Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-18 / 267. szám, péntek

8 KULTÚRA 2016. november 18. | www.ujszo.com RÖVIDEN A Class FM vége tipikusan magyar Budapest. Közfelháborodást keltett az a keddi hír, mely szerint kirúgták a legnépszerűbb ma­gyarországi reggeli rádióműsor stábját. A Sebestyén Balázs, Va­don János és Rákóczi Ferenc ne­vével fémjelzett, hét éve hallható Morning Show műsorideje alatt szerdától best-of adásokat közve­títettek volna, Balázsékkal kedden levélben közölte a csatorna veze­tése, hogy másnap már nem kell bemenniük. Végül - vélhetően a közfelháborodás hatására - mégis megengedték nekik, hogy szerdán élőben búcsúzhassanak el. A Class FM jelenleg Magyarország egyetlen országos kereskedelmi rádiója, naponta átlagosan 2,7 millióan hallgatják. Holnap éjfél­től azonban megszűnik az analóg sugárzás, és csak az interneten ér­hető el a csatorna. A Class FM korábban Simicska Lajos érde­keltségébe tartozott, az új tulajdo­nos májusban úgy vette meg, hogy tudta, a frekvenciaengedély ha­marosan lejár, és lehet, hogy a rá­dió csak digitálisan működhet to­vább. így is történt, a Médiatanács nem hosszabbította meg az enge­délyt. Jelenleg még nem tudni, hol folytatja a rádiózást a népszerű hármas. „Ez a történet nem rólunk szól, hanem mindenkiről, aki itt dolgozik, családos emberekről. Kár, hogy a vége ennyire magyar lett”-jegyezte meg Sebestyén Balázs. (jak) Bob Dylan nem megy Stockholmba Stockholm. Bob Dylan megírta a Svéd Akadémiának, hogy nem megy el a Nobel-díjak december 10-i átadására. Az amerikai dal­szerző-énekes - az idei irodalmi Nobel-díjas - ugyanakkor hang­súlyozta, hogy megtisztelőnek tartja a kitüntetést. Az akadémia szerint a 75 éves zenész „szerette volna személyesen átvenni a Nobel-díjat, de más kötelezettségei sajnos nem teszik ezt lehetővé”. Hangsúlyozták: bár szokatlan, de nem példa nélküli, hogy egy díja­zott ne tudjon elmenni az átvételre. Példaként Doris Lessinget, Harold Pintért, Alice Munrót és Elfriede Jelineket hozták fel, akik egészségi okokra hivatkozva mondták le az utazást. „Távollétük dacára övék a díj, és ez érvényes Bob Dylanre is” - áll a közleményben, amelyben utaltak arra is, hogy egyetlen felté­telként Dylannek a gálától számí­tott hat hónapon belül Nobel- előadást kell tartania. (MTI) PENGE Ember(telen)-téj Alig van olyan lírai műfaj, amely­ben Szálinger Balázs költő, szer­kesztő ne próbálta volna ki magát. Klasszikus témákból merít: sze­relem, politika, közélet és közér­zet, világállapot és kisebb- nagyobb állapotok világa körül mozog, bár néha elvéti a lépést. Új, 360° című verseskötetében nagy fordulatot vesz, hogy végül ugyanoda érkezzen vissza. Szá­linger le sem tagadhatná, hogy a történelem az egyik gyengéje. Az objektív pozícióból szemlélés, vi­láglátás és láttatás a könyv egyik erőssége. A kísérletező kedvnek engedő, karcsúra sikeredett kötet megannyi szövege azon alap- probléma körül táncol, hogy a te­remtett dolgok ideiglenesen van­nak jelen; teremtett és épített kör­nyezet, kultúra és szokásrend az átmenetiségbe ágyazottan létezik, majd hal ki, fed el táj tájat, hagyo­mány hagyományt, történelem történelmet. Azonban a jól meg­komponált verseskötet egy-egy darabja nyugodtan kimaradhatott volna, annál is inkább, mert úgy tűnik, Oravecz Imre Egy földte­rület növénytakarójának változása című legendás könyvének szelle­me tör be néhány szövegbe ügyetlenül, és noha megkísérti, poétikai játékba érdemben nem kezd vele. A közéletiség szelíd, ironikus ala­pokra helyezett lenyomata is sze­replője a könyvnek; a mértéket nem ismerő magyarkodást és a torz tükrön át mutatott - mutat­vánnyal felérő - hamis történe­lem-értelmezést, kultuszpompát Szálinger frappánsan odavetett soraival hamar lecsillapítja. ,, Legelőször /A történelem veszett ki a történetekből. ” „ Szép ez a Balaton - mondta Kossuth Lajos, / Majd elszaladt, mint minden mese végén. ” A táj változást az embertörténet alakulásában látjuk, a kettő összeér, mint az autópálya kerí­tésoszlopain díszsorfalat álló ma­dárvilág lába a vízszintessel, csak míg az egyik életforma - ránk nézve nem túl kedvezően épp az emberé - eltűnhet, addig a termé­szet voltaképp maradandóságra ítéltetett, emberek okozta nyo­mokkal és formákkal a testén. Igen, ez mind külön-külön és együtt is benne van Szálinger Ba­lázs könyvében. Hatásos verseskötet, a világpoli­tika alakulásának ismeretében hovatovább szörnyen és fájóan aktuális. Szálinger Balázs: 360°. Magvető Kiadó, 2016.54 oldal. Értékelés: 7/10 Kirándulás Dévénybe - ahogy azt a főhercegnő száztíz évvel ezelőtt megörökítette (Reprodukciós felvétel) Pozsonyi naptár Izabella főhercegnő fotóival Harmadik óve jelenteti meg a régi Pozsony képeit felvo­nultató falinaptárát a Po­zsonyi Kifli Polgári Társulás: a 2017-os kiadványba Izabella főhercegnő száztíz éves felvételei közül válogattak a szerkesztők. Isabella von Cray hercegnő (1856-1931) a vesztfáliai Dülmen városban született, 1878-ban felesé­gül ment Habsburg-Tescheni Fri­gyes főherceghez. A föhercegi család - mivel Pozsony társadalmi életében nagy jelentősége volt állandó jelen­létének - az egykori Grassalkovich- palotában rendezte be otthonát. A gyönyörű barokk épület számtalan előkelő vendéget fogadott, Ferenc Ferdinánd is gyakran tette tiszteletét itt. Izabella főhercegnő azt remélte, hogy a trónörökös benősül a család­jába. Egyszer azonban a kastély te­niszpályáján megtalálta Ferenc Fer­dinánd elveszített zsebóráját, és fel- dúltan látta, hogy az órába helyezett portrén nem a leánya, hanem az egyik udvarhölgye, bizonyos Chotek Zsó­fia látható - de ez egy másik történet. Izabella igazi nagyasszonyként irányította a főhercegi udvartartást, segített főijének a birtokok igazga­tásában. Társadalmi helyzetének megfelelően egész életében fokozott érdeklődést mutatott a közélet és a jótékonykodás iránt. Támogatta a népi kézműipar fejlődését, a nevét viselő nőegyletet alapított Pozsony és környéke házi hímzőiparának fel­virágoztatására, és a pozsonyi gyer- mekmenhely pártfogója volt. Csa­ládjával gyakran kilovagolt a város környékére, szerette a vadászatot, és elismert teniszjátékos volt. A főhercegnő legnagyobb szen­vedélye azonban a fényképezés lett, ami a 19. század kilencvenes éveire már a főúri rétegeket is meghódítot­ta. Ez volt az amatőr fotózás első nagy korszaka, a fotografálás azon­ban ekkor még drága mulatság volt, tömegek nem hódolhattak neki. Iza­bella nagy méretű, 21x27 cm-es üvegnegatívokat használt, így rend­kívül részletes felvételeket készít­hetett. Pozsonyban kezdett fotózni, művészi felvételeit később számos szaklap közölte, és a nemzetközi fényképkiállítások közönsége is rendszeresen találkozhatott velük. A fényképezés szenvedélye és a köz­életi elkötelezettség szerencsés kap­csolódásából érdekes néprajzi vo­natkozású felvételei (mai kifejezés­sel: szociofotók) maradtak az utó­korra. De megörökítette a főherceg­asszony Pozsony utcáit és tereit, tár­sasága tagjainak időtöltését is, ami­nek hátterében a város környékének újabb és újabb részletei tűnnek fel. Ezekből a felvételekből válogat a Pozsonyi Kifli falinaptára. Izabella az első világháború kitö­résekor tette le a kamerát, és később sem tért vissza szenvedélyéhez. A család a háború után elvesztette po­zsonyi otthonát, és Magyarorszá­gon, a magyaróvári Habsburg- birtokon telepedett le. Ennek kö­szönhető, hogy a főhercegnő értékes fotográfiai hagyatékát ma a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Aki kapni szeretne a Pozsonyi Kifli 2017-es Pozsonyi naptárából (ami a társulás szellemiségének je­gyében egyben Prešporský kalendár és Pressburger Kalender is), az vo­nuljon ki a ma kezdődő adventi vá­sárba, Pozsony Óvárosába, a Feren­ciek terére. December 22-ig ott meg­található a Pozsonyi Kifli standja, a civilek szektorában. (as) Egy hosszú éjszaka a színházban Hótalvók, ébredjetek! mottóval rendezik meg idén a Színházak éjszakáját, a szombat este kezdődő programba 23 szlovákiai helyszín kapcsolódott be. A Szlovák Színházi Intézet által koordinált rendezvénysorozat a horvátok által 2008-ban útjára indí­tott Színházak európai éjszakájának a hazai „partnervállalkozása”. A színházak, művelődési házak egy olyan éjszakát ígérnek a nézőknek, amikor nem oltják le a villanyt, és az érdeklődők rendhagyó formában járhatják körül a színpadot. Ennek a célkitűzésnek a szellemében a be­kapcsolódó intézmények a „klasszi­Thirring Viola a pozsonyi Kis Szín­padon vendégszerepei az Asszony­titkok című összeállítással (Archívum) kus” színházi előadások mellett le­hetőségeik szerint formabontó, a közönség és az alkotók közti határ­vonalat feloldó programokat kínál­nak: van, ahol a színházi műhelyeket nyitják meg és közös munkára hív­ják a betérőket, van, ahol a próbafo­lyamatba engednek betekintést, máshol kvízzel, koncerttel, kiállí­tással csalogatják a nagyérdeműt. A Színházak éjszakája 2016 Po­zsonyban kínálja a legtöbb helyszínt és élményt - a fővárosban 16 szín­pad menüjéből válogathatunk. Még magyar nyelvű előadás is akad: Thirring Viola a Kis Színpadon ven­dégszerepei az Asszonytitkok című monodrámával (a kezdés időpontja szombat, 19 óra). Az összeállítás té­mája a női lét - Thirring Viola a női életszakaszokat barangolja be a 20. század jeles költőinek és festőinek műveiből válogatva. (as) AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA

Next

/
Oldalképek
Tartalom