Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-11 / 262. szám, péntek

141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2016. november 11. www.ujszo.com Két utazó ugyanazon az útvonalon Két utazó ugyanazon az útvonalon, ugyanabban az irányban halad. Az első 8 km-rel halad a második előtt 4km/h sebességgel, míg a második 6km/h sebességgel halad. Az egyik utazónak van egy kutyája, amelyik éppen abban a pillanatban, amikor elkezdjük figyelni őket, elfut a gaz­dájától a másik utazóig, majd vissza, így fut az egyiktől a másikig, míg nem találkoznak. Mekkora utat tett meg a kutya, ha sebessége 15 km/h? LOGIKUS aiimy v ipA aozvin yiXpw ;<Soij ‘ifiuapaSSnf ‘Satu im l-tuy 09 ilDlD z3 pSpnpzs púp p st váj -ny d 1MZ3 ‘itnpsvui a pin up nap duó p ozain za ]3Aiy\j jspppSaf^ iPhone-on támadnak a csalók karácsony előtt MTI-HÍR Több száz olyan rosszindulatú, hamis applikációnak sikerült át­jutnia az Apple digitális áruházá­nak rendszerén, amely a felhasz­nálók adataira pályázik. Mind­egyik valamilyen nagy áruház vagy márka alkalmazásának ál­cázza magát. IPhone-okra készült, hamis áru­házi appokkal próbálják kicsalni a vásárlók adatait az ünnepek előtt, ezért érdemes alaposan megnézni, milyen szoftvernek adjuk meg az adatainkat. A The New York Times értesü­lései szerint az alkalmazások olyan nagy áruházak szoftvereinek ál­cázzák magukat, mint a Nordt- strom vagy a Dollar Tree. Néhány a felhasználó bankkártyaadatait is elkéri, míg a többi arra bátorítja, hogy jelentkezzen be a közösségi fiókjaiba, adja meg a facebookos e- mailjét és jelszavát. Ezek termé­szetesen a hackereknél landolnak. Más appok viszont nem szip- káznak el közvetlenül adatot, de kártevőket juttatnak a telefonra, vagy idegesítő hirdetésekkel bombázzák a felhasználót, rosszabb esetben le is zárják a mo­bilt. A Times szerint az appokat Kí­nában fejlesztették, és még azelőtt átjutottak az Apple ellenőrzési rendszerén, mielőtt közzétették őket a digitális áruházban. Ugyan sokan azt hiszik, hogy az olyan nagy cég, mint az Apple vagy ép­pen a Google szoftverboltja telje­sen biztonságos, az utóbbi időben több alkalommal is bebizonyoso­dott, hogy ez nem így van. rrrmtmtnt ■f ..t hv “ i J r Egyre gyakrabban találkozunk óriásviharokkal (Képarchívum) 20 év alatt félmillió embert ölt meg az időjárás TUDOMÁNY Az elmúlt 19 évben több mint 528 ezer embert öltek meg és 2780 milliárd eurós kárt okoztak világszerte az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a viharok, hőhullámok és áradások - áll a Germanwatch környezet- védelmi szervezet idei klímavédelmi indexében, amelyet kedden mutatott be Bonnban és Marokkóban. A globális klímakockázati index (CLRI) az 1996 és 2015 közötti idő­szakot vizsgálta, amikor világszerte csaknem tizenegyezer szélsőséges időjárási esemény történt. A legin­kább érintett területek Honduras, Haiti és Mianmar a Mitch, a Nargis és a Sandy hurrikánok miatt, ame­lyek 1998-ban, 2008-ban és 2012- ben pusztítottak ezekben az orszá­gokban. A Germanwatch rendkívüli katasztrófának nevezte ezeket az óriásviharokat. Tavaly Mozambik és Malawi, va­lamint a karibi Dominikai Köztár­saság volt a leginkább érintett or­szág. Az afrikai országokban 2014 és 2015 fordulóján monszunesők pusztítottak, a Dominikai Köztársa­ságban 2015 augusztusán az Erika nevű trópusi vihar tombolt. A Ger­manwatch számításai szerint a Do­minikát ért károk a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát te­szik ki. Magyarország a klímakoc­kázati index országokat rangsoroló listáján a 109. helyre került. A Germanwatch a Munich Re vi­lágszerte tevékeny viszontbiztosító konszern adataira építve adja ki minden évben az indexet, az idei a 12. jelentés. Azt számítják ki, mennyire súlyosan érintik az egyes országokat a viharok, hőhullámok, áradások a halálos áldozatok számát és a köz­vetlen gazdasági veszteséget tekint­ve, a népesség méretének és gazda­sági erejének figyelembe vételével. A Germanwatch a marokkói ENSZ klímakonferenciára utalva kiemelte: indexük figyelmeztető jelzésként értelmezhető, a klíma­változás miatt bekövetkező időjárási szélsőségekre ugyanis alkalmazko­dással és megfelelő intézkedésekkel fel lehet készülni. A szakértők abból indulnak ki, hogy a klímaváltozás sok helyen okozhat erőteljes időjárási szélső­ségeket. A meleg levegő például több vizet vesz fel, ami több csapa­dékot eredményez. A következmé­nyek azonban regionálisan eltérőek lehetnek. Az index szerint 2015-ben az esők, áradások és földcsuszam­lások okozták a legtöbb kárt világ­szerte. A szervezet utalt arra is, hogy el­sősorban a szegényebb országokat érintik erőteljesen a szélsőséges időjárási jelenségek. Az 1996 és 2016 között tíz leginkább érintett országból kilenc alacsony egy főre jutó bevételű fejlődő ország. A marokkói klímakonferencián többek között arról is tanácskoznak a részt vevő országok, hogyan tá­mogassák a különösen sebezhető, szegény országokat, hogy megbir­kózzanak a klímaváltozás követ­kezményeivel. (MTI) Továbbra sem sikerül megfékezni a zsarolóvírasokat ÖSSZEFOGLALÓ A Kaspersky Lab negyedéves „IT-csapdék evolúciója" jelentése szerint több mint kétszeresére nőtt azon internetezők száma, akik zsarolévírusokkal találkoztak, az áldozatok száma elérte összesen a közel 822 ezret. A megtámadott emberek száma további folyamatos növekedést mu­tat. Bár egyre több kezdeményezés indul a zsarolóvírusok megállításá­ra, még mindig drasztikusan növek­szik az áldozatok száma. A legutób­bi megugrást a zsarolóprogramok módosításai okozták. Az előző negyedévben 32 000 mutáció volt megfigyelhető, ez 3,5- szer több, mint a második negyed­évben. „Mivel a cégek sokat fektetnek olyan erőforrásokba, amelyek képe­sek gyorsan felismerni az új kárté­kony program mintákat, a bűnözők egyre több új módosítást alkalmaz­nak a malware-programokon” - mondta Fedor Sinitsyn, a Kaspersky Lab zsarolóprogramok szakértője. A zsarolóvírus alacsony fejleszté­si költségekkel jár, ugyanakkor po­tenciálisan magas jövedelemmel kecsegtet, amennyiben sikeres a fer­tőzés. Az áldozatul esett felhasználók számának növekedése a Trojan- Downloader.JS.Cryptoload malwa­re letöltésének köszönhető - ez egy JavaScript programozási nyelven megírt letöltőcsalád, amely képes letölteni különböző zsarolóprogram­csomagokat. A legelterjedtebbek ezek közül a harmadik negyedévben a CTB- Locker (a megtámadott felhaszná­lók 28,34% -a), a Locky (9,6%) és a CryptXXX (8,95%) volt. Az áldo­zatok számának növelése mellett, a bűnözők új földrajzi lehetőségeket is felfedeznek. 2016 első 3 negyed­évében a legmagasabb számú meg­támadott felhasználók az alábbi or­szágokban voltak jelen: Japánban, Horvátországban, Dél-Koreában, Tunéziában és Bulgáriában. Az előző negyedévhez képest, az első helyét ugyan megtartotta Japán, de a sorban következő országok vál­toztak: Olaszország, Dzsibuti (Szo­máliával határos kelet-afrikai or­szág) és Luxemburg követi a japá­nokat. További kulcsmegállapítások az „IT-csapdák evolúciója a harmadik negyedévben” címűjelentésből: Az KSN adatai alapján a harma­dik negyedévben a Kaspersky Lab összesen 171 802 109 online for­rásból származó rosszindulatú tá­madást észlelt az egész világon. Ez valamivel kevesebb, mint az előző negyedévben, amikor 171 895 830 támadást blokkoltak. Ezek közül 45 169 524 volt rosszindulatú URL ol­dal, amely 12 657 673 rosszindu­latú programot tárolt (szkriptek, parancssorok, futtatható fájlok stb.). A banki malware-rel támadott felhasználók száma 5,8 százalékkal nőtt, és átlépte az 1 milliót. A bön­gészők és az Android operációs rendszere továbbra is a leggyak­rabban támadott szoftver. A Kaspersky Lab által észlelt exploitok (rosszindulatú parancs­sorok, amelyek egy szoftver és/vagy hardver biztonsági réseit használja ki) 45 százaléka böngé­szőket célzott, és 19 százaléka az Android mobileszközök rendszerét gyengítette. (origo) Az Apple boltjának rendszere sem garancia arra, hogy nem jutnak át a csa­lók (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom