Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-03 / 255. szám, csütörtök
Betegségek A-tól Z-ig 2016, november EGÉSZSÉGMAGAZIN www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com Gondolatok az immuinrendszeiről HA SZERVEZETÜNK NEM TUDNA VÉDEKEZNI A KÜLVILÁGBÓL ÉRKEZŐ KÁROS HATÁSOK ELLEN, MÉG A GYENGE SZELLŐTŐL IS MEGBETEGEDNÉNK. E KÉPESSÉG EGYIK RÉSZÉT SZÜLETÉSÜNKKOR HOZZUK MAGUNKKAL, MÁSIK RÉSZE ÉLETÜNK FOLYAMÁN ALAKUL KI. HOGY Ml MINDEN BEFOLYÁSOLJA EZT A KÉPESSÉGÜNKET, ERRŐL BESZÉLGETTÜNK DR. KOSSÁR KLÁRA IMMUNOLÓGUSSAL. szív- és érrendszer hallatán mindenki a szívre, az emésztőrendszer hallatán a bélcsatornára gondol, de mi jusson eszünkbe, ha az immun- rendszer kerül szóba? A szakember azt mondja, semmiképpen nem egyetlen szerv. Szervezetünknek három fontos és egyenrangú rendszere van, amely biztosítja az egyensúlyt: a központi idegrendszer, a hormonális rendszer és az immunrendszer. „Régen úgy tudtuk, hogy az immunrendszernek csak az a feladata, hogy harcoljon a mikroorganizmusok ellen. Ismerjük a történelemből, hogy az emberiséget milyen nagy járványok tizedelték meg, Európa majdnem kihalt. Amíg a bennünket körülvevő környezet egészségesebb volt, nem voltak gyakoriak az autoimmun és daganatos betegségek, mint manapság, amikor már gyerekkorban is jelentkeznek"- emelte ki dr. Kossár Klára. Az, hogy ki hogyan reagál egy kórokozó támadására, vagyis hogy ki milyen immunválaszt ad, az egyén genetikai adottságaitól és a környezettől függ. Ebből a szempontból elsődleges a vele született i.mmu nválasz-készség. Nemrég született meg a felismerés, hogy a nyálkahártyának nemcsak védő és anyagcsere, hanem jelző szerepe is, ami az egész immunválaszt elindítja. Tudjuk, hogy nyálkahártya borítja az emésztőrendszert, a légzőrendszert, a vizeletkiválasztó rendszer és a nemi szerveket. „A legfrissebb tudományos ismeretek arról szólnak, hogy minden itt kezdődik, így a kezelésnek is itt kellene elsősorban hatnia. Szerencsére már nagyon hatásos gyógyszereink vannak, amelyeket vitaminokkal, nyomelemekkel, antioxidánsokkal és mindazokkal az anyagokkal egészíthetünk ki" - mondja az immunológus, majd hozzáteszi: - Régen azt hittük, hogy vannak elsődleges és másodlagos immunrendszeri szervek. Az elsőhöz soroltuk a csecsemőmirigyet, a csontvelőt, a lépet, a nyirokmirigyeket, a nyirokereket. Ám kiderült, hogy épp a nyirokerek hálózzák be és kötik össze az egész szervezetet, de az első jelzés mindig a nyálkahártyából és a bőrünk felületéről indul ki. Az olyan súlyos betegség, mint amilyen a Crohn-betegség, a krónikus bélgyulladás, az első típusú cukorbetegség, a reumatoid artritisz is az ilyen egyszerű jelzésekből indul ki. Minden attól függ, hogy erős immunválaszt ad-e a szervezet, mint az allergiánál, vagy jön egy vírus és az egész immunrendszert kiblokkolja, toleránssá teszi a rákos sejttel szemben. Tudjuk, hogy rákos sejtek ezrei képződnek naponta, de az egészséges immunrendszer könnyen el tud bánni velük, ám ha az immunrendszer kikerüli ezeket a sejteket vagy ők rejtőznek az immunrendszer elől, akkor kialakul a daganatos betegség." Néhány évtizeddel ezelőtt még csak a jéghegy csúcsát, az ellenanyagokat vizsgálták. Az emberi genom feltérképezésének köszönhetően korábban 50 genetikai immunzavarról tudtunk, már 300-at ismerünk. Jó hír, hogy az immunológia, azon belül pedig az onko immunológia nagy lépésekkel fejlődik. „Eddig mindig a daganatos sejteket akartuk elpusztítani, de sajnos közben a szervezet fiziológiai válaszát is tönkretesszük. Ám ma már nemcsak a sejtkultúrák szintjén, hanem egyes ráktípusoknál a klinikai gyakorlatban is megváltoztatják a beteg dendrita sejtjeinek az arculatát, aminek következtében a saját sejt megsemmisíti a saját daganatot." Vajon meg lehet-e határozni, hogy hány százalék a vele született és a szerzett immunitás? A szakember szerint nem. „Nagy meny- nyiségű mikroorganizmussal élünk szimbiózisban, 70 százalékuk hasznos mikroorganizmus, 30 százalék kórokozó. De csak akkor alakul ki betegség, ha felborul az egyensúly, vagyis ha túlsúlyba kerülnek a kórokozók, és az emberi szervezet immunitása valamilyen inzultus következtében csökken. A jó mikroorganizmusok közé tartoznak a probiotikumok, amelyek jelentős mértékben hatnak a nyálkahártya védekező képességére. Ma már ott tartunk, hogy ismerjük az öt legjobb probio- tikum törzset, a jövő pedig az, hogy minden betegségre más probiotikumot fogunk alkalmazni." Immunrendszerünk kifejlődése már az anyaméhben elkezdődik. A magzat ott steril környezetben van, ha a terhesség egészséges. Már rég bebizonyosodott, hogy a 16. héttől az anya bizonyos antigénjei és ellenanyagai átkerülnek a magzatba is. „Ezzel magyarázható például, hogy a szülés után ki tudnak mutatni bizonyos ellenanyagot az újszülött szervezetében például a mogyoróra, pedig még biztosan nem fogyasztott mogyorót. Aszülőcsatomán áthaladva a gyerek először találkozik baktériumokkal, amelyek kezdik felébreszteni az immunrendszerét. Tekintettel arra, hogy napjainkban elég magas a császármetszések száma, a baktériumokkal való első és meghatározó találkozás sajnálatosan elmarad. Régen azt hittük, hogy az anyatej steril, ma már tudjuk, hogy nem az. Vannak benne olyan baktériumok, amelyek az immunrendszer kifejlődéséhez kellenek, ami az emésztőrendszer nyálkahártyáján indul el. Van egy időszak - a 4. hónap körül -, amikor a csecsemőnek lehetősége nyílik megismerkedni az anyatejtől eltérő élelmiszerekkel, amelyeket ma már gyakran az allergizáló élelmiszerek közé sorolunk. Beigazolódott, hogy ennek az élelmiszernek a beiktatását a szoptatással párhuzamosan kell megtenni. Az az ideális, ha kilenc hónapig szoptat a kismama és a negyedik hónap után ad a picinek kóstolót a legjobban allergizáló ételekből: apránként, fokozatosan. Ha ez a folyamat nem optimálisan megy végbe, akkor a baba még csecsemőkorban allergiás betegség jeleit mutatja, vagy betegeskedni kezd. Ám ha minden rendben zajlik, akkor immunrendszere fokozatosan, 7-8 éves korára teljesen kifejlődik" - magyarázta dr. Kossár Klára. Mégha I valaki erős immun- rendszerrel 1 jön is a világra, akkor sem ülhet ölbe tett kézzel. Szüntelenül tenni kell azért, hogy megfelelő szinten tartsuk immunrendszerünket. Dr. Kossár Klára immunológus szerint elsősorban a D- és a C-vitamin megfelelő szintjére kell odafigyelni, mert több szinten fejti ki hatását nemcsak az immunrendszerre, hanem a többi, az egyensúlyt megteremtő rendszerre is. ,Az immunoglukánok és probiotikumok fogyasztásával a nyálkahártyák primitív immunsejtjein védjük egészségünket. Ne feledkezzünk meg a legegyszerűbb módszerről, ami megteremti az annyira szükséges és hiányzó egyensúlyt, s ami mindenkinek ingyen van: az egészséges életmódról, amibe ugyanúgy beletartozik a friss levegőn való séta, a kikapcsolódás, mint a kellemes zenehallgatás, szórakozás" - tette hozzá az immunológus szakorvos. KOVÁCS ILONA Szakértőnk: Dr. Kossár Klára immunológus IMMUNRENDSZERÜNK KIFEJLŐDÉSE MÁRAZ ANYAMÉHBEN ELKEZDŐDIK.
