Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-26 / 274. szám, szombat
A 2016. november 26., szombat, 10. évfolyam, 48. szám Bunkerszálló Szarajevóban Villany, vezetékes víz és fűtés nélküli szobákban szállásolják el a vendégeket az egyik szarajevói hotelben, amely háborús körülményeket biztosít. A délszláv „háborús élményre” nagy a kereslet. al-Dzsazíra arab hírtelevízió balkáni irodájának helyi beszámolója szerint a délszláv háború hangulatához hozzájárul, hogy a háborús szállóba látogatókat golyóálló mellényben és katonai egyenruhában fogadja a szálloda tulajdonosa, majd egy halványan pislákoló villanykörtével megvilágított szobába vezeti őket. Az áramot autóakkumulátor biztosítja. Az egyedi élményhez hozzájárul, hogy a szobák ablakának - bombázásban kitört - üvegét műanyag zsákkal pótolták, amikor lemerül az akkumulátor vagy egyszerűen csak spórolni akarnak, akkor pedig gyertyával kell világítaniuk. A vendégek nem kényelmes ágyakban, hanem földre dobott matracokon alszanak, és egész éjszaka robbanások hangját hallják. A szálló egy olyan épületben található, amely a háború idején megsérült és azóta sem újították fel. A vendégek a bunkerben úgy élhetnek, ahogy a civilek a háború idején, nagy vigaszuk azonban, hogy sem a saját, sem a családjuk élete nem forog veszélyben, és éhezniük sem kell, valamint bármikor szabadon távozhatnak. Am hamar rájönnek, egy dolog a tévéből értesülni a háborúról, és a fotelből végignézni, hogyan élik túl a bombázást a háborús övezetben lakók, és egészen más saját tapasztalatokat szerezni. Itt valóban megtudhatja az ember, milyen az éjszaka a vékony matracon, milyen idegölő a robbanások hangja. A 25 éves hosteltulajdonos megosztja gyerekkori háborús élményeit a vendégeivel, mesél nekik a háború utáni korszakról, valamint arról, hogyan befolyásolja egy túlélő egész életét a könyörtelen háború. A tulajdonost Ariján Kurbasicsnak hívják, de saját magát Zero One-nak nevezi. Ez volt apja fedőneve a háborúban. A bosnyák hadsereg katonája volt, és az ő tiszteletére vette fel a nevet. A boszniai szerb hadsereg 46 hónapon, azaz 1425 napon át tartotta ostrom alatt Szarajevót, tovább tartott, mint anno Leningrad ostroma. Ez idő alatt a 380 ezres lakosság víz, áram, fűtés és elegendő élelem nélkül élt. A vendégek az ostrom alatt evett ételeket is megkóstolhatják, ám a legtöbben elutasítják a száraz tésztából, tejporból, rizsből, cukorból és sóból, valamint a borjúkonzervnek álcázott kutyaételből álló menüt - mondta Ariján Kurbasics az al-Dzsazírának. Az 1992-1995-ös boszniai háború idején több mint százezren vesztették életüket, (11 541 személy Szarajevóban halt meg), és több mint egymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. ,A személyes tapasztalat a legjobb tanítómester - állapítja meg a 21 éves Andrew Burns, aki az Egyesült Államokból érkezett Szarajevóba. - Annyit olvashatok, amennyit csak akarok, de az információk nagy része elvész. Ha azonban itt meghallgatom a tapasztalataikról mesélő embereket, reálissá válnak a dolgok, amelyekről szeretnék minél többet megtudni. Szeretnék segíteni és szeretni.” A háborús szállóba látogatókat golyóálló mellényben és katonai egyenruhában fogadja a szálloda tulajdonosa (Fotók: tasr/ap) Ariján Kurbasics (középen) és vendégei, Andrew Burns (jobbra) és Erén Bastaymaz a hotel Jobbyjában' Zero One lehetőséget ad arra is, hogy a vendégek dokumentumfilmeket nézzenek meg az ostromról, és körutakat szervez a városban. Megmutatja, hol voltak a frontvonalak, vagy az az alagút, amelyet a szarajevóiak ástak a repülőtér alatt, hogy összekössék a várost a külvilággal. , Azoknak az idegeneknek, akik ezt megnézik, akik egy-két éjszakát eltöltenek a szállóban, megváltozik a véleményük, a szemléletük, és tudatosítják, mennyire szép az ő életük. Megtanulják becsülni az értékeket, a vizet, a kényelmet és minden mást. Uj távlat nyílik előttük, és ez a lényege az egésznek” - mondta a hostel tulajdonosa. A vendégek véleménye megegyezik abban, hogy a bunkerszálló egyedülálló. A 30 éves törökországi Erén Bastaymaz úgy véli: „Lehet sokkal jobb hosteleket találni, de sehol sincs ilyen légkör, mint amilyen itt van.” (MTI, dnronline, ug) A hostel egy olyan épületben található, amely a háború idején megsérült és azóta sem újították fel. A vendégek a bunkerben úgy élhetnek, ahogy a civilek a háború idején.
