Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-19 / 268. szám, szombat
4 I RÉGIÓ 2016. november 19.1 www.ujszo.com Halálos gázolás és közlekedési káosz POZSONY Elgázolt a villamos egy gyalogost szerdán kora este a főváros központjában, a férfi nem élte túl a balesetet. Pozsonyban bedugult a forgalom, több tíz percet késtek a városi tömegközlekedés járatai, és összetorlódtak a kocsisorok a városból kivezető útszakaszokon. A Miletié utcában történt baleset miatt órákig nem közlekedtek a villamosok a szakaszon. Értesüléseink szerint a 41 éves lévai férfi nem a gyalogátkelőn ment át, amikor megtörtént a tragikus baleset. „A hely nincs kivilágítva, mégis mindenki arra közlekedik” - tájékoztatta lapunkat egy Pozsonyban élő olvasónk. A szitáló esőben romlottak a látási viszonyok. A fővárosban kora este több baleset is történt, ami miatt megbénult a forgalom a kivezető útszakaszokon. A tömegközlekedési eszközök a rossz idő miatt késtek. (béva) Közel három órával a tragikus baleset után sem közlekedtek a villamosok és a trolik a Miletié utcában (Seres Zoltán felvétele) A Csallóközi Múzeum szlovák neve módosult DUNASZERDAHELY A megyei képviselő-testület legutóbbi ülésének napirendi pontjai közt szerepelt a Csallóközi Múzeum és Csallóközi Könyvtár szlovák nevének megváltoztatása. Žitnoostrovné Múzeum és a Žitnoostrovná Knižnica helyett Žitnoostrovské Múzeum és Zitnoostrovská Knižnica lett az intézmények megnevezése. A Ľudovít Stúr Nyelvtudományi Intézet munkatársai egy vadászkiadvány elemzésekor figyeltek fel arra, hogy a kiadványban gyakran eltérően használják a „žitno- ostrovský”, csallóközi melléknevet. „A Žitný Ostrov - Csallóköz - a földrajzi megnevezések közé is sorolható, amelyek esetében más szóalkotási folyamatok érvényesülnek, mint a főnevekből alkotott melléknevek képzésekor” - olvasható az intézet indoklásában. Az intézet megerősítette, hogy a žitnoostrovský a helyes forma. A testület egyhangúlag elfogadta a nyelvészek javaslatát, és módosította a múzeum és a könyvtár nevét. (béva) Eddig rosszul használták a múzeum szlovák megnevezését (A szerző felvétele) A szülök döntésén múlik a kisiskola jövője SZÁZ ILDIKÓ t m Köbölkútra és Kürtre viszik a gyerekeket, vagy a csúzi szlovák iskolát választják. rana A községi hivatal szomszédságában levő takaros épületben működik az érsekújvári járásbeli község magyar kisiskolája. Tizenkét gyerek tanul itt, közülük három elsős. Jól felszerelt az iskola, családias a hangulat, minden gyerekre jut idő. Van idő minden gyerekre Horváth Andrea megbízott iskola- igazgató elmondta, három elsős, három másodikos, négy harmadikos és két negyedikes gyerek jár ide. „A szlovák és a magyar nyelvet, valamint a matematikát két csoportban tanítjuk a két-két évfolyamban. Pont olyan, mintha a gyerekeknek magántanáruk lenne, naponta olvasnak, felelnek”-mondta Horváth Andrea. Az osztályban interaktív tábla van, több számítógépe van az iskolának, és kiválóan felszerelt a tornaterem. Napközi otthonuk azonban nincs. A szülők többsége nem dolgozik, a gyerekek otthon ebédelnek. Štépánka Zacharová, Für polgármestere talán ezért nem érti, miért viszi el néhány szülő más iskolába a gyerekét, miért utaztatja naponta. „Az önkormányzat mindent megtesz az iskola megtartásáért. Nem új keletű a probléma Fürön. Gondolom, más kisiskolák is küzdenek ezzel a helyzettel. Nehéz meggyőzni a szülőket arról, hogy a helyi iskola jó és versenyképes” - mondta Štépánka Zacharová. Fürről korábban elsősorban a közeli Kürtre, az ottani magyar alapiskolába íratták be a gyerekeket. A helyi kisiskola tanulói is oda járnak felső tagozatra. Horváth Andrea elmondta, akadnak fííri gyerekek, akiket már óvodába is Kürtre utaztatnak. Érsekújvárba és Köbölkútra is íratnak be füri gyerekeket. Megtudtuk, hogy a köbölkúti alapiskolát elsősorban azért választják a helyiek, mert ott van napközi otthon, és a gyerekek elkészítik a házi feladatot. Egy gyereket az érsekújvári magyar alapiskolába járatnak, mert az édesapja ott dolgozik. Van jövője a kisiskolának Tavaly tíz tanuló járt a helyi kisiskolába. 2011-ben még huszonnégyen voltak, akkor még három pedagógust alkalmaztak és két osztályban folyt az oktatás. Egyetlen olyan évük sem volt, hogy ne lett volna elsősük. A költségvetésből az önkormányzat évente mintegy 13 ezer eurót fordít az intézmény fenntartására. Az állami támogatással, egy tanulóra kapott fejpénzzel együtt évi 34 913 euróba kerül az iskola működtetése. Štépánka Zacharová elmondta, nagyon rossz gazdasági helyzetben vette át a község vezetését, rengeteg adóssága volt a falunak. Az iskola azonban mindig szívügye volt, és a fenntartására mindig lesz pénz. „Derűlátó vagyok, mert az utóbbi időben sok fiatal család telepedett le a községben. A közeli kasté.lyban jól működő borászat és panzió van, a községen át vezető borúinak köszönhetően tudomásom szerint hamarosan még egy családi borászat és panzió nyílik Fürön” - mondta Zacharová. Idősek panziója megnyitását is tervezik, ami újabb munkalehetőségeket jelenthet a helyiek számára. „Minden alkalmat megragadok, hogy megszólítsam a magyar szülőket. A lakossági fórumon is beszéltünk erről a problémáról, és a falunapokon, a magyarországi testvértelepülésről érkezett vendégeink jelenlétében is arra biztattuk a szülőket, jól gondolják meg, hová adják a gyerekeiket, mert az iskola sorsa a mi kezünkben van” - mondta a polgár- mester. Für krónikájából Már a 16. században működött kisiskola a községben, a 19. században egy tűzvész után új kétosz- tályos iskolát építettek a helyiek. A háborús éveket követően egy osztályban kezdték meg a tanítást. 1951-ben átépítették az iskolát, öt osztályt nyitottak. 1967-ben 140 gyerek járt a helyi iskolába. 1965- ben 40 gyerek született a községben, ebben az évben csak öt. 1979- től 1987-ig közös igazgatással működött a kürti alapiskola és a fűri kisiskola, majd három évig nem volt iskola a községben. 1990-ben a szülők kérésére nyitották meg újra. Horváth Andrea elmondta, ebben a tanévben hárommal több tanuló járhatott volna az iskolába, de a szülők már óvodába is Kürtre vitték a gyerekeket. Van egy ellenpélda is: az egyik kislány három évig járt Kürtre óvodába, de a füri kisiskolába íratták be. „Annak idején Kürtön kezdtem iskolába járni, az első és a második évfolyamot ott végeztem el. Akkoriban néhány évig nem működött a faluban iskola. A negyedik osztályt már Fürön végezhettem el. Össze tudtam hasonlítani a két intézményt. Nagyobb önállóságra nevelt a kisiskola, önállóan dolgoztunk, míg a pedagógusok a többiekkel foglalkoztak. A kisiskolában ugyanaz a követelmény- rendszer, ráadásul a gyerekek számára természetes, hogy naponta felelnek, naponta számon kérik rajtuk a tananyagot. Az utóbbi három évben a füri kisiskolából Kürtre kerülő felső tagozatosaink mindig a legeredményesebbek között voltak” - mondta Horváth Andrea. Hulladékgyűjtő lett a Ruzsíni-víztározó NÉMETI RÓBERT Állandóan takarítják, de még így is 400 köbméter szemét úszik a vízen. KASSA/RUZS onnHnn A keleti metropolis közelében levő Ruzsíni-víztározó egy része az évek során valódi szeméttároló lett. A vízgazdálkodási társulat ugyan folyamatosan tisztítja, de még most is több mint 400 köbméter hulladék úszik a víz felszínén, ezért a napokban újabb nagytakarításba kezdtek. Az illetékes szervek szerint a hulladék nagy része a víztározóhoz közeli, illetve a víztározóba folyó patakok, folyók mellett levő illegális sze- métlerakatokból került a vízbe. „Valójában a víztározónál élő lakosok hordják tele szeméttel a víztározót. Bár a 2015-ben indított pilótaprojekttel szórólapokat és propagációs anyagokat juttattunk el a környék minden egyes településére, az emberek továbbra sem hajlandók óvni a környezetüket, ezért a víztározó megint olyan állapotban van, mint azelőtt” - magyarázta Peter Hoffman, a Hemád Térségi Vízgazdálkodási Társulat tanácsának elnöke. A víz felszínét speciális, 18 méter hosszú emelőkarral felszerelt markológéppel tisztítják. A legutóbbi nagytakaAz idei nagytakarítás egy hónapig tart, a munkálatok 30 ezer euróba kerülnek (A szerző felvétele) rítást közel egy évvel ezelőtt végezték, de azóta ismét nagy mennyiségű, több mint 400 köbméter szemét gyűlt össze a víztározóban. „Üres műanyag flakonokkal, gumiabroncsokkal, bútordarabokkal van tele a víztározó, de döglött állatokat is találtunk benne. A helyzet Jekefalvánál (Jaklovce) a legrosszabb, ahol a Nyilas (Hnilec) és a Hemád torkollik a víztározóba. A hulladék nagy része már ott megakad. A hulladékot ott a vízpartra pakoljuk, utána ideiglenes szemétlerakóba szállítjuk, ahol amennyire tudjuk, szelektáljuk, utána az előre kiválasztott szeméttelepekre szállítjuk” - zárta Hoffman. A következő nagy- takarítást jövőre tervezik. Családiasa hangulat, a gyerekek szeretik az iskolát (A szerző felvétele)
