Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-22 / 270. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. november 22. KÖZÉLET I 3 Veszélyben a magyar oktatás Ukrajnában NÉMETH VIKTÓRIA Az ukrán oktatási minisztérium által tervezett legújabb intézkedés korlátozná az ukrajnai nemzeti kisebbségek alkotmányos jogát az anyanyelvű oktatáshoz - figyelmeztetnek a kárpátaljai kisebbségi szervezetek vezetői. Az oktatási tárca álláspontja szerint azonban a tervezet célja a diszkrimináció megszüntetése. A napokban az ukrán oktatási minisztérium és nacionalista ukrán civilszervezetek képviselői megállapodtak abban, hogy módosítani kell az oktatás nyelvére vonatkozó oktatási törvényt. Jelenleg az ukrán alkotmány garantálja a nemzeti kisebbségeknek, hogy állami tanintézetekben anyanyelvükön tanuljanak. Az idén ősszel az oktatási törvény tervezetéhez benyújtott módosítójavaslat szerint a nemzeti kisebbségeknek csupán joguk volna az anyanyelvű oktatáshoz - az ukrán nyelv mellett - az állami és ön- kormányzati tulajdonban levő intézetekben, de csak azokon a területeken, ahol a kisebbség egy tömbben él. így a szórványban élő kisebbségeknek még ezt a jogot sem szavatolnák. Mi az a tömb? Csemicskó István nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója szerint a garancia akár értelmezhető úgy is, hogy a kisebbségi nyelv tannyelvként van jelen az oktatási folyamatban, de oly módon is, hogy csak tantárgyként jelenik meg. „A módosító javaslat a számunkra kedvezőtlen, jelentős visszalépést okozó értelmezést helyezi előtérbe, amelynek alapján a kisebbségek csupán tantárgyként tanulhatják anyanyelvűket” - magyarázta Csemicskó. Tóth Mihály kisebbségjogi szakértő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke rendkívül rossznak tartja a tervezett módosítást. „Maga a javaslat zömében jogilag megalapozatlan, szakmailag értelmezhetetlen, a gyakorlatban végrehajthatatlan ötleteket tartalmaz, a kisebbségek nyelvén való oktatás lehetőségének a tömb területre való szűkítése is ilyen” - mondta lapunknak Tóth. Egyik példa erre szerinte az, hogy az ukrán jogszabályok nem tartalmazzák a „tömb” kifejezés értelmezését, ezért azt sem lehet tudni, hogy a jogszabály mely területekre fog vonatkozni. Alkotmányellenes Több nemzeti kisebbségeket megjelenítő szervezet - köztük az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség - beadvánnyal fordult Petro Porosenko ukrán elnökhöz, hogy akadályozza meg a kisebbségi nyelveken folyó oktatás korlátozását. Az elnöknek címzett beadvány - amelyet a két magyar szervezet képviselői mellett a bolgár, román, orosz, roma, zsidó, görög kisebbségeket képviselő szervezetek tisztségviselői is aláírtak - rámutat arra, hogy a törvénytervezethez benyújtott módosító javaslat alkotmányellenes és ellentétes az Európai Unió és Ukrajna között megkötött szerződésekkel, valamint az ENSZ nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatával. Történelmet ukránul Az ukrán oktatási és tudományos minisztérium által bemutatott koncepció - amely szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásban emelni kell az ukránnyelv- és irodalomórák számát - az oktatási miniszter szerint a diszkrimináció megszüntetését és az esélyegyenlőség megteremtését szolgálja. Li- lija Hrinevics miniszter szerint a kisebbségek egy része a nemzeti iskolákban nem sajátítja el kellőképpen az államnyelvet, így kisebb az esélye arra, hogy ukrán egyetemeken tanuljon tovább. Az oktatási minisztérium javaslata szerint a kisebbségi iskolák tanulói az ukrán nyelv és irodalom mellett Ukrajna történelmét is államnyelven tanulnák. Tóth Mihály szerint valóban égető gondot jelent a kárpátaljai magyar kisebbség számára, hogy a magyar tannyelvű iskolát végzettek zömének ukránnyelv-tudása rendkívül alacsony, azonban kiemelte, hogy a probléma megoldására tett erőfeszítés nem korlátozhatja a kisebbségek jogait és anyanyelvűk oktatásának a felszámolását. Ezzel az állásponttal egyetért Csemicskó István nyelvész is, aki lapunknak elmondta: tény, hogy az ukrán állam függetlensége negyedszázada alatt nem teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy a magyar tannyelvű iskolákban alaposan meg lehessen tanulni ukránul. „Számos tényező hiányzik, például máig nincs elegendő ukrán szakos pedagógus” - tette hozzá Csemicskó István. 30-60%-os bukás A nyelvész szerint problémát jelent az is, hogy az ukrán nyelvből és irodalomból tett érettségin a bukás aránya a magyar tannyelvű középiskolák végzősei között 30-60 százalék között változik évente, ami az országos 8-9 százalékos arányhoz képest kimagasló. Azonban véleménye szerint ennek nem kizárólag az az oka, hogy a magyar gyerekek nem tanulják meg jól az államnyelvet. „Az ukrán gyerek anyanyelvéből vizsgázik, a magyar gyerek pedig egy olyan nyelvből, amely neki nem anyanyelve, ráadásul még rosszul is oktatják neki. Ha az oktatási tárca - egyébként nagyon helyesen - meg akarja szüntetni a diszkriminációt, akkor nem a magyar és más kisebbségi nyelvű oktatási rendszert kellene felszámolnia, hanem sürgősen javítania kell az államnyelv oktatásának hatásfokát” - tette hozzá Csemicskó István. Az orosz is kiszorulhat Az oktatási tárca javaslata alapján az állami intézmények az oktatást az államnyelven és az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén folytathatják. A jelenleg hatályos törvény szerint az oktatás államnyelven, továbbá a nemzeti kisebbségek nyelvein vagy más nyelveken folyhat. Az ukrajnai kisebbségi érdekvédelmi szervezetek az államelnöknek címzett beadványban arra is felhívták a figyelmet, hogy az új javaslat kizárná azon kisebbségi nyelveket, és nem lehetne oktatni azokon a nyelveken, amelyek nem tartoznak az Európai Unió hivatalos nyelvei közé, mint például a krími tatár, az orosz vagy a moldován. Ez a viszonylag nagy számú orosz kisebbség oktatását is teljesen ellehetetlenítené. Ráadásul miután Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, a törvény az angol nyelvet is kizárná az oktatási nyelvek közül. Az oktatási minisztérium által benyújtott törvénytervezetet az ukrán parlament első olvasatban már el is fogadta. Botrány a külügyben: csalhattak az uniós elnökség programjaival IBOS EMESE A külügyminisztérium kótvolt alkalmazottja azt állítja, hogy a tárca túl drágán és nem átlátható módon szervezte meg Szlovákia uniós elnökségével kapcsolatos rendezvényeit. A külügy és az érintettek mindent tagadnak. A Transparency International Slovensko vizsgálatot sürget. Zuzana Hlávková, a külügyminisztérium volt előadója a Transparency International Slovensko (TIS) blogján figyelmeztetett arra, hogy a tárca Szlovákia uniós elnökségével kapcsolatos legnagyobb rendezvényeit egy előre kiválasztott cég túl drágán szervezte meg. Az eredetileg tervezett programokat és a költség- vetést Zuzana Ťapáková, a Markíza tévé korábbi igazgatójának színrelépését követően módosították a tárcánál, akivel — Hlávková információi szerint - Robert Fico kormányfő javaslatára szerződött a tárca. „Nyomást gyakoroltak ránk, hogy az eredeti projekteket az ő elképzelései alapján módosítsuk, így viszont jelentősen megugrottak a költségek” - mondta Hlávková. Gyanús közbeszerzés A volt alkalmazott szerint a hivatalosan prezentált 200 helyett több mint 300 ezer euróba került az uniós lógót bemutató rendezvény, amely ráadásul gyakorlatilag azonos volt a Smer 2015-ös közgyűlésének kulturális programjával. Mindkét akciót ugyanaz a cég szervezte. Hlávková szerint manipulálták a megbízásokat, a szerződéseket és a helyszínek kiválasztását, indokolatlanul mellőzték a köz- beszerzési eljárást. Hasonló praktikákkal szervezte meg a külügyi tárca az uniós elnökség két - a VIP- vendégeknek, valamint a nyilvánosságnak szánt - nyitókoncertjét is. A koncertre eredetileg 20 ezer eurót szánt a tárca, miután a szervezésbe bevonták a Viva Musical ügynökséget, előbb 140, idén januárban pedig már 230 ezer euróra emelték a költségvetését. Az ügynökséget úgy szerződtette a tárca, hogy sem közbeszerzési pályázatot, sem piackutatást nem végzett. Ráadásul a fellépők honoráriumát nem a rendezvény, hanem a külügyminisztérium költségvetéséből fedezték - állítja Hlávková. A szerződéseket nem hozták nyilvánosságra. A manipulált rendezvények miatt Hlávková felmondott, viszont Miroslav Lajčák (Smer) külügyminisztert és hivatalának vezetőjét is figyelmeztette a túlárazott akciókra. „Azt felelte: sajnos, vannak bizonyos háttéregyezségek, melyekkel nem tudunk mit kezdeni, igazodnunk kell hozzájuk” - idézte Lajčák válaszát Hlávková. A volt alkalmazott állításait a TIS ellenőrizte. „A minisztérium nem adja ki a rendezvények dokumentációját. Fennáll a gyanú, hogy törvényt sértettek. Az egyik fellépő megerősítette, hogy két forrásból kapta meg a honoráriumát” - közölte Gabriel Šipoš, a TIS igazgatója. A minisztérium cáfol A minisztérium, Ťapáková és a Viva Musical igazgatója, Matej Drlička is tagadja a vádakat. „Nem loptam meg ezt az országot. Nem könnyű közbeszerzést csinálni a művészet területén” - védekezett Drlička, aki kész nyilvánosságra hozni a nyitókoncerttel kapcsolatos szerződéseket. Tagadta viszont, hogy a közbeszerzés manipulálását kérte volna Hlávkovától. Zuzana Ťapáková hazugságnak minősítette Hlávková állításait, és perrel fenyegetőzik. Hasonlóan reagált a tárca is. ,,Zuzana Hlávková olyan dolgokról nyilatkozott, melyekre, beosztásából eredően, nem volt rálátása, ráadásul az előkészületek első fázisában távozott a tárcától” - közölte Peter Stano, a tárca szóvivője. Időközben Hlávková állításait egy másik volt alkalmazott is alátámasztotta. Áder, Gauck és Porosenko az ukrajnai zsidók kiirtására emlékezik. Ha érdeke úgy kívánja, akkor Porosenko a kevésbé nacionalista arcát mutatja CTASR/AP-fotó)
