Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-15 / 265. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. november 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 rossz és a csúf A jó, a A megtalált szerepek ugusztusban, mikor a Sieť önmegsemmisítő üzemmódba kapcsolt és felszecskázta saját magát, még nem teljesen látszott, miként kommunikálja le a három megmaradt párt saját koalíciójuk indokoltságát. Úgy tűnik, azóta sikerült élesen elkülöníteni a kormánypártok profiljait: a Híd belepozicionálta magát a legilledelmesebb tag szerepébe, amely hallani sem akar a botrányokról. Az SNS egyenesen keresi a konfliktust mindenkivel és erőből politizál, míg a Smer csendben, a háttérben folytatja azt a politikaiüzleti tevékenységet, amely a pártnak valódi befolyást biztosít rövid- és hosszú távon egyaránt. Kérdéses, hogy a koalíciós tagok felvállalt szerepe hosszú távon mennyire marad kényelmes és fenntartható. A Híd a hétvégén tartott országos kongresszust, kétéves szünet után. Feltöltötte az elnökségét és prog- kérdés, meddig lehet ramdokumentumot fogadott el, amely évekre szétbontva részletezi a megvalósítani kívánt intézkedéseket- többek között a jogérvényesítés és a kisebbségi jogok terén is. Mindebből valószínűsíthető, hogy a Híd a későbbiekben, ha felmerül egy-egy nemzetiségi vonzatú probléma és védekezésbe kényszerül, már nemcsak a koalíciós szerződésre, hanem egy hosszú távú tervre is hivatkozhat. A párt továbbra is törekedne arra, hogy a kormánykoalíció legilledelmesebb tagjának látsszon, miközben a kényelmetlen ügyeket a koalíciós partnereire és külső szereplőkre tolja. Példa erre a Bašter- nák-botrány, ami a Híd értelmezésében nem számít a koalíció problémájának, Lucia Žitňanská pedig igazságügyi miniszteri minőségében sem kommentálja a fejleményeket. Az SNS szintén sűrű hétvégén van túl, Andrej Danko pártelnök az ellenzék mellett ezúttal Andrej Kiska államfőt találta meg a kijelentéseivel, mikor elmondta, hogy az államfő politikai motivációtól vezérelve blokkolja az alkotmánybírák kinevezését, de az új házszabályt is. Danko az öltözködési és viselkedési kódex segítségével szabályozná a játszani őket tényleg markáns, de a szélsőségességhez amúgy egyáltalán nem kapcsolható ellenzéki megnyilvánulásokat. O a koalíció azon tagja, aki az ellenzéki viaskodások középpontjába kerül az ellentmondásos viselkedésével. A Smer ugyanakkor elég csendes - igaz, sok oka nincs is reklámozni magát, a kormány legerősebb pártjának helyzete nem túl jó, de stabil. A Smer emellett újabb túlárazott köz- beszerzést írhat be az eredmények rubrikába, hiszen egy Ján Počiatek által kiírt közbeszerzés Érsek Árpád idején tetőzik: a Szlovákia második legdrágább autópálya-szakaszának számító csacai elkerülő út, melynek kilométeréért 42 millió eurót számláznak majd ki az államnak. Jól látni, milyen különböző utakon mozog a három koalíciós párt. Probléma akkor keletkezik, ha a felvállalt szerepek ellentmondanak egymásnak: a Híd korrupcióellenes programja ugyanúgy ellentmond a Smer botrányainak, mint az SNS törekvései a kisebbségi programoknak és Danko növekvő népszerűsége Fico dominanciájának. Ä konfliktust csak halasztani lehet - már ha valósak a hirdetett programok. Az egész ház munkát keres. A Fehér Ház alkalmazottai hallgatják Barack Obama elnököt, aki bejelentette, minden erejével azon lesz, hogy segítsen nekik munkát találni. Obama a különböző közösségi oldalakon már több céget is megkeresett, hogy ajánljanak munkalehetőséget az elnök embereinek. (TASR/AP-feivétei) K-Európa végveszélyben GÁLZSOLT B rexit, Trump - még egy-két ilyen választás és keresztet vethetünk a NÁTO-ra és az EU-ra. A legsebezhetőbb és a legtöbb vesztenivalója Közép-Európának van, biztonságunk, jólétünk és demokráciánk puszta léte forog kockán - itt az ideje megkongatni a vészharangot. „Egy új korszak küszöbén léptünk át, a brexit volt a kopogtatás, az amerikai választás eredménye a belépő, a valóság győzött” - mondta Orbán Viktor, és igaza lehet. Csak nem úgy, ahogy az ő, meg a hasonló környékbeli politikusok hívei gondolják. Ha ugyanis ez így folytatódik, nekik is arcukra fagyhat a mosoly, és eljöhet az idő, hogy nosztalgiázva fogják visszasírni azokat a régi szép uniós időket. Igen, az unió legvadabb ellenségeinek támogatói is. Itt, Közép-Európában elkényelmesedve megszokhattuk, hogy a NATO (a gyakorlatban főleg az Egyesült Államok) szavatolja a biztonságunkat, miközben mi potyautasként visszaélünk ezzel, nem költünk eleget saját védelmünkre. Meg azt, hogy az unió szolidáris velünk, értsd, küldi a sok pénzt, mi viszont nem feltétlenül vagyunk szolidárisak a többi uniós tagországgal. K-Európa populista szavazói már hosszú ideje Trumpokra meg Le Penekre szavaznak, nem ritkán hatalomra juttatva őket, de a térség demokratái legalább azt nyugtázhatták, hogy nyugati társaik többsége mégsem tesz így, és a Nyugat nyomása meg az EU-tagság féken tartja a hazai populistákat, legalább a demokrácia látszatát (némi valós elemmel körítve, a nagyobb hitelesség kedvéért) fenn kell tartaniuk. Most minden megkérdőjeleződött, és pár választásra vagyunk attól, hogy akár össze is omolhat. Ez még mindig nem a legvalószínűbb forgatókönyv, de reális, és sajnos egyre közelebb kerülünk hozzá. Anne Applebaum Pulitzer-díjas újságíró még márciusi írásában („This Is How the West Ends” a Slate.com portálon) figyelmeztetett arra, hogy két- három rosszul elsült választásra vagyunk a NATO, az EU, és talán a liberális világrend végétől. A háromból kettő már „elsült” (brexit és Trump), a harmadik (Marine Le Pen esetleges sikere a 2017-es francia elnökválasztásokon) még előttünk van, de ki merne ezek után fogadni, hogy ez kizárt... Szóval a nyugat-európai meg amerikai választók megmutatták, hogy a hülyeségre a K-európaiaknak nincs szabadalma, ők is tudnak tájékozatlanul és felelőtlenül dönteni, csak mert frusztráltak és kész. Amerikának kezd elege lennie a NATO-potyautasokból. Elvégre mennyire abszurd, hogy az 500 milliós EU a 320 milliós Amerikára támaszkodik, hogy védelmet kapjon a 145 milliós Oroszországgal szemben... Ideje, hogy a potyautasok is jegyet vegyenek. Az EU-ból egyelőre a britek üzentek, hogy nem küldik tovább a pénzt, és a munkavállalóinkat sem nagyon akarják tovább beengedni, de ezt a jövőben mások is megtehetik, franciák, hollandok, mások... És akkor nekünk végünk. Mert Amerikában vagy brit földön mindennek dacára az a valószínűbb, hogy a demokrácia túléli a megrázkódtatásokat, mert a német meg a francia gazdaság nem rokkanna bele teljesen az EU-dezintegrációjába, mert Putyin mégse támadná meg Németországot vagy Nagy-Britanniát, akkor sem, ha nem lenne NATO. A sebezhetőbb Baltikummal azonban próbálkozhat, és aztán mi leszünk soron. Mi, ahol EU meg NATO híjánjólétünk és szabadságunk alapja kérdőjeleződik meg. Es könnyen egy (fél)autokrata rendszerben találhatjuk magunkat, befolyási övezetek határán, vagy netán az orosz befolyási övezetben. Ukrajnában, Moldovában vagy Grúziában sokat tudnának mesélni arról, milyen is ez. Tényleg ezt akarjuk? Szerintem még Orbán/Fico/Zeman, a Jobbik vagy Kotleba legodaadóbb híveinek többsége sem akarja ezt. Jó részüknek arcára fagyna a mosoly, pedig most hangosan utálják az uniót meg Amerikát, lehülyézik Merkelt, gyűlölködnek a menekültek ellen és szitokszóként használják a liberális demokráciát. Remélem, hogy nem kell majd ezt az arcokra fagyott mosolyt meglátnom, ezért is kongatom a vészharangot. Az észak-koreaiak még nem tudják, hogy Trump nyerte a választást Donald Trump Kim Dzsong Un észak-koraai vezetőnek ós propagandagépezetének is feladta a leckét. A hivatalos észak-koreai tájékoztatás számára az 1950-es évek óta minden amerikai elnök ősellenség, másféle tájékoztatás meg nem nagyon van. Most viszont úgy tűnik, Donald Trumpról még a propagandisták sem döntötték el, mit kell gondolni, ugyanis nem adtak hírt a megválasztásáról. A BBC sajtófigyelő szolgálatának veteránja, Chris Greenway írta meg, hogy az állami média még egy hangot nem adott ki az új amerikai elnökkel kapcsolatban. De ez nem új keletű: 2008-ban három napot kellett arra várni, hogy az észak-koreai rádió három mondatban beszámoljon arról, hogy „a 47 éves fekete Barack Hussein Obama” nyerte meg az amerikai elnökválasztást. A Nodon Színműn pártlap most addig jutott, hogy a választás után két nappal megírta, Észak-Korea nem mond le nukleáris programjáról. A vezetés véleményét tükröző újság bírálta Barack Obama amerikai elnököt, „mert kivárási stratégiája nehéz terhet jelent majd utódjának az elnöki tisztségben”. Phenjan szerint kudarcot vallott a nyomásgyakorlás növelésére és szankciók életben tartására irányuló amerikai politika, ezért Washingtonnak „felül kell vizsgálnia a Koreai-félsziget nukleáris kérdésének megoldására vonatkozó álláspontját”. A KCNA állami hírügynökség pedig azt követelte, hogy az Egyesült Államok hivatalosan ismerje el atomhatalomnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Phenjan és Washington között nincs diplomáciai viszony. Az Egyesült Államok érdekeit a KNDK- ban a svéd nagykövetség képviseli. Észak-Korea sokszor kezdeményezte, hogy a két ország kössön békeszerződést a koreai háborút lezáró 1953-as fegyverszüneti megállapodás helyett. Az Egyesült Államok Észak-Korea atomfegyver-mentesítésére törekszik. (24.hu, mti) FIGYELŐ 115 terrorista jött vissza Ausztriába a Közel-Keletről Legalább 115 terrorista érkezett Ausztriába - írta az Österreich című lap. Vannak köztük osztrák állampolgárok, és olyanok, akik menekültként érkeztek. Az újság Wolfgang Sobotka belügyminiszter közlésére hivatkozva azt írta, hogy a tárca összesen 290 olyan Ausztriában tartózkodó személyről tud, aki az iraki vagy a szíriai háborúban a szélsőségesek oldalán harcolt, vagy erre készült. Az újság szerint egy részük szociális segélyben, havi 840 eurós támogatásban részesül Ausztriában. A lap arról is ír, hogy a minisztérium 44 olyan, korábban Ausztriában tartózkodó emberről tud, aki az Iszlám Államhoz csatlakozott és a harcokban életét vesztette. A hatóságok ötven ember kiutazását tud-' ták megakadályozni, 87-ről pedig tudják, hogy már biztosan visszatért Ausztriába. Az osztrák belügyminisztérium által közölt legfrissebb adatok szerint október végéig több mint 30 ezer menedékkérelmi eljárás indult meg, ami a meghatározott felső határ 81 százaléka. A kormány korábbi döntése értelmében idén legfeljebb 37 500 menedékkérelmi eljárás indulhat az országban. Ha ennél többen érkeznek, akkor a belbiztonság és a közrend veszélyeztetésére hivatkozva bevezetik a szükségállapotot, és Ausztria lezárhatja a határait. (MTI)
