Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-16 / 266. szám, szerda

161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. november 16. | www.ujszo.com Szigorú biztonsági előírások vannak érvényben, ellenőrzik, hogy ezeket betartották-e (A szerző felvétele) Meghalt egy munkás a kassai U. S. Steelben Négyszázezer euró fejlesztésre Az egykori vámhivatal épületének felújítása 480 ezer euróba kerülne, erre most nincs mód (Képarchívum) A férfi az egyik kéményben dolgozott, az állványzatról zuhant a mélybe. KASSA Halálos munkahelyi baleset tör­tént a kassai U. S. Steel acélgyár­ban. Az egyik beszállító cég alkal­mazottja javítási munkálatok köz­ben a mélybe zuhant. A férfi a karbantartási munkála­tok során esett le az állványzatról, nagyjából 24 méteres magasságból. Ján Bača, a kassai acélgyár szóvi­vője közölte, a baleset körülménye­it a rendőrség, valamint a Munka- védelmi és Munkaügyi Felügyelő­ség vizsgálja. „Nagyon sajnáljuk, ami a beszállító cég munkatársával történt” - áll Ján Bača nyilatkoza­tában. A szóvivő hozzátette, a sze­rencsétlenségben elhunyt férfi olyan cég alkalmazottja volt, ame­lyik a kassai acélgyártól függetle­nül dolgozott a részlegen. Alexan­der Szabó, a Kassai Kerületi Rend­őr-főkapitányság szóvivője el­mondta, az áldozat 34 éves volt. (nr) LECZO ZOLTÁN A falunak csupán a költségek öt százalékát kell állnia. Közel félmillió eurós beruházást szeretnének megvalósítani határon átnyúló pályázat keretében a Tisza- parti településen. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere elmondta, az eredeti tervek szerint a falu központjában álló, 19 áras telekkel körülvett há­romszintes házat - az egykori vám- igazgatóság épületét - és környe­zetét szerették volna modernizálni. Ez ugyanis gyakorlatilag a 90-es évek végétől üresen áll. A területileg illetékes vámigaz­gatóság először a tárcán belül pró­bálta értékesíteni, de az épületre senki sem tartott igényt. Miután két árverésen sem talált gazdára, a vámigazgatóság végül a helyi ön- kormányzatnak ajánlotta fel meg­vételre. Bár a komplexum értékét akkor 530 ezer koronában (17 598 euró) állapították meg, a falu ennek a vételárnak kevesebb mint a felé­ért, 200 ezer koronáért (6639 euró) jutott hozzá. Az egykori vámház tőszomszéd­ságában található telken 2012-ben a Terra Incognita projektből elnyert vissza nem térítendő támogatásból „táncpajtát” alakítottak ki. A pol­gármester táj ékoztatása szerint idén hasonló fejlesztést szerettek volna megvalósítani, de a ház és a telek felújítására most nem nyílt lehető­ség. A Királyhelmeccel és a ma­gyarországi Dögével közösen be­adott pályázatukban rendelkezé­sükre álló pénzkeretbe ugyanis mindkét beruházás finanszírozása nem fért bele. A kért 400 ezer eu- róból ezért a táncpajta mellett fe­dett színpadot, öltözőket, parkoló­kat és akadálymentesített mosdókat építenének, és ezen a parcellán a helyi gasztronómiai különlegessé­gek elkészítésére alkalmas kemen­céket is elhelyeznének. A vámház tervezett modernizá­cióját - mely a becslések szerint kb. 480 ezer euróba kerülne - egy ké­sőbbi időpontra halasztják. Ha Nagytárkány elnyeri a kért hozzá­járulást, a falunak csupán a beru­házás költségeinek 5 százalékát kell állnia. A projekt viszont utófinan­szírozású, a községnek valószínűleg áthidaló kölcsönt kell felvennie. Abda - Radnóti halálának színhelye SZÁSZI ZOLTÁN A Rábca partja Abda községnél. Nyílegyenes, épolt gátak, sudár ártéri erdő, csupa fiatal fa. Egyik sem láthatta még közülük a 72 évvel ezelőtti tragédiát, amikor ezen a helyen magyar nyilas keret­legények 21 társával együtt tarkó­lövéssel kivégezték Radnóti Miklós magyar költőt, és a holttesteket egy sekély gödörbe hantoltatták el. Időpont és helyszín Radnóti Miklós halálának leg­valószínűbb időpontjának novem­ber 9-ét tartják a kutatók, de azt is hozzáteszik, teljes bizonyossággal nem határozható meg az időpont, az eddigi kutatások a november 4. és 9. közti napokra teszik a költő kivég­zését. Érdekes módon a helyszín kö­rül is vannak viták, mert a tanúval­lomások szerint a Rábca bal partján végezték ki Radnótit és 21 további, magatehetetlenségig legyengült munkaszolgálatos társát, ám a ma látható emlékhely, amely a költő és társainak első tömegsíija volt, ahon­nan 1946 júniusában exhumálták, a folyó jobb partján van. Talán a fo­lyószabályozás lehet ennek az oka. Kérdés az is, kik és miért végeztek a szerencsétlen, legyengült és beteg munkaszolgálatosokkal, s miért pont itt, Győrtől néhány kilométerre, az osztrák határhoz közel. Egyesek úgy gondolják, német katonák fogtak fegyvert a munkaszolgálatosokra, ám a szomorú tény az, hogy magyar nyilas keretlegények ötfős csoportja végezte el a tömeggyilkosságot. (Utólag egyikük sem bűnhődött.) A Tájoló Radnóti Miklós emlékhelyét Győr felől, az Abda községbe vezető 1-es számú főútról a Rábca hídnál északkeletfelé lekanyarodó mezei úton lehet megközelíteni. GPS koordi­nátái 47,691/17,563. foglyokat a szerbiai Bor rézbányái­tól jórészt gyalog hajtották végig a rettenetes úton. Fura véletlen, hogy a rézbányáknál kialakított, lágerben maradiakat Tito partizánjai alig pár nappal a költőt is besoroló transz­port indulása után felszabadították. Radnótit egy jó szándékú tiszt éppen azért sorolta be az első vagonba szállók közé, hogy mihamarabb Magyarországra étjén, ott orvosi el­látást kaphasson. 1944. szeptember 17-én indult el. A november elejéig Ma emlékmű áll azon a feltételezett helyen, ahol meggyilkolták az egyik legnagyobb magyar költőt (A szerző felvétele) tartó gyötrelmes úton még versek is születtek, a Razglednicák, a háború, a pusztulás képeslapjai. A szomorú út állomásai Újvidék, ahol elhagyták a vonatot, majd Cservenka, ahol az SS legények vérengzése megtize­delte a csapatot, majd erőltetett me­net Mohács felé, megálló a Balaton mellett, Szentkirályszabadján. Ott született az utolsó vers, amelyben Radnóti szinte megjósolta a szomo­rú véget. Ám addig még sok kilo­métert kellett gyalogolnia, szenved­nie a költőnek és társainak. Pannon­halma téglagyárában még ott járt. Ettől az időponttól fogva már csak feltételezések vannak a sorsáról. Amikor 1944 novemberének elején a szövetséges légierő már szinte na­ponta berepült és bombázta Győrt és környékét, a csapat Écs környékén haladt. Hitelesnek mondható infor­mációk szerint itt még szekeret rek- viráltak, erre rakták fel a magatehe­tetlen rabokat, köztük Radnóti Mik­lóst. így érkeztek Abdára, ahol az öt­fős nyilas keretlegénycsapat már lassúnak ítélte a haladást, ezért úgy határoztak, hogy a leggyengébbeket kivégzik. Az 1946-ban elvégzett ex­humáláskor az orvos szakértői leírás szerint a költővel tarkón behatoló, fejtető irányú koponyalövés végzett, rögtön meghalt. Az írott szó hatalma Idézem az exhumálási jegyző­könyv tisztiorvosi megjegyzését: „A kihantolás során a 12. holttest nad­rágja hátsó zsebében találtam egy ta­lajvízzel és az oszlásban lévő holt­test nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt na­pon megszárítottuk és a talajtól óva­tosan megtisztítottuk: ez a jegyző­könyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalá­lót, hogy juttassa el Magyarország­ra.” Ez a fekete és karcsú kis notesz a Bori notesz, amelyben a magyar iro­dalom igazi értékei maradtak fenn. Vallomások hazáról, szerelemről, emberségről és háborúról. Ma egy 1968-ban állított emlékmű látható azon a feltételezett helyen, ahol meggyilkolták az egyik legnagyobb magyar költőt. Vörös márványosz- lopon egy fejszobor, Alexovics László alkotása, mellette egy táblán az itt meggyilkoltak neve, közte négy ismeretlen. Ki erre jár, egy kavicsot helyezzen el itt, gyújtson mécsest. Szomorú hely ez. Kitörölhetetlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom