Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-21 / 269. szám, hétfő

6 I KÜLFÖLD 2016. november 21.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kelet-Aleppó: egy kórház se működik Ki lesz az új külügyminiszter? Donald Trump máris érzékeny, bocsánatkérést követel egy Broadway-musical színészeitől Aleppó. A kormányerők napok óta tartó légi csapásai miatt min­den kórház használhatatlan álla­potban van az ostromlott észak- szíriai nagyváros, Aleppó keleti, felkelők ellenőrizte részében - közölte a helyi egészségügyi ha­tóság. Az ostromlott terület egészségügyi infrastruktúrájának lerombolásával életmentő ké­pesség nélkül maradt a térség la­kossága, akikre így bármilyen sebesülés esetén halál vár. Az érintett városrészben mintegy 250 ezer lakos rekedt. A szíriai hadsereg és szövetségeseik ked­den, több hetes tűzszünetet kö­vetően, felújították a terület elle­ni hadműveleteiket. Csak szom­baton mintegy 30 polgári sze­mély halt meg, miután a szíriai kormányerők légi ereje és tüzér­sége Aleppó keleti negyedeit bombázta, aznap 2000 tüzérségi lövedék becsapódását és 250 légi csapást számoltak össze. (MTI) 48 órás jemeni tűzszünet Szanaa. Szombaton délben életbe lépett Jemenben a tűzszünet, miután néhány órával korábban a húszi lázadók közöl­ték, hogy hajlandók betartani a fegyvemyugvást. A tűzszünet a továbbiakban meghosszabbít­ható, ha a húszi lázadók betart­ják. A kormányerőket támogató, szaúdi vezetésű katonai koalíció által meghirdetett tűzszünet ha­tására egyes frontokon csökken­tek az erőszakos cselekmények, kivéve a nyugati-jemeni Taizzt, ahol tűzpárbajt vívtak a szem­benálló erők, illetve egy Szanaa környéki falut, ahonnan a szaúdi vezetésű szövetség légitámadá­sairól számoltak be. A több mint 2 éve tartó jemeni harcokban becslések szerint legalább 10 ezer ember halt meg, és milliók szenvednek az élelmiszer- és vízhiánytól. A lázadók kezén lé­vő fővárosban, Szamában kole- raj árvány is kitört. (MTI) Előrenyomulnak Moszul keleti felén Moszul. Újabb negyedek fel­szabadításához láttak hozzá az iraki kormányerők Moszul ke­leti részén, az Iszlám Állam dzsihádista fegyvereseinek he­ves ellenállása közepette. Számi al-Aridi vezérőrnagy, az iraki különleges erők képviseletében arról tájékoztatott, hogy csapa­tai, az amerikaiak vezette szö­vetségesek légi támogatásával benyomultak Muharabin és Ulama negyedekbe, miután elő­zőleg teljesen felszabadították a szomszédos Tahrír kerületét. A dzsihádisták rakétagránátokkal és aknatűzzel, valamint orvlö­vészekkel próbálják megállítani a katonák előrenyomulását. A Moszultól 35 km-re nyugatra fekvő Tell-Áfámál a kormány által támogatott síita erők ellen­őrzésük alá vontak egy katonai repülőteret - közölte Dzsafár al- Huszeini, a Hezbollah Brigádok szóvivője. A reptér a további hadműveletek fontos támasz- pontj ául szolgálhat máj d. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Megtörtént a beha­rangozott találkozó Donald Trump megválasztott ameri­kai elnök és Mitt Romney republikánus párti volt kor­mányzó között, de egyelőre nincs bejelentés áriéi, hogy Romney kapna-e szerepet Trump leendő kormányában. Feltűnést keltett, hogy Trump a hétvégén Romney-val is találkozott, és állítólag miniszteri posztot kínált fel neki, valószínűleg a külügyi tár­cát. A külügyi tárca másik esélyese Rudy Giuliani, New York volt pol­gármestere. Romney négy éve a re­publikánusok elnökjelöltje volt, ak­kor Trump teljes támogatását élvezte. Trump választási kampánya idején azonban szembefordult vele. Az el­lentét odáig fajult, hogy becsmérlően beszéltek egymásról, Romney szél­hámosnak nevezte Trumpot, az utób­bi pedig „örök vesztesnek” a volt kor­mányzót. Romney azonban az elsők között gratulált Trumpnak győzel­méhez, és azóta jobb lett a viszonyuk. Trump a New Jersey állambeli golf­klubjába hívta meg a hétvégére azo­kat, akiket elképzelhetőnek tart vala­milyen kormányzati tisztségre. „Na­gy on sok tehetség van” - mondta a le­endő elnök. Mind a megválasztott el­nök, mind Romney elégedetten nyi­latkozott beszélgetésük után, döntő­en külpolitikai témákról beszéltek. Donald Trump a hétvégén bocsá­natkérést követelt a Hamilton című Broadway-musical szereplőitől, miután a színészek nyilvánosan ag­godalmukat fejezték ki a leendő re­publikánus kormány politikájával kapcsolatban, a New York-i elő­adást megtekintő alelnökjelöltnek, Mike Pence-nek címezve szavaikat. Trump Twitter-bejegyzésben pa­naszkodott amiatt, hogy „a Hamil­ton szereplőgárdája nagyon otrom­bán bánt egy nagyon jó emberrel. A mi csodálatos leendő alelnökünket, Mike Pence-t letámadták a Hamil­ton színészei, kamerák kereszttüzé­ben. Ennek nem lett volna szabad megtörténnie!” Válaszul Brandon Victor Dixon, aki a péntek esti elő­adás után fordult a színpadról Pence- hez, azt twittelte: „a társalgás nem letámadás, uram”. Dixon a musical szereplőgárdája nevében fordult üzenetükkel a nézőtérről távozni ké­szülő leendő alelnökhöz, arra szó­lítva fel az alakulóban lévő új ame­rikai kormány tagjait, hogy minden amerikai érdekében tevékenykedje­nek. „Mi vagyunk, uram, a sokféle Amerika, amelyet megriaszt és ag­godalommal tölt el, hogy az önök új kormányzata nem fog védelmébe venni bennünket, a bolygónkat, a gyermekeinket, a szüleinket, vagy Trump és Romney kézfogása. Sárdobálás után újra barátkozás. (tasr/ap) nem fog megvédeni minket és elide­geníthetetlen jogainkat” - mondta Dixon a közönség füle hallatára. Trump beleegyezett abba, hogy 25 millió dollárt fizet az általa alapított Trump Egyetem volt hallgatóinak, akik beperelték őt, mert elégedetle­nek voltak a tanintézet oktatási szín­vonalával. A megválasztott elnök ez­zel pontot tesz a régóta tartó peres­kedés végére. A döntés értelmében az időközben megszűnt Trump Egye­tem mintegy 6000 volt hallgatója kap kártérítést. Az egyetemet a milliárdos 2005-ben alapította, üzleti tanulmá­nyokat oktattak ott busás tandíj elle­nében. Néhány volt hallgató azonban elégedetlenségét fejezte ki az oktatás színvonalával, azzal érvelve, nem lett belőle gazdag ember - ahogyan azt az egyetem reklámjában ígérték -, és a tanárok sem megfelelő színvonalúak voltak. A volt hallgatók kártérítési keresetei másfél éve különösen meg­szaporodtak, amikor Donald Trump bejelentette, hogy indul az elnökje­löltségért. A választási kampány ide­jén Trump egyáltalán nem hajlott ar­ra, hogy megegyezzen a felperesek­kel, mondván, hogy nincs igazuk. APEC-csúcs: tartanak a bezárkózó Amerikától A hazai piac további nyitását ígérte Hszi Csin-ping kínai el­nök Peruban, ahol az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés államainak vezetői új szabadkereskedel­mi megoldásokat keresnek az USA várható protekcionis­tább álláspontjával szemben. Lima. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) éves csúcstalálkozóját nem sokkal azután tartják, hogy Donald Trump republikánus jelölt megnyerte az amerikai elnökválasztást, megkér­dőjelezve ezzel az USA által kezde­ményezett eddigi legnagyobb keres­kedelmi megállapodás, a csendes­óceáni térséggel tervezett szabad­kereskedelmi megállapodás (TPP) nyélbe ütését. Barack Óbama ameri­kai elnök a TPP-t javasolta a kínai előrenyomulás ellensúlyozására, de most a kormányzata leállt a kong­resszus győzködésével-. Kína, amely nem részese TPP-nek, a regionális kereskedelem fejlesztésének alter­natívájaként a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséget (RCEP) népszerűsíti, amelyben Észak- és Dél-Amerika egyelőre nem vesz részt. Trump győzelmével a RCEP látszik az egyetlen járható útnak az APEC által szorgalmazott szélesebb együttműködés irányába. „Kína nem zárja be az ajtót a külvilág előtt, sőt még inkább kitárja” — ígérte Limá­ban Hszi Csin-ping kínai elnök. A csúcstalálkozó vezetői igye­keztek nem bírálni nyíltan Donald Trumpot, de egyhangúlag figyel­meztettek a globalizációtól és a sza­badkereskedelemtől történő elfor­dulás veszélyeire. Malcolm Turn­bull ausztrál miniszterelnök a pro­tekcionizmus veszélyeire vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: „Ez az út a szegénységhez vezet”. Barack Obama amerikai elnök a csúcson arra biztatott mindenkit, hogy ne a legrosszabb forgató- könyvre gondolj anak Donald Trump várható kormányzásával kapcsolat­ban. Rodrigo Duterte Fülöp- szigeteki elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalva szidta a Nyugat „erőszakosságát” és „kép­mutatását”, valamint az USA „meg­bízhatatlanságát”. (MTI) Dél-koreaiak százezrei tüntettek ismét Szöulban, a korrupciós botrányba ke­veredett Pák Gun Hje elnök lemondását követelve. Az elnök egyik bizalmas ba­rátnője, szoros kapcsolatukat kihasználva, magánemberként állítólag kulcs- fontosságú államügyekbe avatkozott bele, nagyvállalatokat bírt rá pénzado­mányok folyósítására, és saját hasznára is visszaélt befolyásával. A Pakkal 40 éves barátságot ápoló Csoj Szun Szilt hatalommal való visszaélés miatt már le­tartóztatták, tegnap pedig hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt vádat emeltek az államfő egyik bizalmasa és két tanácsadója ellen. (sita/ap) Jobboldali előválasztás Párizs. Több mint egymillió választásra jogosult francia állam­polgár adta le voksát tegnap délig a francia jobboldal elnökjelölt­állító választásának 1. fordulójá­ban - közölte Thierry Solere, a ve­zető francia ellenzéki párt, a Köz- társaságiak által rendezett elővá­lasztás szervezőbizottságának el­nöke. A legtöbb helyen legalább egy órát kellett várakozni a sza­vazni szándékozóknak. Szoros eredmény várható a 3 favorit, Ni­colas Sarkozy volt államfő, és két volt miniszterelnök, Alain Juppé és Francois Fiiion között. Rajtuk kí­vül további három volt miniszter, Jean-Francois Copé, Bruno Le Maire és egyetlen nőként Nathalie Kosciusko-Morizet, valamint a párton kívüli ultrakonzervatív jobboldalt képviselő Jean-Frédéric Poisson mérettette meg magát. A november 27-i 2. fordulóba az első fordulóban első és második helyen végzett jelölt jut be. Először rendezett minden vá­lasztó számára nyitott jelöltállító előválasztást a francia jobboldal fél évvel az elnökválasztás előtt. A voksolás tétje jelentős, hiszen a belviszályokban meggyengült bal­oldal meglehetősen népszerűtlenné vált az elmúlt kormányzási idő­szakban. Ezt ellensúlyozandó, több mint 60 francia közéleti személyi­ség, színészek, sportolók, tudósok, gazdasági szakemberek, vállalko­zók emeltek szót Francois Hollan­dé baloldali államfő jobb- és balol­dalon tapasztalható, szerintük mél­tatlan személyes lejáratása ellen. A jobboldali elnökjelölt jó eséllyel a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő május­ban. Jóllehet Le Permek választás­ról választásra nő a támogatottsága, egyes - szélsőségesnek tartott - né­zetei miatt a legtöbb franciából még mindig ellenérzést vált ki. Azaz a jobboldali előválasztások győzte­sének szinte egyenesnek tűnik az útja az államfői székig. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom