Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-24 / 272. szám, csütörtök
4 RÉGIÓ 2016. november 24. | www.ujszo.com Kora középkori A betegeken spórolnak a nyitrai kórházban Az ügyészség vizsgálódik a szőnyeg alá söpört botrányok és gyanús közbeszerzések ügyében templom a Szent István-kori templom alapjaira bukkantak az esztergomi vasútállomás átépítése közben. Avasúti töltés egy háromhajós templom monumentális falmaradványait rajtette. ESZTERGOM Tari Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Balassa Bálint Múzeumának vezetője szerint a kéttomyos templom 170 centiméter széles alapjai 230 centiméteres mélységig húzódnak. Tari Edit szerint Esztergom kitüntetett figyelemmel követi az eseményeket, ugyanis a városban - annak dacára, hogy az első királyi székhely volt - nincs látható Szent István-kori épületmaradvány. A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. utat tervezett erre a területre, de a lelet felbukkanása után úgy döntöttek, áthelyezik a nyomvonalat. Az alapfalak konzerválása után a templom maradványait szeretnék látogathatóvá tenni. A régészek jelenleg a templom nyugati részét, a toronypárt tárják sínek alatt fel. Az egykori templomhajók és a szentély felett most sínek haladnak. A helyet korábban Kovácsinak nevezték, mivel föleg ötvösök, vésnökök, pénzverők és kovácsok lakták. 200 évig az országban csak itt működött pénzverde. Korabeli források szerint Kovácsiban három templom volt. A most feltárt épület valószínűleg evangéliumi Szent János-temploma, aki a mesteremberek védőszentje. A települést a 15-16. században hagyták el végleg. Maradványaira 1891-ben, a vasút építése során bukkantak rá. Az ötvenes években a környékbeliek felhatalmazást kaptak a vasúttársaságtól arra, hogy a templom köveit elbontsák és saját építkezéseiknél felhasználják. A kora középkori cementből azonban lehetetlen volt kivésni téglatest alakú köveket, ezért a lakosok a rendőrség segítségét kérték, hogy robbantsák fel a romokat. Zolnay Lászlónak, a múzeum akkori igazgatójának sikerült elérnie, hogy a maradványok állami védelem alá kerüljenek. (guzsu, MTI) VRABEC MÁRIA Az Ineko gazdaságkutató intózet szerint a gazdasági mutatók alapján a nyitrai kórház a legjobb az országban. Az alkalmazottak szerint ennek nagy ára van: a vezetőség az alkalmazottakon ós a betegeken spórol. NYITRA Egy hete az ügyészség is vizsgálódik az intézményben folytatott közbeszerzési eljárások, az orvosok bérezése és túlórái, valamint az aneszteziológusok hiánya kapcsán. Műtőasztal túlsúlyosoknak A vádhatóság névtelen beadvány alapján indított eljárást. A feladó bírálja a műtőasztalok 2013-as beszerzését, amikor felmerült a gyanú, hogy a feltételeket egy adott céghez igazították. Megemlíti az egészség- ügyi dokumentáció „kifehérítését” annak az újszülöttnek az esetében, akit félrekezeltek, majd a téves diagnózist és gyógyszeradagolást a beteglapján kitörölték. Jozef Valocký mindezt lezárt ügynek tekinti, de a vádhatóság nem egészen. A műtőasztalok ügyét átadta a rendőrségnek, most az vizsgálja, úgy állapították-e meg a feltételeket, hogy csak egy adott cég nyerhessen. Erre erős a gyanú, mert a kórház 500 kilós teherbírású asztalokat vásárolt, holott az ott műtött legnehezebb beteg 177 kilós volt. Ilyen teherbírású asztalokat eleve csak egy cég, a Braun Medical gyárt, ezért merült fel az ügy kapcsán a korrupció gyanúja, de a közbeszerzési hivatal mindent rendben talált. Hogy a rendőrség is mindent rendben talál-e, az majd kiderül, de Valocký, aki egyben a Smer parlamenti képviselője is, a kórház elleni bírálatokat rágalomhadjáratnak tartja. Szerinte a közbeszerzéssel minden rendben volt, ilyen műtőasztalokat több cég is szállít. A cégek nevét azonban nem árulta el, és Peter Visolajský az Orvosok Szakszervezetének elnöke szerint nincsenek is ilyenek, mert igény sincs ilyen műtőasztalokra. Távoznak az orvosok A ügyészségnek címzett levél feladója megemlítette azt is, hogy az igazgató állami pénzen lakosztályt alakított ki magának a kórház épületében, ahol akkor tartózkodik, amikor nem a horvátországi apartmanjában tölti az időt. Valocký szerint ez sem igaz, a kórházban csak az irodáját újíttatta fel 38 ezer euróért és a zuhanyzót egyszer sem használta. Tény, hogy az igazgatói irodába újabban csak csengetés után lehet bejutni, de Valocký szerint ez biztonsági okokból elengedhetetlen. A beadvány legsúlyosabb része az orvosok bérezésével foglalkozik, felhívja a hatóság figyelmét arra, hogy a kórház nem fizet a túlórákért, és a mozgóbéralapból finanszírozza az alapfizetéseket. „A bérek valorizációjánál az érvényes jogszabályok szerint járunk el, ami csak idén 16 ezer eurójába került a kórháznak. Emellett sebészeti ügyeletet nyitottunk, és nemsokára az onkológiai osztályon is megnyitjuk a citosztatikus gyógykezelési részleget, ez mind pénzbe kerül” - válaszolt a vádakra Valocký, akinek meggyőződése, hogy egy kórház a jelenlegi feltételek mellett is működhet gazdaságosan, sőt nyereségesen. Azt, hogy mindez csak a személyzet és a betegek kárára lehetséges, kizártnak tartja, annak ellenére, hogy az országban egyetlen kórházból sem távozott annyi orvos, mint a nyitraiból. A miniszter megoldást ígér Az utóbbi hónapokban főleg az aneszteziológusok hiánya érzékelhető, a 21 altatóorvos közül csupán tizenegynek van meg a szakvizsgája, 5 pedig csak szerződés alapján dolgozik. A szakorvosok közül egy aneszteziológus december elsejével távozik, nyolcán pedig nem vállalnak ügyeletet. „Félő, hogy decembertől nem lesz kinek elaltatni a sürgős műtétre szoruló betegeket. Ezek többnyire súlyos sérülések, amelyeknél tapasztalt szakemberre, nem pedig szakvizsga nélküli kezdőre van szükség. A távozó orvosokkal az igazgató nem is találkozott, meg sem kérdezte, miért mennek el, pedig jól tudja, hogy nehéz lesz találni a helyükre valakit” - mondta Peter Visolajský, az Orvosok Szakszervezetének elnöke, a nyitrai kórház gyermekorvosa. A kórházigazgató szerint azonban túloz, nyolc év alatt, amióta ő vezeti az intézményt, 170 orvos távozott a nyitrai kórházból és 220-at vettek fel. Azt, hogy több tapasztalt szakorvos ment el és frissen végzetteket vettek fel, akiknek fizetni sem kell annyit, már nem említi. „A legnagyobb gond az, hogy egyhavi szakmai gyakorlattal ezek a kezdő orvosok már altatnak, ami komoly kockázattal jár. Egyre több beteg végzi a műtétek után az intenzív osztályon, vagy tovább tart az ébresztésük, ami megengedhetetlen. Ami most a nyitrai kórházban folyik az olyan, mintha valakinek egyhetes gépkocsivezetői tanfolyam után azt mondanák, hogy egyedül is vezethet és veszélyeztetheti a többi közlekedő életét” - mondja Ľubomír Ševčík megyei tisztiorvos. Az altatóorvosok hiánya miatt kialakult helyzet kapcsán már figyelmeztető levelet is írt a kórházigazgatónak, amelyben kilátásba helyezte, hogy megvonja az aneszteziológiai osztály működési engedélyét. Tomáš Drucker egészségügyi miniszter személyesen találkozott a kórházban dolgozó orvosokkal, és megoldást ígért. Hogy az Valocký leváltása lesz, vagy újra katonaorvosokat küldenek-e a nyitrai kórházba, mint ahogy évekkel ezelőtt, ugyancsak az aneszteziológusok hiánya miatt már megtörtént, decemberben kiderül. Az átépítés ideje alatt hétvégénként a kora hajnali és a késő esti órákban az Esztergom-Budapest vonalon vonatpótló buszok közlekednek (A szerző felvétele) r Árvízvédelmi intézkedések pályázati és önkormányzati pénzből SZÁZ ILDIKÓ A legtöbb érsekújvári és lévai járásbeli községben nagyobb figyelmet fordítanak a lakosok biztonságára. A megáradt Zsitva és a Dolina patak sok bosszúságot okoz az érsekújvári járásbeli Mánya lakosainak. A Zsitvát a hetvenes években terelték biztonságosabb, mélyített mederbe, korábban a megáradt patakból a víz ráfolyt a szántóföldekre. Új töltést és három hidat építettek. A 2010-es árvíz idején az új töltések részben felfogták a vizet, ám a jócskán megduzzadt patak kiöntött és több mint kétszáz családi házat rongált meg. 2013-ban szétbontották Mányán a faluszéli töltést, és a megáradt Zsitvát ismét a szántóföldekre engedték, ezzel megmenekültek egy újabb árvíztől. Homokzsákból rakott erődítményre emlékeztetett akkor a közeli Hull központja is, ahol a halastó melletti telkeket védték az árvíztől. A Zsitva ma korántsem okoz annyi problémát, mint minden kiadós esőzést követően a megáradt Dolina patak. Mányán jelenleg az egyik híd felújításán dolgoznak és megémelik a patak töltését. A község vezetése pályázati pénzből folytatná az árvízvédelmi munkálatokat, ám ha erre nem lesz lehetőség, akkor a jövő évi költségvetésből fejezik be az építést. A lévai járásbeli Felsősze- csén a főút közelében lévő parkot árasztja el, változtatja tóvá esőzések idején a talajvíz. 2003-ig a park helyén jegenyeerdő állt, a növények megkötötték a talajvíz egy részét, ám kivágásukkal tovább romlott a helyzet. Felsőszecsén 2011-ben és 2012- ben volt a legkritikusabb a helyzet, egy évre rá az áradáskor már sikerült elvezetniük a víz egy részét a Ga- ramba. Uniós támogatásból folytatnák az árvízvédelmi munkálatokat, a projekt részét képezi a vízelvezető építése a Garant folyóig, és saját vízgyűjtőbe vezetnék el a vizet a szántóföldekről Óbars és Léva irányából. Az érsekújvári járásbeli Mányán a legtöbb gondot a Dolina patak okozza (A szerző felvétele)
