Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-09 / 260. szám, szerda

16i KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. november 9. | www.ujszo.com Tóthpál Gyula október 2-án lett volna 75 éves (A szerző felvétele) Fotópályázat Tóthpál Gyula emlékére LECZO ZOLTÁN Az ünnepélyes díjátadón mind a harmincnégy fotós alkotásait kiállítják. Közel száz alkotást neveztek be a Tóthpál Gyula születésének 75. évfordulója alkalmából hirdetett fotópályázatra. Molnár Ildikó, a Királyhelmeci Városi Hivatal közigazgatási és szervezési osztályának vezetője lapunknak elmondta, tavasszal döntöttek úgy, hogy az évforduló A szervezők a szlovákiai magyar fotográfia egyik legismertebb alakjának emléke előtt tisztelegnek. Közel száz alkotást neveztek be a versenybe. alkalmából fotópályázattal tisz­telegnek a szlovákiai magyar fo­tográfia egyik legismertebb alak­jának emléke előtt. A versenybe életkor szerint négy kategóriában nevezhettek a fotósok, külön a 7-10 és a 11-14 éves gyerekek, a 21 évnél nem idősebb fiatalok, valamint a felnőttek. A rendezők az alkotásokat a következő témák szerint osztályozták: A városom, Királyhelmec, ahogy én látom, Királyhelmeci/bodrogközi em­berek, Minden, ami Királyhel- mec/Bodrogköz, avagy kapjuk lencsevégre lakóhelyünket, Múlt­kor, illetve Közös ünnepeink - királyhelmeci/bodrogközi ren­dezvények. A versenybe mobil- telefonnal készített fotókkal is le­hetett nevezni, Generációk együttélése, a Környezetünk és az Életképek családról, barátokról témakörökben. Nevezési díj nem volt, egy fotós kategóriánként egy, illetve összesen három kép­pel vehetett részt a megmérette­tésen. A harmincnégy pályázó nyolc­vannégy felvételét hatfős szak­mai zsűri értékeli, nemcsak kate­góriánkénti első, második és har­madik helyezéseket ítélnek oda, hanem különböző különdíjakat és a megmérettetés fődíját is. A ver­senyre benevezett képekből a vá­rosi művelődési központ kisgalé- riájában kiállítást rendeznek, me­lyet december 16-án nyitnak meg. A díjkiosztón - a helyi vállalko­zók által felajánlott tárgynyere­ményeken kívül — négy eredeti Tóthpál Gyula-fotó is gazdára ta­lál, melyeket a királyhelmeci fotóművész keresztlányai, Mol­nár Ildikó és Orosz Anikó aján­lottak fel. „Igyekszem továbbadni, amit kaptam" Balázs Éva azt mondja, soha nem szeretett volna mást csinálni (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Balázs Éva 25 éve tanít a tornai alapiskolában. Azt mondja, soha nem is szeretett volna mást csinálni. TORNA Tizennégy pedagógus kapta meg idén a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok díját Rozsnyón. Köztük volt Balázs Éva, a Tornai Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskola pedagógusa is, aki a tehetségek felkarolásáért és gondozásáért kapta a díjat. „Szülő­falujában felkarolta a gyerekeket és a felnőtteket is, színjátszó csoporto­kat vezetett” - írta laudációjában Molnár Andrea, a tornai alapiskola igazgatója. Említést tett Balázs Éva szorgalmáról, elszántságáról és példaértékű kitartásáról is. „ 1991 -tői a mai napig is aktívan, töretlen len­dülettel vezeti az iskola Bódva szín­játszó csoportját. A csoport állandó résztvevője a Duna Menti Tavasz­nak. Munkáját a zsűri több külön- díjjal és 2011-ben ezüstsávos minő­sítéssel jutalmazta. Még ma is nagy lendülettel, tele energiával végzi munkáját. Diákjait szilárd alapokkal és erős magyarságtudattal felvértez­ve indítja útjukra” - fogalmazott Molnár Andrea. Balázs Éva egy Bódva-völgyi fa­luban, Tomaúj faluban született. E kis falumég kisebb iskolájábajárt, és később idejött vissza tanítani. Egy kis falu kis iskolája „Amikor huszonöt évvel ezelőtt tanárként visszajöttem, azokkal a pedagógusokkal kezdtem együtt dolgozni, akik még engem is taní­tottak. Szeretettel vettek körül és rengeteget segítettek. Ez a szellemi­ség kíséri a tantestületet ma is. Igyekszem visszaadni mindazt, amit ennek az iskolának a falai közt kap­tam. A volt osztályfőnököm is ma­gyar nyelv és irodalom szakos volt, az ő példája él tovább bennem. Én is jártam szavalóversenyekre, színját­szó ' körökbe, néptánccsoportba. Megszerettem, és most tovább vi­szem és igyekszem átadni, amit ott tanultam” - nyilatkozta Balázs Éva. Élete a tanítás „A tornai alapiskola színjátszó körébe korábban a felső tagozatos gyerekek jártak. Nagyot változott azóta a világ, a nagyokat inkább már más dolgok érdeklik, ezért idén már a negyedikesekkel indítottuk a cso­portot. Vannak ennek a munkának gyönyörű, megismételhetetlen pil­lanatai. Ezek miatt érdemes tanítani, gyerekekkel dolgozni, ezt nem lehet fizetésért csinálni. Ebből merítek erőt ahhoz, hogy nekivágjak egy újabb napnak, hétnek, tanévnek. Számomra itt van minden, ennél többre sosem vágytam. Soha nem a kitüntetésekért dolgoztam, hanem a munka öröméért és a gyerekekért” - mondta Balázs Éva. Rajtukmúlik Balázs Éva pszichológus akart lenni, de pedagógiai diplomát szer­zett és tanítani kezdett. „Manapság sokkal nehezebb tanárnak lenni, mint évekkel ezelőtt. Sem erkölcsi­leg, sem anyagilag nem becsülnek meg bennünket. De nem is ezért éri meg csinálni. Amit elvetettünk, ha jól végeztük a munkánkat, előbb- utóbb termőtalajra talál. A mai gye­rekektől függ a jövő” - zárta Balázs Éva. SZOBORPARK - KÖZTÉRI EMLÉKMŰVEK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN Hviezdoslav Štefánik helyón Nagykapos. Néhány éve leplezték le azt a Pavol Országh Hviez- doslavot ábrázoló alkotást, mely az eredeti tervek szerint felállítandó Štefánik-szobor helyére került. Az Ung-vidéki tele­pülésen egy nagyrészt európai uniós támoga­tásból megva­lósuló város­szépítő projekt keretében sze­rettek volna szobrot állítani Milan Rastislav Štefániknak. Később azonban kiderült, hogy a nagykapo- siak egy része egyáltalán nem szeretné, ha a vá­rosban szobrot ál­lítanának a szlovák hazafinak. Már ak­kor fölmerült egy olyan javaslat, hogy inkább Pavol Or­szágh Hviezdoslavot ábrázoló köz­téri alkotást helyezzenek el, hisz a szobor a P. O. Hviezdoslav lakótelep parkjában állna, és emellett szólt az is, hogy a közelben lévő szlovák alapiskola szintén a költő nevét viseli. Az ezután lefolyta­tott egyeztetéseket kö­vetően 2012 szeptem­berében a projektet felügyelő hivatalos szervtől levél érke­zett a városi hivatal­ba, melyben arról értesítették a telepü­lés vezetését, semmi­féle akadálya nincs annak, hogy a meg­ítélt támogatásból Nagykaposon Štefánik helyett Hviezdoslavnak állít­sanak szobrot. Ismere­teink szerint a szlovák költőben és Csehszlo­vákia első hadügy­miniszterében az a közös, hogy egyikük életé­nek sem volt semmilyen Nagykaposhoz köthető mo­mentuma. (leczo) A Norbert Kelecsényi szobrászmű­vész által készített alkotás végül úgy került a helyére, hogy az semmiféle pluszkiadással nem járt a város szá­mára (Leczo Zoltán felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom