Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-18 / 267. szám, péntek
8 KULTÚRA 2016. november 18. | www.ujszo.com RÖVIDEN A Class FM vége tipikusan magyar Budapest. Közfelháborodást keltett az a keddi hír, mely szerint kirúgták a legnépszerűbb magyarországi reggeli rádióműsor stábját. A Sebestyén Balázs, Vadon János és Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett, hét éve hallható Morning Show műsorideje alatt szerdától best-of adásokat közvetítettek volna, Balázsékkal kedden levélben közölte a csatorna vezetése, hogy másnap már nem kell bemenniük. Végül - vélhetően a közfelháborodás hatására - mégis megengedték nekik, hogy szerdán élőben búcsúzhassanak el. A Class FM jelenleg Magyarország egyetlen országos kereskedelmi rádiója, naponta átlagosan 2,7 millióan hallgatják. Holnap éjféltől azonban megszűnik az analóg sugárzás, és csak az interneten érhető el a csatorna. A Class FM korábban Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott, az új tulajdonos májusban úgy vette meg, hogy tudta, a frekvenciaengedély hamarosan lejár, és lehet, hogy a rádió csak digitálisan működhet tovább. így is történt, a Médiatanács nem hosszabbította meg az engedélyt. Jelenleg még nem tudni, hol folytatja a rádiózást a népszerű hármas. „Ez a történet nem rólunk szól, hanem mindenkiről, aki itt dolgozik, családos emberekről. Kár, hogy a vége ennyire magyar lett”-jegyezte meg Sebestyén Balázs. (jak) Bob Dylan nem megy Stockholmba Stockholm. Bob Dylan megírta a Svéd Akadémiának, hogy nem megy el a Nobel-díjak december 10-i átadására. Az amerikai dalszerző-énekes - az idei irodalmi Nobel-díjas - ugyanakkor hangsúlyozta, hogy megtisztelőnek tartja a kitüntetést. Az akadémia szerint a 75 éves zenész „szerette volna személyesen átvenni a Nobel-díjat, de más kötelezettségei sajnos nem teszik ezt lehetővé”. Hangsúlyozták: bár szokatlan, de nem példa nélküli, hogy egy díjazott ne tudjon elmenni az átvételre. Példaként Doris Lessinget, Harold Pintért, Alice Munrót és Elfriede Jelineket hozták fel, akik egészségi okokra hivatkozva mondták le az utazást. „Távollétük dacára övék a díj, és ez érvényes Bob Dylanre is” - áll a közleményben, amelyben utaltak arra is, hogy egyetlen feltételként Dylannek a gálától számított hat hónapon belül Nobel- előadást kell tartania. (MTI) PENGE Ember(telen)-téj Alig van olyan lírai műfaj, amelyben Szálinger Balázs költő, szerkesztő ne próbálta volna ki magát. Klasszikus témákból merít: szerelem, politika, közélet és közérzet, világállapot és kisebb- nagyobb állapotok világa körül mozog, bár néha elvéti a lépést. Új, 360° című verseskötetében nagy fordulatot vesz, hogy végül ugyanoda érkezzen vissza. Szálinger le sem tagadhatná, hogy a történelem az egyik gyengéje. Az objektív pozícióból szemlélés, világlátás és láttatás a könyv egyik erőssége. A kísérletező kedvnek engedő, karcsúra sikeredett kötet megannyi szövege azon alap- probléma körül táncol, hogy a teremtett dolgok ideiglenesen vannak jelen; teremtett és épített környezet, kultúra és szokásrend az átmenetiségbe ágyazottan létezik, majd hal ki, fed el táj tájat, hagyomány hagyományt, történelem történelmet. Azonban a jól megkomponált verseskötet egy-egy darabja nyugodtan kimaradhatott volna, annál is inkább, mert úgy tűnik, Oravecz Imre Egy földterület növénytakarójának változása című legendás könyvének szelleme tör be néhány szövegbe ügyetlenül, és noha megkísérti, poétikai játékba érdemben nem kezd vele. A közéletiség szelíd, ironikus alapokra helyezett lenyomata is szereplője a könyvnek; a mértéket nem ismerő magyarkodást és a torz tükrön át mutatott - mutatvánnyal felérő - hamis történelem-értelmezést, kultuszpompát Szálinger frappánsan odavetett soraival hamar lecsillapítja. ,, Legelőször /A történelem veszett ki a történetekből. ” „ Szép ez a Balaton - mondta Kossuth Lajos, / Majd elszaladt, mint minden mese végén. ” A táj változást az embertörténet alakulásában látjuk, a kettő összeér, mint az autópálya kerítésoszlopain díszsorfalat álló madárvilág lába a vízszintessel, csak míg az egyik életforma - ránk nézve nem túl kedvezően épp az emberé - eltűnhet, addig a természet voltaképp maradandóságra ítéltetett, emberek okozta nyomokkal és formákkal a testén. Igen, ez mind külön-külön és együtt is benne van Szálinger Balázs könyvében. Hatásos verseskötet, a világpolitika alakulásának ismeretében hovatovább szörnyen és fájóan aktuális. Szálinger Balázs: 360°. Magvető Kiadó, 2016.54 oldal. Értékelés: 7/10 Kirándulás Dévénybe - ahogy azt a főhercegnő száztíz évvel ezelőtt megörökítette (Reprodukciós felvétel) Pozsonyi naptár Izabella főhercegnő fotóival Harmadik óve jelenteti meg a régi Pozsony képeit felvonultató falinaptárát a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás: a 2017-os kiadványba Izabella főhercegnő száztíz éves felvételei közül válogattak a szerkesztők. Isabella von Cray hercegnő (1856-1931) a vesztfáliai Dülmen városban született, 1878-ban feleségül ment Habsburg-Tescheni Frigyes főherceghez. A föhercegi család - mivel Pozsony társadalmi életében nagy jelentősége volt állandó jelenlétének - az egykori Grassalkovich- palotában rendezte be otthonát. A gyönyörű barokk épület számtalan előkelő vendéget fogadott, Ferenc Ferdinánd is gyakran tette tiszteletét itt. Izabella főhercegnő azt remélte, hogy a trónörökös benősül a családjába. Egyszer azonban a kastély teniszpályáján megtalálta Ferenc Ferdinánd elveszített zsebóráját, és fel- dúltan látta, hogy az órába helyezett portrén nem a leánya, hanem az egyik udvarhölgye, bizonyos Chotek Zsófia látható - de ez egy másik történet. Izabella igazi nagyasszonyként irányította a főhercegi udvartartást, segített főijének a birtokok igazgatásában. Társadalmi helyzetének megfelelően egész életében fokozott érdeklődést mutatott a közélet és a jótékonykodás iránt. Támogatta a népi kézműipar fejlődését, a nevét viselő nőegyletet alapított Pozsony és környéke házi hímzőiparának felvirágoztatására, és a pozsonyi gyer- mekmenhely pártfogója volt. Családjával gyakran kilovagolt a város környékére, szerette a vadászatot, és elismert teniszjátékos volt. A főhercegnő legnagyobb szenvedélye azonban a fényképezés lett, ami a 19. század kilencvenes éveire már a főúri rétegeket is meghódította. Ez volt az amatőr fotózás első nagy korszaka, a fotografálás azonban ekkor még drága mulatság volt, tömegek nem hódolhattak neki. Izabella nagy méretű, 21x27 cm-es üvegnegatívokat használt, így rendkívül részletes felvételeket készíthetett. Pozsonyban kezdett fotózni, művészi felvételeit később számos szaklap közölte, és a nemzetközi fényképkiállítások közönsége is rendszeresen találkozhatott velük. A fényképezés szenvedélye és a közéleti elkötelezettség szerencsés kapcsolódásából érdekes néprajzi vonatkozású felvételei (mai kifejezéssel: szociofotók) maradtak az utókorra. De megörökítette a főhercegasszony Pozsony utcáit és tereit, társasága tagjainak időtöltését is, aminek hátterében a város környékének újabb és újabb részletei tűnnek fel. Ezekből a felvételekből válogat a Pozsonyi Kifli falinaptára. Izabella az első világháború kitörésekor tette le a kamerát, és később sem tért vissza szenvedélyéhez. A család a háború után elvesztette pozsonyi otthonát, és Magyarországon, a magyaróvári Habsburg- birtokon telepedett le. Ennek köszönhető, hogy a főhercegnő értékes fotográfiai hagyatékát ma a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Aki kapni szeretne a Pozsonyi Kifli 2017-es Pozsonyi naptárából (ami a társulás szellemiségének jegyében egyben Prešporský kalendár és Pressburger Kalender is), az vonuljon ki a ma kezdődő adventi vásárba, Pozsony Óvárosába, a Ferenciek terére. December 22-ig ott megtalálható a Pozsonyi Kifli standja, a civilek szektorában. (as) Egy hosszú éjszaka a színházban Hótalvók, ébredjetek! mottóval rendezik meg idén a Színházak éjszakáját, a szombat este kezdődő programba 23 szlovákiai helyszín kapcsolódott be. A Szlovák Színházi Intézet által koordinált rendezvénysorozat a horvátok által 2008-ban útjára indított Színházak európai éjszakájának a hazai „partnervállalkozása”. A színházak, művelődési házak egy olyan éjszakát ígérnek a nézőknek, amikor nem oltják le a villanyt, és az érdeklődők rendhagyó formában járhatják körül a színpadot. Ennek a célkitűzésnek a szellemében a bekapcsolódó intézmények a „klassziThirring Viola a pozsonyi Kis Színpadon vendégszerepei az Asszonytitkok című összeállítással (Archívum) kus” színházi előadások mellett lehetőségeik szerint formabontó, a közönség és az alkotók közti határvonalat feloldó programokat kínálnak: van, ahol a színházi műhelyeket nyitják meg és közös munkára hívják a betérőket, van, ahol a próbafolyamatba engednek betekintést, máshol kvízzel, koncerttel, kiállítással csalogatják a nagyérdeműt. A Színházak éjszakája 2016 Pozsonyban kínálja a legtöbb helyszínt és élményt - a fővárosban 16 színpad menüjéből válogathatunk. Még magyar nyelvű előadás is akad: Thirring Viola a Kis Színpadon vendégszerepei az Asszonytitkok című monodrámával (a kezdés időpontja szombat, 19 óra). Az összeállítás témája a női lét - Thirring Viola a női életszakaszokat barangolja be a 20. század jeles költőinek és festőinek műveiből válogatva. (as) AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA
