1. szám alatt tevékenykedő dunaszerdahe- lyi Építészeti Szakközépiskola sem jelenthetett kivételt. Október 20-án rendhagyó egészségügyi óra volt nálunk, amelyet a stroke megelő­zése jegyében tartott meg Dr. Vad­kerti Péter neurológus. A magyar nyelvben szélütésnek, gutaütésnek vagy agyvérzésnek nevezik a stroke-ot, az angol kifejezés csa­pást, ütést jelent. A doktor úr is­mertette a stroke tüneteit, illetve ki­váltó okait. Egyik legfőbb oka az agy hirtelen fellépő vérellátási za­vara, amely során a szükségesnél kevesebb vér jut el az agyba vagy annak egyes területeire. Ennek többféle oka is lehet, például a nya- ki vagy a koponyán belüli erek szűkülete, vagy egy, a szívből, esetleg a test bármely részéből az agyba jutó vérrög, amely elzárja a kisebb vagy nagyobb ereket. A szakember azt is ismertette, hogy a stroke hirtelen alakul ki (innen kap­ta népies neveit, a szélütést, illetve a gutaütést), és általában egyszerre több tünettel jelentkezik. A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, és a halálokok közt a harmadik leggyakoribb; csak a szívbetegségek és a daganatos be­tegségek okozzák évente több em­ber halálát. Kifejtette a megelőzés fontosságát a helyes életmód, az ét­rend, a sport és a mozgás pozitív, gyógyító erejét. A harcot csak úgy vehetjük fel ellene, ha a minimum­ra csökkentjük a szélütést kiváltó rizikófaktorokat, mint a dohányzás, vagy nagyobb figyelmet szente­lünk a magas vérnyomás és a ma­gas koleszterinszint elkerülésének és ezek korai kezelésének is. Dr. Lang László Dr. Vadkerti Péter a megelőzés fontosságára is felhívta a diákok figyelmét (Fotó: DÉSZ) „Dobj el mindent, és olvass!" Az iskola folyosóján könyvek fölött hajlanak össze a fejek, a szü­netekben a gyerekek olvasmánya­ikról beszélgetnek, könyveket mutatnak egymásnak, és minden szembejövő egy könyvet is visz magával. A tanítási órákon pedig olyan a csönd, hogy a neonlámpák zümmögését is hallani, míg min­denki olvas. Talán álomszerű ez a kép? Leg­inkább egy magyartanár vágyál­mának tűnik? Többé már nem. A múlt héten mindez valósággá vált a komáromi Munka Utcai Alapis­kolában. Az idei tanévben az ol­vasás népszerűsítésére több ren­dezvényt is szervezünk, elsőként olvasás hetét tartottunk október­ben. A más iskolákban már kipró­bált, „Dobj el mindent, és olvass!” néven ismert ötlet alapján a hét minden napján egy hangjelzésre minden tanuló és pedagógus ab­bahagyta az adott órai tevékeny­ségét, és húsz percig olvasott. Mindenki tetszés szerint válasz­totta ki olvasmányát, hogy min­denki számára élmény legyen a napi olvasás. A rendezvény olyan sikeresnek bizonyult, hogy tanu­lóink a folytatását kérik. Mindez azt bizonyítja számunkra, hogy csak lehetőséget kell adnunk a gyerekeknek az olvasásra, és ők is rájönnek: olvasni jó. Szeretnénk, ha ezzel hagyo­mányt teremtenénk az iskolánk­ban, sőt a falain túl is. Szabó Szilvia pedagógus Mindennap olvastak a komáromi Munka utcai sulisok (Fotó: muai) Ismerkedés a Jomili kockával A Széchenyi-dombormű és alkotója, Papp Ferenc Paprikafüzért is készítettek a felsőszeli alapiskolások (Fotók: sziai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom