Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-21 / 269. szám, hétfő
2 I KOZELET 2016. november 21.1 www.ujszo.com Kétmillió euros plusz a magyaroknak Vita a támogatás elosztásáról a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény előkészítésében LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A hónap végéig tárcaközi egyeztetésre kerülhet a Kisebbségi Kulturális Alapról szélé törvény. A kulturális minisztérium jelenleg összesíti a beérkezett javaslatokat, amelyekre reagálni fog. Az egyik problémának a támogatás nemzetiségek közti elosztása látszik. A korlátái ellenére a kisebbségek képviselői is előrelépésnek tekintik a jogszabályt. Előrelépésnek tartják a magyar kisebbség egyes képviselői a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt a velük is egyeztetett tervezet alapján, de több ponton módosítanák is azt. Az egyik problémának a támogatás kisebbségek közti elosztását tartják. A törvénytervezet 8 millió eurós támogatás elosztásáról rendelkezik. Ezt egy előre meghatározott kulcs szerint osztanák el a kisebbségek között. A jogszabály 13 szlovákiai kisebbség támogatásáról rendelkezik, a legnagyobb részt a magyar kisebbség kapná. Lapunk információi szerint a legutóbbi javaslat alapján a teljes összeg 53 százalékát. Szekeres Klaudia, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának jogásza szerint megfelelőbb lenne egy korábbi javaslat, amely 59,6 százalékot juttatott volna a magyarok kulturális tevékenységére. „A magyar kisebbség aránya a támogatásban részesülő kisebbségeket figyelemTöbb pénz és hatékonyabb elosztás segíthetné a szlovákiai magyar kultúrát be véve több mint 70 százalék” - magyarázta álláspontját Szekeres. Az 53 százalékos arányt alacsonynak tartja Bárdos Gyula, a Csema- dok elnöke is. Az elosztás aránya körüli vitát Rigó Konrád (Híd), a kulturális tárca államtitkára is megerősítette lapunknak. Azt elismerte, hogy a magyar kisebbség nem teljesen a számarányának megfelelő összeget kapja, de úgy véli, bizonyos mértékben kompenzálni kell a kisebb létszámú kisebbségeket. , A javaslat szerint a legkisebb létszámú kisebbség is legalább 100 ezer eurós támogatásban részesülne, ennyi kell ahhoz, hogy alapvető kulturális infrastruktúrát (Kiss Gábor Gibbó illusztrációs felvétele) működtetni tudjanak” - mondta Rigó. A 2017-es támogatási rendszerben a legkisebb támogatás 33 300 euró, amit a szerb kisebbség kap. Viták vannak a roma kisebbség támogatási összege körül is. A magyar kisebbség a jelenlegi rendszerben is az arányszámánál kisebb összeget kap, a jövő éves 4,5 millió eurós támogatásnak 50,4 százaléka, 2,268 millió euró jut a magyar kultúra támogatására. Szekeres túlzónak tartja, hogy kulturális önrendelkezésről beszél a törvénnyel kapcsolatban a kulturális államtitkár, erről szerinte csak akkor lehetne beszélni, ha létezne a kisebb- ségekjogállásáról szóló törvény. „Az viszont forradalminak nevezhető javaslat, hogy a szakmai tanácsok ajánlásait nem lehet megváltoztatni” Kulturális támogatások ► 2016-ban összesen: 3 879 250 euró ► 2016-ban a magyaroknak: 1955 296 euró ► 2017-ben összesen: 4 500 000 euró ► 2017-ben a magyaroknak: 2 268 000 euró ► 2018-ban összesen (terv): 8 000 000 euró ► 2018-ban a magyaroknak (terv): 4 240 000 euró- mondta Szekeres. A szakmai tanácsok döntése kötelező érvényű lesz az alap igazgatója számára, csak akkor változtathat rajta, ha törvénysértést tapasztal. Az önkormányzatiság az alap működésében úgy jelentkezik, hogy a tanácsok kisebbségek által jelölhető három tagjáról a kisebbségi kulturális szervezetek közgyűlése dönthet. A közgyűlésre olyan szervezetek, jogi személyek küldhetnek képviselőt, amelyek az adott kisebbség kulturális életében jelen vannak. Mivel a tanács 5 tagú lesz, a kisebbségek képviselőit nem szavazhatja le „Forradalminak nevezhető javaslat, hogy a szakmai tanácsok ajánlásait nem lehet megváltoztatni." Szekeres Klaudia, Szlovákiai Magyarok Kerekasztala az alap igazgatója által jelölt két tag. Szekeres szerint itt is jobb megoldás lenne, ha a kisebbségek képviselői választhatnák meg mind az öt tagot. Hasonlóan vélekedik Bárdos Gyula is. „Jobb lenne, ha valamennyi tagot a kisebbségek képviselői választhatnák meg” - mondta lapunknak a Csemadok elnöke. A kulturális minisztérium jelenleg összesíti a beérkezett javaslatokat, minden javaslatra reagálni fognak. A tervezet november végéig tárcaközi egyeztetésre kerülhet, a kisebbségi szervezetek még ennek keretében is beterjeszthetik módosítójavaslataikat. Több óvoda és jobb tanárképzés kell RÖVIDEN Fico: a földrengés a Smerben elmarad Pozsony. Peter Žiga gazdasági miniszter, valamint Juraj Blanár, Zsolna megye főnöke lehet az új alelnök a Smerben - azt azonban még nem tudni, Dušan Čaplovičon kívül ki távozik a posztjáról a párt decemberi közgyűlésén. Pavol Paška leváltását ugyanis Robert Fico kormányfő, a párt elnöke egyelőre nem erősítette meg. A kormányfő szerint egyébként sem a személyi kérdések jelentik a közgyűlés legfontosabb témáját. „Egy szavazással letudjuk majd. Nem kell forradalomra számítani”-mondta Fico. (TASR) Költözni kényszerül a KDH Pozsony. Mivel kiestek a parlamentből, a kereszténydemokraták nem tudják tovább fenntartani jelenlegi pártközpontjukat, ezért költözni kényszerülnek. Bár formálisan egy ideig még a régi épületben marad a párt, decemberig át akarják költöztetni irodáikat. A megfelelő helyiségeket már keresik, olyan helyet akarnak, ahol közelebb lehetnek az emberekhez. A megspórolt pénzt a párt szervezési tevékenységére fordítják. (SITA) Kaliňák bevallotta Pozsony. Dokumentumokat nyújtott be a parlamenti összeférhetetlenségi bizottságnak Robert Kaliňák belügyminiszter arról, milyen vagyoni kapcsolatban áll a B. A. Haus vállalattal. Ez az a cég, melyet annak idején még Ladislav Baštemák, az áfavisszatérítési ügyéből ismert vállalkozó alapított, és a miniszter 16 százalékos részesedést vásárolt belőle 2013 októberében. A miniszter ellen Veronika Remišová (OĽaNO) és Ľubomír Gaiko (SaS) beadványa alapján indult vizsgálat a bizottságban. A két képviselő szerint Kaliňák bőven áron alul vásárolta részesedését a cégben, a 16 százaléknyi részvény ugyanis több mint 1 millió eurót ért, ám a miniszter csak 430 ezer eurót fizetett érte. Az erre felvett kölcsönt azonban nem vallotta be 2013-as, 2014-es, valamint 2015-ös kötelező va- gyonbevallásában. Martin Poliaéik (SaS) bizottsági elnök szerint még hiányos a dokumentáció, ám így is segíthet a döntésben. A dokumentumokat a bizottság eredetileg a cégtől kérte, ám a B. A. Haus a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséghez irányította őket, meiy a folyamatban lévő nyomozás miatt nem adta ki az iratokat. Kaliňák végül telefonon ígérte meg a dokumentumok kiadását Poliaéiknak. (jasr) Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsógónek elnöke is felszólal a hétfői, az oktatás témaköre köré épülő magyar-magyar párbeszéd első állomásán. Két égető témát domborít majd ki a találkozón. Dunaszerdahely. Jókai lapunknak elmondta, a nyár és ősz folyamán egy komplex felmérést készítettek az óvodákról, ilyen korábban még nem volt. „Ebből kiderült, hogy nagyon kevés magyar nevelési nyelvű óvodánk és óvodai férőhelyünk van. Ipolyságtól keletre szinte minden óvoda vegyes nevelési nyelvű, de komoly gondok vannak például Má- tyusföldön is. Sokszor előfordul, hogy a magyar szülők kénytelenek szlovák óvodába adni gyermekeiket. Holott az óvoda szintjén dől el szinte minden” - vázolta az Új Szónak Jókai. Elmondása szerint több mint 300 olyan gyerek van, akit a szülei magyar óvodába akartak beíratni, ám nem jártak sikerrel, mert nem volt hely. Leszögezte: ahhoz, hogy az óvodák problémája megoldódjon, széles társadalmi összefogás szükséges, és a politikum is nagy szerepet játszhat a megoldásban. „Ha az óvodákat közösen meg tudnánk erősíteni, ha tudnánk megoldást találni, és a nagypolitika hatást gyakorolna a helyi önkormányzatokra, melyek hatáskörében vannak az óvodák, biztos vagyok benne, hogy legalább 10 évig nem lenne probléma” - mondta. A másik problémakör, amiről Jókai beszélni fog, a magyar tanárképzés kérdése. A beiratkozásokkal kapcsolatban egyelőre nem borúlátó az SZMPSZ, mivel nagyjából 3500 beíratott elsősünk van, a szám pedig évek óta nem változik számottevően. Szükség lenne viszont a minőségi pedagógus-továbbképzésre és a pedagógushallgatók főiskolai felvételi rendszerének reformjára. Jókai véleménye szerint ugyanis a jelenlegi tanárképzési rendszerben a hallgatói bázis a korábbi évtizedekhez képest felhígult. „Meg kell reformálni a bejutás lehetőségét a pedagógusszakokra, a felvételi rendszert, jelenleg ugyanis ezekre a szakokra bárki bejuthat. Sok negatív visszajelzést kapunk például a gyakorlóiskoláktól is” - magyarázta, hozzátéve: a szlovákiai magyarságnak mint kisebbségnek minőségi iskolákra van szüksége. „Ez adja a felvidéki magyarság jövőjét. Bízom benne, hogy ezt a találkozón mindenki meg fogja érteni” - fűzte hozzá azzal, hogy optimistán tekint a párbeszéd elindulására. A kisiskolák megmenekültek, de kevés az óvoda (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
