Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-19 / 268. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2016. NOVEMBER 19. ÉVFORDULÓ 13 I. Ferenc József, a rendíthetetlen császár Ferenc József 1910 körül (Fotó: © Sammlung Bundesmobilienverwaltung/Marianne Haller) Császári hintó, Carl Marius (Bécs), 1865 (Fotó: © Wagenburg, Kunsthistorisches Museum Vienna) (Folytatás az 11. oldalról) A kortársak közül so­kan az ambiciózus, a magyarokkal nem rokonszenvező Zsó­fia föhercegnét tartották Ferenc József egyik „rossz szellemének”. A császár fiatal korával, illetve a tanácsadók félrevezetésével magya­rázták a szabadságharc vérbefbjtását. A baljós tizenhárom Közszájon forgott annak idején az a babonás jövendölés, mely szerint a császár famíliájának 13 családtag halálával kell bűnhődnie az aradi vértanúkért, és ezek között Zsófiák is lesznek. Az utólagos számvetés - a babonától függetlenül - eléggé megdöbbentő. Az itt felsoroltak erőszakos halállal haltak meg, a császári pár elsőszülött gyermeke, Zsófia kivételével, akivel kétéves korában tífusz végzett. Ferenc Jó­zsef öccsét, Miksa mexikói császárt kivégezték; fia, Rudolf öngyilkos lett; sógornője, Zsófia tűzvésznek esett áldozatul; feleségét, Erzsé- betet/Sisit leszúrták; unokaöccse, Ferenc Ferdinand pedig — feleségé­vel együtt - merénylet áldozatává és így az első világháborút kirob­bantó legfőbb háborús okká vált. A megdöbbentő névsor további, kevésbé közismert, de egytől egyig szerencsétlenül járt hozzátartozók­kal folytatódik. A legendás arcszőrzet „Csak annyi bizonyos, hogy a vörösesszőke fiatalember, aki az ötvenes évek elején négylovas hintón vágtat végig az Alföldön, hogy kitanulmányozza a muszka vassal letiport országát, az akkori emberek emlékezése szerint ritkás, alig látható oldalszakállt és apró bajuszkát visel; míg az a férfiú, aki Szent István vállas palástjában térdepel az esztergomi hercegprí­más előtt, hogy az Magyarország apostoli királyává koronázza, az akkori emlékek szerint tömött, de nem túl hosszú, barna pofaszakállt viselt...” - állapítja meg Krúdy Gyula egy 1924-es írásában. Egy „szőrszálhasogató” párhuzam­mal élve: ahogy múltak az évek, sokasodtak Ferenc József barkójá­ban a szőrszálak, az egykori zsarnok képe és a magyarok által róla alko­tott kép is megváltozott, megszelí­dült. Az 1867-es kiegyezést, majd koronázást követően több falusi ház tisztaszobájának falán együtt függött Kossuth, Rákóczi és Ferenc József (gyakran Erzsébet királyné vagy Rudolf trónörökös) olajnyo­matos képe - a háborúba lépés után a térdeplő, fejét a kezébe hajtva né­peiért imádkozó császár-királlyal. A vadász és a szőlő Görgei Artúr tábornok éppen a koronázást követő amnesztiaren­deletnek köszönhetően térhetett vissza Magyarországra a hosz- szú ausztriai száműzetés után. Az 1880-as évektől kezdve Visegrá- don, öccse, István birtokán élt és vezette az ottani gazdaságot. Soká­ig tartotta magát a legenda, hogy az „áruló” Görgei, jóval a világosi fegyverletétel után - újabb árulást követett el azzal, hogy évről évre küldött szőlőt, a termés legjavát, a Visegrád környékén vadászga­Egy páros színes üvegablak Erzsébet királyné és Ferenc József császár arcképével. Gödöllői királyi kastély. (Fotó: Somogyi Tibor) Ferenc József az ischli Császárvilla erkélyén. Reprodukció Josef Schus­ter akvarellje (1910) nyomán. (Fotó: © Schloß Schönbrunn Kultur- und Betriebsges.m.b.H. /Sascha Rieger) tó Ferenc Józsefnek. A korabeli források tanúsága szerint Görgei idős korában nagy tisztelője volt ugyan a császár-királynak (az aradi vérengzésekért állítólag kizárólag Haynaut okolta), de a szőlőt nem ő, hanem öccsének felesége és lá­nyai, valamint a Latinovits-rokon- ság küldte az uralkodónak. Bár személyesen sosem találkoztak, a földi világból való távozásukat alaposan „összehangolták”: Görgei Artúr is 1916-ban hunyt el, má­jusban, 98 éves korában. Ferenc József köztudottan szen­vedélyes vadász volt. A Bécsből is könnyen megközelíthető Visegrá- don szarvast, Gödöllő környékén vadkant űzött. Vadászszenvedélye birodalma távolabbi vidékeire is elszólította. „Erre a vidékre járt a császár vadász­ni. Mindig repülőgéppel jött Ferenc Jóska. Alacsony, szeplős, csúnya német ember volt, mondják, vagy mondták az öregek... A repülőgé­pet mindig a császár vezette” - emlí­ti a vajdasági Kishegyesről származó anekdotát Magyar Zoltán. A történet valóságalapja erősen megkérdőjelezhető már csak azért is, mert az uralkodó kitartóan vo­nakodott a technikai újdonságok használatától. Míg tehetősebb alattvalói otthonában természetes dolognak számított a vízöblítéses vécé, a folyóvíz vagy a telefon, őfel­sége idegenkedett az efféle ördögi szerkezetektől, és csak hosszas hu­zavona után egyezett bele, hogy a schönbrunni kastélyt modernizál­ják. Feljegyezték, hogy 1907-ben ült először autóba, ám továbbra is sokkal szívesebben utazott kocsin vagy vonattal. A császár csizmája A honfoglalás ezredik évfordulójá­ra tervezett budapesti Millenniumi Amikor a császár hivatalnok volt F ontos az osztrákoknak a hagyomány, ápolják is kellőképpen. Nem feledkeznek meg a dicső múltról, főképp nem a békés boldog időkről, a csá­szárkori történelemről, melyet az idő távolából hajlamosak szépíteni. Idén a legnagyobb figyelmet Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király halálának 100. évfor­dulójára fordítják, több kiállítás és újonnan megjelent könyv foglal­kozik a témával. Maga a századik évforduló november 21-én lesz, ehhez időzítették a Habsburg ural­kodó életével összefüggő idei kiállí­tásokat a Schönbrunni kastélyban, a bécsi császári hintómúzeumban, a Hofmobiliendepóban, az alsó­ausztriai Niederweiden kastélyban és több más helyen. Az Österreich című osztrák napilap a közelmúltban egy egész sorozattal lepte meg olvasóit, amikor részlete­ket közölt saját kiadású, eléggé vas­kos könyvéből. A nagy császárkönyv Ferenc József életéről, az akkori politikáról, Erzsébet királynéhez fűződő szerelméről, a mayerlingi és a szarajevói tragédiáról szól, ám a nagy témák mellett beszámol az uralkodó császári magánéletéről is, amely eléggé szerény volt. Érdekes és meglepő például az a rész, amely az uralkodó egyhangú hivatalnoki mindennapjait mutatja be. Gyakran nevezték kicsit gúnyosan az emberek császárukat a monar­chia legfőbb hivatalnokának - írta a lap -, mert akkurátus és fegyelme­zett volt, munkához való viszonya pedig példaértékű, a hivatalnokok sok mindent tanulhattak volna tőle. Komornyikja állítólag mindennap fél négykor egy hangos jó reggelttel ébresztette az uraságot. Ima után következhetett a reggeli mosako- dási ceremónia: az pedig abból állt, hogy egy gumikádat toltak a csá­szári hálószobába, ahol őfelsége első fürdőmestere elkészítette a fürdővi­zet, majd beszappanozta és lemosta a császárt. Huzamosabb ideig egy mindenes végezte ezt a fontos te­vékenységet, aki azonban annyira szeretett pityókázni, hogy gyakran még kora reggel is az alkohol befo­lyása alatt állt. Egyszer annyira be volt rúgva, hogy a kádat vizestül, császárostul felborította. A nagy császárkönyv szerint a mindenest e malőr után menesztették. Kávé és zsemle volt a reggeli, és haj­nali ötkor már az összes hivatalnok ott sürgött-forgott a Hofburgban. Természetesen a monarchia legfőbb hivatalnoka is az íróasztalánál ült, és az iratokat böngészte, amelyeket szárnysegédje tett elé. Mielőtt aláír­ta volna, mindegyiket alaposan át­tanulmányozta - tudatja az osztrák lap. Ha ezzel elkészült, következhe­tett az audiencia. Udvaroncokat, diplomatákat, de egyszerű embere­ket is fogadott magánkihallgatásán a császár. Röviddel dél előtt a Hofburg nagy konyhájából meghozták az ebé­det, amelyet Ferenc József mindig egyedül fogyasztott el dolgozószo­bájában. Ebéd után megengedett magának egy pohár bort. Délután újabb fogadóórákat tartott, folyta­tódhatott az iratok tanulmányozása is, a munka előtt azonban egy kis kocsikázásra és sétára indult, leg­gyakrabban a schönbrunni reziden­cia parkjában. Még vacsora után is a megmaradt ügyekkel foglalkozott, ám - ahogy A nagy császárkönyvben meg van írva - őfelsége legkésőbb kilenckor nyugovóra tért. (ug) Emlékmű munkálatai 1896-ban kezdődtek. A két félkör alakú osz­lopcsarnokba 7-7 magyar király szobra került, köztük öt Habsburg- uralkodóé. Ferenc József egészala­kos, huszártábornoki egyenruhás szobrát az emlékmű vezető szob­rásza, Zala György mintázta meg 1906-ban. A vesztes világháború után, 1919-ben a félkész emlék­műről eltávolították a Habsburgok szobrait, Ferenc Józsefét pedig tel­jesen összetörték: csak egy elárvult bronzcsizma maradt belőle. Zala 1929-ben újramintázta az - ezúttal a Szent István Rend díszruháját vi­selő - uralkodó szobrát. Még ebben az évben felavatták végre a 33 éve megkezdett emlékművet. Ferenc József és ősei bronz képmásainak kálváriája még korántsem fejeződött be: a II. világháború idején találatot kapott az emlékmű „osztrák” része. A Habsburgok kisebb-nagyobb sé­rüléseket szenvedett szobrait újra leemelték, Mária Teréziáét leszá­mítva (amely Gödöllőre került) egy raktárban várnak a sorsukra. A népszerű névadó Ferenc József hosszú uralkodása alatt számos esetben adta beleegye­zését, hogy kórház, híd, út, egye­tem, sétány, szigetcsoport stb. viselje a nevét. Minden magára valamit is adó városnak volt az uralkodóról elnevezett utcája - amelyet aztán, az impériumváltás után, az aktu­ális politikai elithez tartozó jeles férfiúról neveztek át. Pozsonynak és Budapesmek is volt Ferenc Jó­zsef hídja: az előbbi a nemrégiben felújított Öreg híd eredetije volt, a magyar fővárosban pedig az 1946- ban Szabadsághídra keresztelt átke­lő viselte a nevét. A két Komárom közt feszülő, a királynéról elnevezett Erzsébet, valamint a Párkányt Esz­tergommal összekötő Mária Valéria híddal (amelyet a császári-királyi pár „magyar gyermekként” is em­legetett legkisebb lányáról neveztek el) már nem bánt ilyen mostohán az utókor, és megtarthatták nevüket. Ferenc József száz évvel ezelőtt megtért őseihez. A Habsburgok hagyományos családi temetkező­helyén, a bécsi kapucinus templom nyilvánosan látogatható kriptájá­ban (Kaisergruft) nyugszik imádott Sisije és fiuk, Rudolf között. B.Mánya Agnes (További cikkünk a Szalonban: Ferenc József a történész szemével) A császár munkabírása legendás volt (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom