Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-22 / 270. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. november 22. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre kelendőbb a napkollektor Pozsony. A napkollektorokra nyújtott támogatási program ne­gyedik fordulójára elkülönített 2,5 millió eurót tegnap 20 perc alatt szétkapkodták - nyilatkozta Stani­slav Jurikovič, a Szlovák Innová­ciós és Energetikai Ügynökség (SIEA) szóvivője. A tegnap délben induló programot már 12 óra 20 perckor kénytelenek voltak bere­keszteni, az érdeklődők száma ugyanis 1,5-szerese volt a felkínált összegnek. Jurikovič szerint azokat a jelentkezőket, akik a pályázat le­zárását követően jelentkeztek, 24 órán belül e-mailben értesítik arról, hogy nem jártak sikerrel. Az idő­ben benyújtott kérvényeket 30 na­pon belül bírálják el. Az állam leg­feljebb a tényleges kiadások 50%- át téríti meg. A támogatási program 5. fordulója a tervek szerint no­vember 29-én, délben startol. (SITA) Trükköznek az áramszolgáltatók Berlin. A német LichtBlick ökoáram-termelő vállalat felmé­rése szerint a német áramszolgál­tatók valótlan adatokat adnak meg ügyfeleiknek az általuk fogyasz­tott ökoáram mennyiségéről. Jóval kevesebb szén- és atomerőműben termelt áramot szerepeltettek az ügyfeleiknek bemutatott nyilván­tartásban, mint amennyit valójá­ban felvásároltak. Volt közöttük olyan is, amely 42 százalékkal több áramot vásárolt fel hagyo­mányos forrásból, mint amennyit kimutatott. A valótlan adatok miatt a kínált fogyasztói csomagok , jcömyezetbarátabbnak” tűnnek a ténylegesnél. (MTI) Elégedetlen uniós agrártermelők Brüsszel. Az uniós tagországok mezőgazdasági termelői elégedet­lenek a jövedelmi helyzetükkel, és már nem bíznak abban, hogy ez a helyzet lényegesen jobbra fordul­hat az elkövetkező időszakban - derül ki az Európai Unióban gaz­dálkodó mezőgazdasági vállalko­zók és szövetkezetek érdekvédelmi szervezete, a COP A-COGECA legújabb elemzéséből. Az elemzők az általános hangulat és megelége­dettség mérésére egy úgynevezett megelégedettségi bizalmi indexet használnak, amelyet több mint 8 ezer gazdának megküldött kérdő­ívre adott válaszok alapján, fél­évenként kalkulálnak ki. Ez az in­dex 2001 -ben az EU egészére számítva a mínusz 5-ös értékről indult, majd csaknem folyamato­san emelkedve 2014-ben elérte a plusz 5-ös értéket, 2016-ra viszont egy gyors zuhanással megközelí­tette a mínusz 10-es értéket. (ú) aktuális középárfolyamok I VALUTA IMM£E!M!MMI VALUTA Árfolyam Angol font 0,8572 Lengyel zloty 4,4307 a Cseh korona 27,032 a Magyar forint 309,13 a Hoivát kuna 7,5368 n Román lej 4,5105 EJ Japán jen 117,59 Svájci frank 1,0727 a Kanadai dollár 1,4308 D USA-dollár 1,0631 n VÉTEL ­ELADÁS BANK DOLLAR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,09-1,03 27,85-26,23 323,47-295,61 OTP Bank 1,11-1,02 28,23-25,85 323,06-295,83 Postabank 1,10-1,02 28,00-26,11 mmm Szí. Takarékpénztár 1,10-1,02 27,77-26,23 323,06-295,24 Tatra banka 1,10-1,03 27,91-26,18 322,35-296,67 ČSOB 1,09-1,03 27,73-26,35 MM Általános Hitelbank 1,10-1,03 27,84-26,22 322,72-294,93 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! 1 ■ W Nem lesz sokkal olcsóbb a tabun A tartalomból: • A tehenek éves takarmányellátása i Ragadozó atkát a szőlőbe és a gyümölcsösbe Kukorica-innováció nemcsak a szárazsággal sújtott termőföld szárnál fgal I .mára keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Ú] SZÓ A cégek nem készültek fel az internetes ügyintézésre A cégek aláírási joggal rendelkező képviselőinek a kétharmada még mindig nem kérvényezte az új típusú személyit (Gábriel Kuchta felvétele) Pozsony. A cégek aláírási joggal rendelkező képviselőinek nem egész hat hetük maradt arra, hogy kérvényezzék a csippel és biztonsági kóddal ellátott személyi igazolvány kiadását. Január elsejétől ugyanis a cé­gek kizárólag elektronikus úton kommunikálhatnak a hi­vatalokkal, amihez elenged­hetetlen az új típusú személyi. A rossz hír, hogy eddig ezt az érintettek alig harmada intéz­te el. Még mielőtt bárki megijedne, jö­vőre csak a cégek térnek át az elekt­ronikus hivatalos ügyintézésre, vagyis emiatt új személyi igazol­ványra egyelőre az egyéni vállalko­zóknak és az alkalmazottaknak sem lesz szüksége. Persze a helyzet így sem túl biztató, a cégek aláírási jog­gal rendelkező képviselőinek a két­harmada ugyanis még mindig nem kérvényezte az új személyit. Az elektronikus ügyintézésről szóló döntést az esetükben már 2013- ban meghozták. Eszerint erre idén júliustól kellett volna áttérniük a cé­geknek, ez utóbbiak katasztrofális felkészültségére hivatkozva azon­ban az áttérést jövő januárra halasz­tották. Jelenleg 260 ezer cégnek van elektronikus postaládája a hivatali ügyintézéshez. Új típusú, csippel el­látott személyije azonban csupán 95 ezer ügyvezetőnek van, biztonsági kóddal pedig csak 38 ezer rendel­kezik. „A gyakorlatban ez azt jelen­ti, hogy a cégek alig harmada ké­szült fel az átállásra, ami nagyrészt a rendkívül silány tájékoztatás szám­lájára írható” - nyilatkozta Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) a titkára. A cégvezetők ódzkodása azon­ban az elemzők szerint érthető. „Az elektronikus ügyintézést a többség elfogadná, a probléma csupán annyi, hogy az állam részéről minden eddigi próbálkozás kudarccal végződött. Jövőre a gyakorlatban így nagyobb káosz lehet majd, mint idén” - mond­ta Juraj Borgula, a Gépipari Szövet­ség alelnöke. A belügyminisztérium például már pár héttel ezelőtt beval­lotta, hogy nincs elég leolvasója az új típusú személyikre, vagyis problé­mák lehetnek a cégek hivatali ügy­intézésével. (SITA, TASR, mi) Orbán: előnyben a multik Csak a nagyvállalati szektor­nak jelent érezhető könnyebb­séget az Orbán-kormány ja­vaslata, amely révén Magyar- országon jövőre egységesen 9 százalékra mérséklődik a tár­sasági nyereségadó, míg a ki­sebb vállalkozások nem lesz­nek képesek kigazdálkodni a kötelező béremelést. Budapest. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) tegnap közzétett elemzése szerint az adócsökkentés ugyan jelentősen nö­velheti Magyarország versenyké­pességét más országokkal szemben, az intézkedés azonban csak az 500 millió forintnál nagyobb eredményt elérő vállalatokat érinti pozitívan, ahol idén még 19 százalékos a tár­sasági nyereségadó. A kis- és köze­pes vállalkozásokra (kkv), ame­lyekre 10 százalékos nyereségadó vonatkozik, a kormány intézkedése révén csupán 1 százalékpontos csökkenés vonatkozna. Az MNKSZ ezért úgy véli, hogy a kormány által javasolt 4 százalék- pontos munkáltatói járulékcsök­kentés és a nyereségadó mérséklése nem képes érzékelhetően segíteni a vállalkozásokat a kötelező béreme­lés kigazdálkodásában. Kiemelték: a tervezett 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos szakmunkás ga­rantált bérminimum emelést és a bérstruktúrára gyakorolt hatásait képtelenek előteremteni azok a vál­lalkozások, amelyek tevékenysé­güket nem az ország prosperáló ré­szein folytatják, illetve a feketegaz­daságban tevékenykedő piaci sze­replőkkel kénytelenek nap mint nap versenyezni. A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a 2017-es bé­rek és bérterhek érdekegyeztetési folyamatába vonja be az MNKSZ-t és a kkv-szektor más civilszerveze­teit, mert szerintük a kormány bér­emelési javaslata ellehetetleníti a magyar vállalkozásokat, és csak a nagyvállalatok érdekeit veszi fi­gyelembe. (MTI) Késik a támogatások felhasználása Az uniós támogatások meríté­se szempontjából Szlovákia az egyik leggyengébben teljesítő tagország. A 2013-ban végző­dő első programozási időszak­ra elkülönített támogatások nagy részét csak az utolsó pil­lanatban sikerült felhasználni. Szlovákia ennek ellenére nem tanulta korábbi hibáiból. Pozsony. Hogy az uniós támoga­tásokkal kapcsolatos helyzet szinte semmit sem változott, arra legújab­ban az Állami Számvevőszék (NKÚ) hívta fel a figyelmet. Az állami és önkormányzati pénzek felhasználá­sát ellenőrző hivatalnak azt kellett volna kiderítenie, hogy a 2014 és 2020 közötti programozási időszak első három évében hogyan használ­ták fel az uniós támogatásokat. (Képarchívum) Az eredmény azonban katasztrofá­lisra sikeredett. „A második prog­ramozási időszak első három évé­ben olyan kevés pályázatot hirdettek meg, hogy ezek felülvizsgálata ér­demben nem lehetséges” - nyilat­kozta Karol Mitrík, az NKÚ elnöke, aki az áldatlan helyzetről levélben Robert Fico kormányfőt is tájékoz­tatta. A második programozási idő­szak hét évére 13,99 milliárd eurót különítettek el Szlovákiának, ebből azonban az eltelt három évben az operatív programokban - a vidék- fejlesztési program kivételével - csupán 226 millió eurót használtak fel, ami alig 1,6 százalékos merítés­nek számít. Mitrík ezért azt javasol­ja a kormánynak, hogy a jövőben növelje az uniós támogatások merí­tésének a hatékonyságát, ellenkező esetben megismétlődhet a tavalyi helyzet, amikor az előző programo­zási időszakból az utolsó pillanat­ban több százmillió eurót kellett fel­használni. (SITA, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom