Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-10 / 261. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. november 10. KÖZÉLET I 3 „Bárki jobb, mint Hillary A Clinton-család távozóban (TASR/AP-feivétei) LAJOS P. JÁNOS November 8-a előtt kevesen jósolták Hillary Clinton vereségét. Jarábik Balázs külpolitikai elemző néhány nappal a választások előtt azt írta, hogy nem lesz meglepve, ha Donald Trump győz. Most ez bekövetkezett. A választások eredményéről kérdeztük. Mi okozta Hillary Clinton vereségét? Teljesen egyértelmű, hogy a rejtőzködő választók. Minden előzetes felmérés csődöt mondott. A választások előtt egy héttel jártam az USA- ban, elég volt átlépni Washington DC határát ahhoz, hogy lássuk, mindenki Trump. Trump démonizálása a médiában nagyban hozzásegített ahhoz, hogy sokan Trumpra szavazzanak. A másik oka Trump győzelmének, hogy Hillary Clinton lehetetlen jelölt, a politikai vezető osztályjelöltje volt. Most változást akart az USA, ilyenkor az a lényeg, hogy ki ellen szavaznak az emberek, nem pedig az, hogy kire. Bárki lehetett volna Trump helyett, megválasztották volna. A Demokrata Párt taktikai hibát követett el Hillary jelölésével. Sok ember számára ő a neoliberális gazdasági rendszer, a korporációk és a politikai intézmények összefonódásának megtestesítője. Az is visszaütött, hogy az úgynevezett véleményformáló média démonizálta Trumpot, kis túlzással mindenki náci és fasiszta volt számára, aki Trump oldalán állt. Mit várnak Trumptól a választói? Trump programjából erre nem nagyon lehet következtemi. Én úgy látom, elsősorban azt, hogy lassítsa le a globalizációt, ha megállítani nem lehet is. Az újraelosztás átalakítását, mivel sokan kifogásolják, hogy a gazdasági haszon egyre kevesebb ember kezében összpontosul, és csak vátják, hogy csurran-csöppen belőle valami az alsóbb rétegeknek is. Azt, hogy hozza rendbe az amerikai gazdaságot. Kérdés, mennyire gondolja komolyan, amit mond. Szerintem ő egy reagani adottságú ember, sokkal liberálisabb, mint ahogyan a republikánusok hiszik. Emellett jó színész, most eljátszotta azt, hogy elnökjelölt, és bejött neki. Hogy a politikai témákban mennyire radikális, azt a kinevezése után látjuk meg. Az biztos, hogy a globalizáció lelassul, várható, hogy a szabadkereskedelmi egyezményeket az USA felülvizsgálja, ez vonatkozik az EU-val előkészített egyezményre, a TTIP-re is. Azt mondják, megválasztása hatalmas csapás az amerikai gazdaságra, de erről én nem vagyok meggyőződve. Szerintem a korrigálás folyamata indul el, nem hiszem, hogy óriási „hátraarcok” lesznek, nem kezdenek vagdalkozni. Európa mit várhat Trumptól, mennyire kell tőle tartani? Nem lehet tudni, pontosan mire számíthatunk. Nagy kérdés, hogy most „szőnyegbombázásba kezd-e Szíriában”, vagy megegyezik az oroszokkal, száznyolcvan fokos fordulatot tesz. Én azt várom, hogy Obama politikáját fogja követni, nem hiszem, hogy a háború mint olyan politikai cél lesz, inkább a FF geopolitikai feszültségek fokozatos csökkenését várom mind az oroszokkal, mind Szíriában, mind Ukrajnában. Olyan politikát, amely a kiegyezés irányába indíthatja ezeket a régiókat. Európa számára ez mit fog jelenteni? Európa bizonyos értelemben joggal fél. Ne feledjük, hogy Trump az amerikai érdekeket helyezi majd előtérbe, azt mondja, hogy „America first”. De Amerikának érdeke az, hogy az európai biztonsági rendszer fennmaradjon, ahogyan érdeke az is, hogy a csendes-óceáni biztonsági rendszer megmaradjon. Viszont azt is mondja, hogy az USA nem tudja fedezni ennek minden költségét, ezért elváljuk, hogy Európa nagyobb részt vállaljon. Most az USA fizeti a költségek 70-80 százalékát. Milyen viszonyban lesz Trump saját pártjával, a Republikánus Párttal? A republikánusok neokonzervatív része átállt Clintonhoz. De az első nyilatkozata egyáltalán nem a vag- dalkozó Trump képét mutatta. Most az egyesítőt fogja játszani, ezt is kell játszania. Azt is látni kell, hogy most a republikánusok elvitték a Szenátust és a Kongresszust is, ami nagyon jól jön ahhoz, hogy politikai megoldásokat találjanak, megszűnjön az eddigi iszonyatos politikai polarizáció, ami eddig jobbára a republikánusoknak volt köszönhető. Ha a republikánusok fel tudnak venni egy konszenzusra törekvő álláspontot, akkor előremutató folyamatok indulhatnak be. Kérdés, hogyan viszonyul majd ehhez a Demokrata Párt. Újra csak ismételni tudom, hogy a rejtőzködők azért szavaztak Trumpra, mert elutasították Hillaryt. Ezek a szavazók szerintem nem szavaztak volna Trumpra, ha a Demokrata Párt Bemie Sanderst indítja. Clinton nem nyerte meg Obama támogatóit (TASR/AP-felvétel) LAJOS P. JÁNOS A rejtőzködők és a „Washington-ellenesség" okozta Hillary Clinton vereségét, állítja Magyarics Tamás elemző. Clinton vereségét nem tudták megjósolni a közvélemény-kutató ügynökségek, jó esetben is csak szoros győzelmet jósoltak neki, vereséget egyáltalán. Ennek egyik oka Magyarics Tamás külpolitikai elemző, az ELTE oktatója szerint is a rejtőzködő szavazókban keresendő, akik eltitkolták véleményüket a kérdezőbiztosok előtt. A titkolózás oka pedig a véleményformáló média teljes mértékben Trump-ellenes volt, vagyis sokan inkább elhallgatták, hogy valójában kire adnák voksu- kat. Clinton vereségének az egyik oka az lehetett, hogy nem sikerült „magával vinnie” Obama szavazóit. , Azok a társadalmi csoportok, amelyek Barack Obama győzelmét biztosították, kisebb arányban mentek voksolni, mint ahogyan azt tették az előző választásokon” - mondta lapunknak Magyarics. Ugyanakkor szerinte a demokrata táboron belül is nagyon erős volt a Clinton- ellenesség. „Bemie Sanders sok köA média is mellélőtt vetője kijelentette, hogy nem fog Clintonra szavazni” - magyarázta az elemző. Úgy véli, hogy azt még sokáig elemezni fogják, hogy a 14 úgynevezett billegő tagállamból hogyan győzhetett Trump 11-ben. Trumpot nem gyengítette meg nagyon az sem, hogy befolyásos republikánusok is bírálták. „Trump malmára hajtotta a vizet, hogy a felmérések szerint az amerikaiak 80 százaléka elégedetlen azzal az iránnyal, amerre az ország halad. Trump változást ígért, miközben Hillary Clinton csak finomabb módosításokról beszélt - véli Magyarics. - Clinton nem is kampányolhatott radikális változásokkal, csak azt mondhatta, hogy jobban csinálja majd, mint Obama.” Szerinte az is Clinton hátrányára szolgált, hogy az úgynevezett keleti parti establishmentbe sorolják. „Az utóbbi évtizedekben a sikeres elnökjelöltek többsége úgymond Washington ellen indult” - magyarázta az elemző. Ilyen volt Jimmy Carter demokrata, vagy Ronald Reagan republikánusjelölt is, de ilyen volt Barack Obama is. Miért Trump? ► Több millió olyan fehér középosztálybeli ember szavazott mostTrumpra, aki korábban nem vagy csak részben támogatta a republikánusokat. ► Megerősödött az elitelle- nesség, az embereknek elegükvan abból, hogy a politikai elit nem hallja meg problémáikat. ► Adiplomásfehérnőka vártnál jóval kisebb arányban szavaztak Clintonra. ► A fiatalok látványosan elpártoltak a demokrata jelölttől, Clinton alábecsülte pártbeli riválisát, a 30 , alattiakat megszólító Bemie Sanderst. ► Clinton régimódi koncepciókkal jött elő. A 30 éve politikailag aktív nő választási harca alig különbözött férje, Bili 1990-es évekbeli kampányától. Kicsoda Donald Trump? Az USA legöregebb elnökeként veszi át a stafétát Barack Obamától januárban. 1946. június 14-én született New Yorkban. Apja ingatlancégében kezdte karrieijét. miután rossz magaviseleté miatt 13 évesen kicsapták a katonai akadémiáról. 1971 -ben vette át a New York államban lakásépítésekkel foglalkozó Trump Organizationt. A családi céget 1990-re komoly birodalommá építette ki. Az exhibicionista, a nyolcvanas évektől filmekben is gyakran felbukkanó üzletember az ingatlanbiznisz mellett beszállt a szórakoztatóiparba is, 1996 és 2015 között például övé volt a Miss America szépségversenyt szervező cég. A kilencvenes években az ingatlanválság megroppan- totta birodalmát, a kaszinói is sorra csődbe mentek. Ennek tulajdonítják azt is, hogy 1995-ben 916 millió dolláros veszteséget üt le cégeiből - emiatt csaknem húsz évig nem fizetett adót. Ez volt az egyik fontos érv ellene a kampány során. Félezer cégből álló üzleti birodalmának egyetlen társaságát sem jegyzik a tőzsdén, és azt sem lehet tudni, pontosan mekkora vagyona van. O maga ugyan bőven 8 milliárd dollár fölé taksálja vagyonát, a Forbes 4,3 milliárd dollárra teszi, a Bloomberg pedig ennél is „szegényebbnek” tartja, szerinte mintegy 3 milliárd dolláros vagyona van. A The Economist portréja üzletemberként is temperamentumosnak és kiszámíthatatlannak írja le, azt azonban nem vitatják el tőle, hogy spontán stílusa ellenére nagyon tudatosan hoz döntéseket. És ezeket szereti magához ragadni: a cégei igazgatóságában több családtagjának is helyet adott, ám a döntéseket valójában ő maga hozza. Eddig három felesége volt, mindegyik elismert szépség. Szeret Közép-Európából választani: első felesége korábban csehszlovák síelő és modell volt, a házasságuk 1990-ben bomlott fel. A jelenlegi felesége, Melania Knauss Szlovéniában született, korábban ugyancsak modellként dolgozott. Az elnökséggel már 1987-ben kacérkodott, és 2000-ben a Reform Párt szüleiben már indulni is kívánt, ám végül meggondolta magát. 2015-ben viszont már a Republikánus Párt színeiben indult. Büszkén vállalja, hogy a politikai rendszeren kívül áll, sikere is jórészt ennek tulajdonítható. Rendszeren kívülisége nem merül ki az amerikai pártrendszer bírálatában. Külpolitikai nézetei is szembe mennek a washingtoni elitével, sokan például Vlagyimir Putyin orosz elnök beépített emberének tartják. Politikai tapasztalatlansága ellenére nincs híján ambícióknak a külpolitika terén sem: nacionalista, pontosabban „amerikanista” világképébe nemcsak a bevándorlók nem férnek bele, hanem a hagyományos szövetségek sem. A szabadkereskedelmi egyezményeket felmondaná, de még a NATO szerepét is megkérdőjelezi. (hvg.hu, Ipj)
