Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-12 / 263. szám, szombat

8 I KULTÚRA 2016. november 12. | www.ujszo.com Ritmusokba zárt titkok Az Ifjú Szivek Táncszínház és a Dusán Hégli Company Finetuning című koreográfiájáról A tánc vizuálisan lekottázza - olykor szó szerint mozdulatokkal leskálázza - a zenét (Fotó: ifjú Szivek) RÖVIDEN Esterházy-művek Isztambulban Isztambul. Esterházy Péter munkássága is témája lesz a ma kezdődő Isztambuli Nemzetközi Könyvvásárnak, amelyen Ma­gyarország ötödik alkalommal vesz részt. A több mint 100 ezer négyzetméteren, 12 pavilonban megrendezett vásár a régió leg­fontosabb könyvvására, évente mintegy félmillió látogatót vonz. A kiállítók között megtalálható Törökország összes jelentős ki­adója, valamint több mint 20 or­szág irodalmi életének képvise­lői. A magyar irodalom a Pub­lishing Hungary program és az Isztambuli Magyar Intézet szer­vezésében jelenik meg a vásáron. A standon megtalálható lesz a júliusban elhunyt Esterházy Pé­ter összes törökre fordított műve. November 14-én, a vásár hely­színén kívül, a város Beyoglu körzetében irodalmi esttel is megemlékeznek a Kossuth-díjas alkotóról. (MTI) A Stallone lányok a Golden Globe-on Los Angeles. Sylvester Stallone mindhárom lánya, Sophia, Sis- tine és Scarlet is Miss Golden Globe lesz a 74. Golden Globe díjkiosztó gálán. A Golden Globe díjak átadásának ceremóniáján hagyományosan egy-egy sztár gyermeke tölti be a díjak átadá­sában segédkező Miss Golden Globe szerepét. A díjkiosztót szervező egyesület, a Holly­woodban dolgozó külföldi tudó­sítók szövetsége (HFPA) csütör­tökönjelentette be, hogy ezúttal az akciósztár lányait kérték fel. A The Hollywood Reporter beszá­molója szerint ez az első alkalom, hogy három Miss Golden Globe is színpadra lép. Lorenzo Soria, a HFPA elnöke kiemelte, hogy a Stallone lányok mindegyike ki­emelkedően sikeres valamilyen téren, a tanulásban, a sportban vagy modellként. A Golden Globe-gálát 2017. január 8-án rendezik meg. (MTI) ANTAL KLAUDIA A Nemzeti Táncszínház meghívásának köszönhetően a héten a budapesti közönség is láthatta az Ifjú Szivek Táncszínház és a Dusán Hégli Company Finetuning című előadását, mely nagy sikert aratott az Avignoni Fesztivál off-programjában. Most már azt is tudjuk, miért. A magyarul finomhangolást jelen­tő címet többértelműséggel ruházza fel az előadás. A cím egyrészt a fo­lyamatos tökéletesítés eredménye­képpen létrejövő összhangra utal a zene és a mozdulatnyelv között. A tánc vizuálisan lekottázza - olykor szó szerint mozdulatokkal leskálázza - a zenét, mely attól válik figyelem­reméltóvá, hogy megőrzi egyenjo­gúságát, és ezáltal eldönthetetlen, hogy a táncosok-e azok, akik kar­mesterként vezénylik a vonósné­gyest, vagy épp fordítva, a zene lük­tetése és íve határozza meg a koreo­gráfiát. Az előadás műfaji megneve­zése, a koncertkoreográfia is e két, elvont eszközökkel operáló nyelv közti harmóniát és kölcsönösségen alapuló kapcsolatát hivatott érzékel­tetni. A szerepek felcserélésének já­téka - hol a zenész próbálja ki magát néptáncosként, hol pedig a táncosok lépnek fel kórusként/kórusműként - a zene és a tánc műfaji határainak az összemosását segíti elő. A táncosok teste nemegyszer hangszerré, moz­dulataik pedig hangjegyekké és dal­lamokká válnak, melynek legérzék­letesebb példája, amikor az egyik férfitáncos a hangszert jelképező to­kot simogatja, érintésének a hatását azonban a színpad másik oldalán álló nő testi reakcióin látjuk. Nemcsak a zene és a tánc, hanem a múlt és a jelen, a klasszikus és a mo­dem értékek közti finomhangolásra is kapunk példát. A jelmezek, me­lyek Szűcs Edit munkáját dicsérik, a hagyományos népviseletet a modem divattal ütköztetik: míg a hagyomá­nyokat tükröző ruhák harsány színe­ikkel élénkséget sugároznak, a je­lenkor fekete és szürke színű visele­téi nyomasztóan hatnak. Az előadás zenei világában a Haydn-féle vonós­négyes épül be a népzenébe, a nép­dalok pedig a slam poetry modem költészeti stílusával kerülnek párhu­zamba. Az est egyik legizgalmasabb pontja, amikor Horváth Kristóf - Színész Bob - szavainak ritmusára születik ugyanolyan tánclépéseket tartalmazó koreográfia, mint koráb­ban a népzenére. Nem utolsósorban pedig a koreográfiában is a külön­böző korok és értékek összecsiszo- lódását látjuk a klasszikus és a mo­dem társas-, nép- és a kortárs tánc elemeinek felhasználása révén. Az előadás minden egyes hangzó és lát­ható eleme arról a nézetről árulko­dik, hogy a régi kor eszméinek és a hagyományőrzésnek ma is létjogo­sultsága van, ahhoz azonban, hogy a hagyomány és a hozzá kapcsolódó értékek ne muzeális tárgyként has­sanak, finomhangolásra van szük­ség. Erre a finomhangolásra törek­szenek a táncosok, akik időről időre szoborrá merevedve állnak a színpa­don elhelyezett emelvényeken, ám szerencsére élettelenségük csak pár pillanatig tart. Bár az előadásnak nincs konkrét története, a kifejező mozdulatok ré­vén kirajzolódni látszanak bizonyos képek az erőszakról, illetve a hagyo­Ahhoz, hogy a hagyomány és a hozzá kapcsolódó értékek ne muzeális tárgyként hassanak, finomhangolásra- van szükség. mányos férfi- és női szerepekről. E téma kibontásához vitathatatlanul tö­kéletes terepet nyújt a néptánc, mely­ben a táncosnők sokszor csupán mellék-, a férfiakat kiszolgáló, segítő szerepben tűnnek fel. Az elnyomás gesztusa ott rejtőzik a férfiak összes mozdulatában, például a támaszko­dásban, a női karok és derekak durva megragadásában és erőteljes maguk­hoz húzásában, miközben a térdcsap­kodások pofonokra, a lábemelések pedig rúgásokra emlékeztetnek. Az erőszak absztrakt és konkrét ábrázo­lása váltakozik az egyes jelenetek­ben: amikor a férfi a női testet jelké­pező hangszertokot cirógatja és mö­götte egy arcát alapozó nőt látunk ki­vetítve, csak sejteni véljük, hogy a nő az erőszak nyomait próbálja eltüntet­ni sminkjével, viszont abban a jelent­ben, amikor a férfitáncos vad csap­kodásba kezd, már konkrétan látjuk az erőszak nyomait a női testen, mely heves rángatózásba kezd, végül pe­dig a földre roskad. E jelenet után már az erőszak elfedésének egyértelmű jeleként válik értelmezhetővé a nők napszemüveg-viselése. Elmondhatjuk: a Finetuning sikere a néptánc jelen idejűvé tételének, iz­galmas megoldási kísérleteinek (pél­dául a kezek koreográfiájának) és a különböző műfajok (például a slam poetry és a népzene) ötvözésének kö­szönhető. Elhunyt Leonard Cohen dalszerző, énekes Meghalt Leonard Cohen. A legendás kanadai énekes, dalszerző és költő november 7-én hunyt el, de halálhírét csak péntek hajnalban tették közzé a művész hivatalos Facebook-oldalán. Los Angeles. A rövid üzenet sze­rint a művész gyászszertartása Los Angelesben lesz „egy későbbi idő­pontban”, a család pedig nyugalmat kér, hogy gyászolhasson. Leonard Cohen 82 éves volt. A művész Québecben született 1934. szeptember 21-én. Már elis­mert író és költő volt, amikor 31 éve­sen New Yorkba költözött, ahol ze­nészként is letette névjegyét. Nem telt el sok idő, és erőteljes líraisággal megírt dalszövegei miatt a kritikusok az idén irodalmi Nobel-díjjal kitün­tetett Bob Dylanhez hasonlították. Szerzeményei érzelmileg súlyos, lí­rai darabok, közelebb állnak a költé­szethez, mint a dalhoz. A többszörös Leonard Cohen (1934-2016) (TASR/AP-felvétel) Grammy-díjas Cohen sokszor inkább csak dallamosan szavalt hitről, ma­gányról, az emberi kapcsolatokról. Hangteljedelme nem volt túl nagy, de jellegzetesen rekedtes baritonja, elő­adásmódja mindezt feledtette, elva­rázsolta a közönséget. Cohen rengeteg zenészt megihle­tett. Gyakran melankolikus szerze­ményei csak ritkán lettek slágerek, legismertebb dalát viszont, a Hallelujah-t 1984-es megjelenése óta több százan feldolgozták. Szá­mos dalát énekelték magyarul is: Kern András 1998-ban teljes Cohen- lemezt adott ki Engem vársz cím­mel, 2003-ban pedig A vendégek címmel jelent meg egy feldolgozás­album több zenész részvételével. A legismertebb magyar Cohen- feldolgozás, Zorán Volt egy tánc című dala (ennek a szövege nem for­dítás, Sztevanovity Dusán írta Co­hen zenéjére). Egyedi jelensége volt a 20-21. századi zenei világnak Le­onard Cohen, nagyszerű dalokat írt, nem véletlen, hogy ezeket borzasz­tóan sokan feldolgozták - mondta Zorán a kanadai énekesre emlékez­ve. „Amikor a Volt egy tánc 25 év­vel ezelőtt megszületett, az eredeti dal, sőt maga Cohen sem számított még igazán ismertnek Magyaror­szágon” - tette hozzá Zorán. Tájainkon élőben 2009-ben hall­hattuk az előadóművészt: világ kö­rüli turnéján Budapesten, Pozsony­ban, Bécsben és Prágában is nagy sikerű koncerteket adott. Mintegy öt évtizedes zenei pályafutása alatt összesen 14 stúdióalbumot készített. Utolsó lemeze, a You want it darker mindössze három héttel ezelőtt, ok­tóber 21-én jelent meg. Az életéről szóló könyv 2010-ben látott napvi­lágot magyarul, Leonard Cohen - Hallelujah címmel. A hatvanas években üt két regénye is olvasható magyar fordításban: A kedvenc játék önéletrajzi ihletésű mű, a Szépséges lúzerek pedig a beatkorszak szürre­ális-naturalista lenyomata. (MTI, k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom