Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-02 / 254. szám, szerda
6 I KULTÚRA 2016. november 2.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A szöveg mint inspirációs forrás Kassa. Pénteken, november 4- én ötödik alkalommal rendezik meg a kassai Thália Színház Márai Stúdiójában a LitFest című irodalmi estet. A kezdeményezés lényege, hogy kassai és királyhelmeci gimnazisták használják inspirációs forrásként kortárs magyar szerzők szövegeit saját alkotásaikhoz. A korábbi évekhez hasonlóan a megzenésített versektől a festményeken, kisfilmeken át egészen a performanszig terjed a műfaji skála. A LitFest idei íróvendégei Bárczi Zsófia, Balázs F. Attila és a magyarországi Zalán Tibor, akikkel ifj. Havasi Péter színművész beszélget. A vendégek az est folyamán több alkalommal szót kapnak, hogy reagáljanak a szövegeik által inspirált új alkotásokra. A kezdés időpontja 17 óra. (juk) Elhunyt Józsa Imre színművész Hosszú, súlyos betegség után, életének 63. évében elhunyt Józsa Imre színművész. 1978-ban diplomázott a Színház- és Film- művészeti Főiskolán, azóta volt a budapesti József Attila Színház társulatáriak tagja. A színház közleményében az áll, hogy Józsa Imre szenvedélyesen szeretett élni és szenvedélyesen szeretettjátszani. „Kitartását, hűségét, odaadását az itt eltöltött 34 év bizonyítja. Nincs olyan hely, nincs olyan zug, ahol nejárt volna, és ahonnan ne hiányozna mostantól mindig”. A Jászai- dijas művész több filmben és tévéjátékban is szerepelt, továbbá szinkronszínészként is sokat foglalkoztatták. O volt többek között Nicolas Cage és Chevy Chase magyar hangj a. (MTI) Józsa Imre (1954 - 2016) (Képarchívum) David Bowie, a műgyűjtő London. A Sotheby's aukciós ház kiállítással egybekötött árverést rendez David Bowie képzőművészeti gyűjteményéből. A 350 alkotást tíz napon át lehet megtekinteni, ezután kerülnek kalapács alá a műtárgyak. A kiállítás kurátora szerint a januárban elhunyt brit rocksztár kifinomult ízléssel és nagy hozzáértéssel válogatta össze gyűjteménye darabjait. Főleg a kortárs brit festők alkotásai és a japán népművészet érdekelte, és gyakran beszélgetett neves művészettörténészekkel festészetről, szobrászatról, filozófiáról. (rollingstone.com) Egy szeletnyi New York, pár darabka Itáliából Sam Havadtoy kiállítása a pozsonyi KunKelemen Fine Arts galériában LAKATOS KRISZTINA Ismét olyan alkotót mutat be a hazai műértőknek a KunKelemen Fine Arts, akit a gyökerei Magyarországhoz kötnek, pályája azonban a tengerentúlon teljesedett ki, mára pedig a nemzetközi művészeti szcéna elismert alakjává vált. Sam Havadtoy munkái január közepéig tekinthetők meg a pozsonyi magángalériában. A művész 2014-es milánói kiállítására készült alkotások mellett néhány további, az utóbbi években készült sorozat darabjai is láthatók a KunKelemen Fine Arisban. Halotti leplek Festmények, objektek, szitanyomatok. Egy veterán Fiat 500-as, Disney-figurák, sehova sem vezető fehér ajtók, Modigliani női portréja, kínai császárok arcai - mindez csipkével beborítva. Sam Havadtoy nagyjából az ezredforduló óta gyűjti, vásárolja, kapja ajándékba a csipkéket, s használja a textúrájukat - mondhatjuk: művészi kézjegyként - egyfajta halotti lepelként az alkotásain. A csipkék nemcsak a „talált tárgyakat” fedik le, hanem egy sosem olvasható mentális napló részleteit is. Az alkotó személyes történeteit híg festékkel viszi fel a vászonra, majd ugyanezzel a festékkel lefesti, csipkével beborítja, végül újabb, strukturált festékréteggel zátja le. „Gyerekkoromban, Magyarországon lenéztük a csipkét, giccsnek tekintettük. Aztán később, amikor már máshol éltem, hiányzott. Lakberendezőként is elkezdtem becsempészni a munkáimba, nagyjából 2000-től a festményeimbe is” - jegyezte meg a motívum eredetéről a művész, akit „a galéria galériáján” szorítottunk sarokba a megnyitón. Az alkotásihoz felhasznált „talált tárgyakkal” kapcsolatban elmondta: a milánói kiállításra elsősorban az olasz populáris kultúrából emelt be emblematikus elemeket, innen ered a fiatalkorában luxusautónak számító Fiat Cinquecento, valamint az Olaszországban is roppant népszerű Disney-figurák sora is. „A kritikusok azt szokták mondani, hogy a boldogtalan gyerekkoromat teremtem újra, úgy, ahogy élni szerettem volna. Nem ezért csinálom. Persze, az alkotásban a legtöbb dolgot a tudatalatti irányítja. Szóval lehet, hogy mégis igazuk van. Sosem vitatkozom, ha szépet írnak.” ■ Pop art ós új realizmus A művész szülei 1948-ban hagyták el Magyarországot, Nagy-Britan- niában telepedtek le - így született Havadtoy Sámuel 1952-ben Londonban. A család 1956-ban, még a forradalom előtt a hazatérés mellett döntött, a forradalom leverése után pedig nem volt visszaút. Havadtoy Sámuel 1971-ben látta meg a lehetőséget: Jugoszlávián át tért vissza Londonba, egy évvel később pedig már New Yorkban élt. LakberendeSam Havadtoy, azaz Havadtőy Sámuel (Somogyi Tibor felvételei) Disney-figurák. „A kritikusok azt szokták mondani, hogy a boldogtalan gyerekkoromat teremtem újra, úgy, ahogy élni szerettem volna" - jegyezte meg az alkotó. Csipkével borított Fiat Cinquecento. A veterán autót milánói kiállítására készülve, Rómában vette a művész, de vannak véletlenek - a törzskönyvben az első tulajdonosnál azt állt: Gergely István, Budapest, 1967. zési galériában dolgozott, rövidesen saját üzletet nyitott, ahova többek között Yoko Ono és John Lennon is betért. A legendás Beatles-tag halála után Sam Havadtoy közel két évtizeden át volt Yoko Ono életének társa. Közben, a nyolcvanas évektől intenzíven bekapcsolódott aNew Y ork- i művészeti életbe, festeni tanult, a szitanyomás technikáját Andy Warhol műtermében sajátította el. Magát elsősorban festőként definiálja: a pozsonyi kiállításon is látható „szobrokat” ugyanúgy kezeli, mint a vásznakat, csak éppen háromdimenziós felületnek tekinti őket. Dekoratív művészet, amit elénk tár, ám rejtett, nagyon intim dimenziói vannak. A pop art hatása nyilvánvaló, itt-ott az absztrakt expresszioniz- mus ihletése is tetten érhető. A poin- tilizmushoz azonban - a látszólag hasonló technika, a pontszerű ecsetvonások ellenére - nincs köze. Ezt hiteles forrásra, Kun Kelemen Melindára, a magángaléria tulajdonosára hivatkozva állíthatjuk - ő feltette az alkotónak a kérdést. A művészettörténész úgy látja, Sam Havadtoy elsősorban a pop arthoz és annak európai „rokonához”, az új realizmushoz köthető, ám mára iskolába nem sorolható, önálló művésszé vált, olyan egyéniséggé, aki szuverén módon kezeli a saját médiumait, formáit. 1956 Sam Havadtoy az utóbbi években felváltva él Olaszországban és Magyarországon. Már a kilencvenes években gyakran hazalátogatott, 1992-ben pedig Galéria 56 néven kiállítóhelyet is nyitott Budapesten. „A nevet Yoko találta ki viccből. Ha 56, akkor forradalom, innen csak egy gondolat a forradalom a művészetben. Akkoriban pezsgett a kortárs művészeti élet Magyarországon, de az amerikai kortársak nem voltak prezentálva. Olyan alkotókat mutattam be, mint Keith Haring, Andy Warhol, Basquiat, Agnes Martin, Cindy Sherman, Kiki Smith, Robert Mapplethorpe, Ross Bleckner vagy Donald Baechler, és belekevertem magyar művészeket is, hogy lássák az emberek, kikre reflektáltak a műveikkel” - mesélte Sam Havadtoy a hét évet megélt kezdeményezésről. Ha 56, akkor forradalom, s innen csak egy lépés a kérdés: hogyan érzi magát a művész a forradalom 60. évfordulóját ünneplő Magyarországon, foglalkoztatja-e az ország társadalmi valósága, viszonya a saját múltjához. „A közelmúltban, a népszavazás kapcsán mindenkinek elmondtam, aki kérdezte, hogy egész életemben mig- ráns voltam, és bárhova mentem, mindenhol szívesen láttak, segítettek. Ezt szeretném én is valamilyen módon viszonozni - fogalmazott Havadtoy. - Az 56-os forradalom után százezrek hagyták el Magyarországot. Angliába, ahol én is születtem, legalább százezren mentek; ismertem olyanokat, akik a nappalijukba fogadtak be menekülteket. Azok közül, akik akkor elhagyták az országot, sokan a börtönökből jöttek ki, amikor kinyitották a kapukat. Mégis, soha senki nem mondta, hogy ezek a magyarok bűnözők.”
