Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-16 / 266. szám, szerda
www.ujszo.com I 2016. november 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 November 1i történt, hogy a szabadság szinte szitokszó CZAJLIK KATALIN n H uszonhét év telt el azóta, hogy a kommunista Csehszlovákia polgárai egy emberként vonultak ki a terekre, hogy sípokkal, kulcscsomókkal jelezzék a rezsimnek, betelt a pohár. Negyvenévnyi frusztráció szabadult fel az emberekben akkor, s hirtelen úgy érezték, nem tűrik tovább a hivatalos nyelvvé vált hazugságot, az elnyomást, az alacsony életszínvonalat, az egész kommunista Patyomkin-világot. Az azóta bársonyos forradalomnak elkeresztelt változás kulcsszava a szabadság volt. Ennek most van huszonhét éve. Huszonhét év nem sok idő, történelmi szempontból mondhatni egy szempillantás. Ha azonban az 1989 novembere óta eltelt időszakot nézzük, azt mondhatjuk, hogy nagyon sok minden változott a világban és nálunk is. S ezeknek a változásoknak egyik kulcseleme mintha pont a szabadság tagadása lenne. Azé a szabadságé, amelyet olyan lelkesen követeltünk a novemberi tereken. A szabadságot mint valami kóros társadalmi jelenséget üldöző politikusok világszerte felszállópályán vannak. Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztásokon a szimbóluma ennek, de Trump klónjaival egyre gyakrabban találkozhatunk világszerte. Az emberek pedig egyre nagyobb számban tapsolnak nekik, s adják fel vígan és dalolva előbb a mások, majd a maguk szabadságát is. Mi történt az elmúlt csaknem három évtizedben, hogy a legmagasabb ideálból szinte szitokszó lett? Az biztos, hogy a világ egyre gyorsabban változik, s egyre bizonytalanabbá válik. A kétpólusú világrendszemek megvolt az az előnye, hogy könnyen olvasható volt, mert mindenki számára világos volt, kik a jók és kik a rosszak, s az is le volt osztva, ki hova tartozik. Azóta minden máshogy van, és a világ történéseiben egyre nehezebb eligazodni. Az ember pedig semmit lett? sem utál jobban a bizonytalanságnál. Ezért vevő a leegyszerűsítő válaszokra, a minden problémára receptet tudó politikusokra, a „világos beszédre”, még akkor is, ha az nyilvánvaló hazugságokra épül. Mert a szabadságnak ára van. Nem könnyű dolog szabadnak lenni: konstans önálló gondolkodást és felelősségvállalást igényel. A szabad ember tudja, nem varrhatja mások nyakába a felelősséget saját kudarcaiért, de azzal is tisztában van, hogy végső soron a boldogulásáért is önmaga tehet a legtöbbet. A szabadság ellenségeinek ezért legfőbb érdeke, hogy meggyőzzék az embert saját tehetetlenségéről, arról, hogy ki van szolgáltatva a világot uraló sötét erőknek, amelyek a háttérből mozgatják a szálakat. A szabadság feladásának azonban még nagyobb az ára, de erre az ember általában csak akkor jön rá, amikor már visszavonhatatlan döntést hozott. November 17-e erre emlékeztet minket, bár a regnáló hatalom mindent megtesz azért, hogy ne emlékezzünk. Legfőbb érdekünk, hogy ne fogadjunk szót neki. (Cartoonizer) Donald Trumpnak nem akaródzik beköltözni a Fehér Házba Sajtóértesülés szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt fontolgatja, hogy nem költözik be a Fehér Házba. Az információt a londoni The Te- legraphra hivatkozva a republikánusokhoz közel álló amerikai lap, a Newsmax közölte. Eszerint az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke, ha nem is utasítja el teljesen, hogy beköltözzék az elnöki rezidenciára, de a lehető legtöbb időt New Y ork-i otthonában akaija tölteni. A százmillió dollárnál is nagyobb értékűre becsült, többemeletes lakás a manhattani Trump-toronyház legfelső emeletem van, a francia király, XTV. Lajos stílusában berendezve, freskókkal, aranyozott brokátokkal és selyemtapétával díszítve. Donald Trump mintegy harminc éve ott él. A titkosszolgálat azonban már nyomatékosan ajánlotta neki, hogy elnökként állandóan a Fehér Házban lakjon, másutt ugyanis rémálom lenne - és talán nem is teljesen megvalósítható - biztonságának garantálása. A Trump-toronyban jelentős mértékben megerősítették a biztonsági intézkedéseket a választási győzelem óta, de ez még így sem garantál teljes védelmet Trumpnak és a családjának, és sokáig nem is tartható fenn. A The New York Times közben arról írt, hogy Trump tanácsadóitól származó információk szerint a megválasztott elnök még mindig nehezen akaija elfogadni, hogy az élete, életmódja radikálisan megváltozik. Egyelőre ragaszkodik a családi otthonhoz, s azt mondja: ha majd jobban „megszokja” az elnökséget, akkor több időt tölt a Fehér Házban is. Egyelőre nem világos az sem, hogy a leendő first lady, Melania Trump beköltözik-e most a Fehér Házba. Tízéves kisfia ugyanis New Yorkban jár iskolába, és a költözés tanév közben lenne. A jelenlegi elnöknek, Barack Oba- mának egyébként hasonló gondjai voltak, mert amikor megválasztották, a két kislánya még iskoláskorú volt, és a házaspár sokáig habozott, hogy Michelle Obama és a két kislány mikor költözzön át Chicagóból a Fehér Házba. Végül az elnök beiktatásának napján az egész család beköltözött. A hit ereje MARIAN LEŠKO R engeteg politikai vitaműsorban ízekre szedték már azt a témát, hogy a korrupció elleni harcban a megfelelő törvények a fontosabbak-e, vagy az emberek, akik a gyakorlatban érvényesítik azokat. A legjobb választ megint az élet adta. Öt éve fogadta el a parlament a törvénymódosítást, mely szerint a választási korrupció bűncselekmény. Előterjesztői akkor azt várták, „óriásijelentősége lesz”, mert a „választásokat mindenféle korrupciós praktika és befolyásolás nélkül lehet ezután megtartani”. A köztévé riportjának köszönhetően tudjuk, hogyan fest ez az életben. A tévé riporterei márciusban egy rendkívüli jelenségre bukkantak. Robert Fico, az ország legnépszerűbb politikusa, a Smer listáján az egész országban mindenütt ő kapta a legtöbb választási karikát - kivéve egy helyet. Ez a rejtélyes hely a lomničkai roma telep. Ott két ismeretlen smeres is megelőzte Ficót, Stanislav Kubánek és Peter Chudík. Amikor a riporterek elkezdtek faggatózni, honnan ez a rendkívüli népszerűség, rövid úton kiderült, hogy dicsőségük pénzen vásárolt. Mivel a riportot az egész ország láthatta, a rendőrség is elkezdett nyomozni. Kisvártatva hét roma szavazó beismerte, hogy egy doboz cigarettáért karikázta a két smeres jelöltet, s megmondták azt is, ki adta nekik a füstölnivalót. Ám az éber nyomozónak kételyei támadtak, ellentmondást vélt felfedezni a romák vallomásában - jött tehát a szembesítés a cigarettabáróval. Ekkor a romák hirtelen azt mondták, csak kitalálták az egész történetet, nem volt itt semmi vesztegetés. A nyomozó elégedetten lezárta az ügyet, holott a tévé riporterei újabb szemtanúkat találtak. Van nekünk egy 336a paragrafusunk, amely szerint a választási korrupció egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, és van még egy, a Btk. 345-ös paragrafusa. Aszerint ha valaki „bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol valakit, hogy az ellen büntetőeljárás induljon”, szintén egytől öt évig terjedő büntetéssel sújtható. Ha a nyomozó úgy zárta le az ügyet, hogy senki ellen sem javasolt vádemelést választási csalás miatt, akkor viszont rágalmazás miatt kellett volna vádemelési javaslatot tennie a roma választópolgárok ellen, akik maguk mondták, hogy hamisan tanúskodtak. Ám mivel vádalkut kötöttek, a hazugság (vagy az első, vagy a második) büntetlen maradt. Ha az Ólublói járásban történnek vérlázító dolgok, akkor az ottani hatóság zárja le az ügyet. Ha Pozsonyban, akkor előlép az országos rendőrfőkapitány. Tibor Gasparnak/eltették a kérdést a Bastemák-üggyel kapcsolatban, tényleg elhiszi-e, hogy valaki készpénzben fizet ki 12 millió eurót a mai világban (merthogy banki átutalásnak nyoma sincs). Imigyen válaszolt Gašpar: „A nyomozati aktában az szerepel, hogy ezt az összeget több részletben fizették, minimum három részletben. És ez különbség”. Hát különbségnek különbség, mert Robert Kaliňák belügyminiszter azt mondta, hogy a „készpénzzel való fizetés világában” a 12 millió teljesen rendben van. A rendőrfőnök szerint akkor van rendben, ha legalább három részletben fizetik ki. Az, hogy valaki egy doboz cigiért eladja a voksát, eléggé hihető, mondhatni életszerű nálunk. De ahhoz, hogy valaki elhiggye, hogy egy szlovák vállalkozó 12 millió eurót kifizet készpénzben, akár három részletben, akár egyszerre, ahhoz már nagyon akarni vagy tudni kell hinni. Ekkora hit egyszerre adottság és ajándék. A belügyminiszter és a rendőrfőkapitány eljátssza, hogy rendelkezik vele. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ 30 ezer hivatalnok kellene a brexitre Kiszivárgott információk szerint a brit kormánynak nincs összefogott terve a kilépési folyamat irányítására, és több tízezer fővel kellene bővítenie a közalkalmazotti gárdát a brexit jelentette pótlólagos munka elvégzésére. A The Times egy meg nem nevezett tanácsadó átiratát idézte. A memorandumban az áll, hogy a minisztériumok ötszáznál is több, a brexitfolyamathoz valamilyen módon köthető cselekvési terven dolgoznak, és e munkateher elvégzéséhez 30 ezer új alkalmazottra lenne szükség a kormányzati szektorban. A dokumentum szerint nincs egységes tárgyalási stratégia, a kormányon belül megosztottság tapasztalható, és akár további hat hónapba is beletelhet, mire a kabinet egyezségre jut a legfontosabb feladatokról. A kormány nevében a közlekedési miniszter, Chris Grayling - a kormányzó Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb vezető tisztviselője-a BBC rádiónak kijelentette: fogalma sincs arról, hogy a The Timesban idézett memorandum honnan ered, neki teljesen más tapasztalatai vannak, és a laphoz eljutott átirat nem kormányzati dokumentum. Grayling elvetette azt is, hogy 30 ezer új alkalmazottra lenne szükség, mondván: nem tudja elképzelni, hogy milyen feladat juthatna ennyi embernek a kilépési folyamatban. A BBC idéz egy név nélkül nyilatkozó kormányzati illetékest, aki szerint a dokumentum egy „megbízásra jelentkező tanácsadó cég be nem kért munkaanyaga”. A jelenleg érvényes hivatalos tervek alapján London 2017 márciusának végéig aktiválni kívánja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. E cikkely aktiválása hivatalosan is elindítja Nagy- Britannia kilépését az Európai Unióból. (MTI)
