Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-08 / 259. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. november 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 James Bondok vagy bolondok? Akkor most vérprofi vagy teljesen amatőr a titkosszolgálat? TOKÁR GÉZA JL A Sme napilap leleplezte a szlovák titkosszolgálat öt fedőcégét. Még csak meg sem kellett izzadniuk ehhez az újságíróknak, mert a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) két évtizede ugyanazokat a vállalatokat használja tevékenysége leplezésére: a cégek neve már ifjabb Michal Kováč elrablása után kiszivárgott. Tehát az SIS évtizedeken keresztül semmit sem tett azért, hogy álcázza cégeit, ingatlanait, alkalmazottai egy részét. A „leleplezett” cégek és épületek nagy része Pozsonyban van, de találunk nagymegyeri ingatlant is. Hogyan fordulhat elő ilyesmi, egyáltalán mennyire profi a szlovák titkosszolgálat? Az SIS megítélése két szélsőség között mozog a közéletben. A lehallgatások kapcsán jelentkező paranoia odáig fajul, hogy ártalmatlan beszélgetések közben kell kikapcsolni a mobiltelefont, kiszedni a tápegységet, vagy kerülni kell bárminemű érzékenynek hitt információ közlését telefonon. Másrészt nincs mindenható intézmény: az SIS által begyűjtött információk komoly része elveszik az adathalmazban, nagyon sok képzett ügynökre lenne szüksége a széles körű megfigyeléshez, ha pedig valakit kiemelten figyelnek, ennek eltitkolása nem működik huzamosabb ideig. Az SIS emellett a közéleti legendárium része: nem passzív megfigyelőszervezet, hanem az események alakulását aktívan befolyásoló szereplő. Aki a politikában vagy a környékén mozog, előbb-utóbb adódik valami sztorija olyan személyekről, akik minden eseményen feltűnnek, rengeteget kérdeznek, de közéleti munkájuk, mérhető tevékenységük egyáltalán nincs. A közszereplők előbb-utóbb olyasmiket is megélnek, amit az SIS aktív ténykedéséhez kapcsolnak, hogy mást ne mondjunk, a telefonhívás minősége, a furcsa zajokat produkáló vonal. Az ilyen sztorik azt a feltételezést erősítik, hogy a szlovák titkosszolgálat sok helyen sokakat figyel, és profi módon, hatékonyan végzi a munkáját. Ebbe a képbe rondítanak bele az SIS elképesztő amatörizmusáról és rövidlátásáról szóló történetek, mint például a fedőcégek leleplezése. Ami akár azt eredményezheti, hogy az épületekbe vígan ki-be járkáló alkalmazottak kompromittálódnak. Persze az SIS vezetőinek „szakértelméről” aligha változtatják meg most a véleményüket azok, akik szerint minden bokorban titkos ügynök lapul, de hát a lehallgatásokhoz és a célzott kiszivárogtatásokhoz önmagában nem is kell akkora nagy hozzáértés. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Világ demokratái, rettegjetek! GÁLZSOLT N em kisebb a tét, mint hogy a legnagyobb gazdasági és katonai hatalom megmarad-e a demokrácia, az emberi jogok, a szabadkereskedelem és a piacgazdaság világméretű támogatójának. Az elmúlt évtizedekben ezt készpénznek vehettük, de Trumppal minden megváltozott. Lincoln pártja, amely súlyos polgárháború árán eltörölte a rabszolgaságot, és Reagan pártja, amely támogatta a szabadkereskedelmet, a piaci reformokat és az emberi jogokat világszerte, nincs többé. A Republikánus Párt nem létezik már olyan formában, mint az elmúlt évtizedekben. Példa nélküli, hogy a párt elnökjelöltje olyan szinten haragít magára vezető republikánus politikusokat, hogy azok kénytelenek elhatárolódni tőle. És nem csak arról van szó, hogy a mindig is politikai show-nak számító kampányküzdelmet Donald Trump valóságshow-vá silányította (mert ez az egyedüli, amihez ért, meg amiben üzletileg is sikeres volt). Persze nagy gond az elnökjelölt stílusa, mondjuk ki, bunkósága, vulgarizmusa. De ennél is nagyobb gond teljes tájékozatlansága, nulla közpolitikái tapasztalata, teljes kiszámíthatatlansága és felelőtlensége, amit pártjának, hazájának és a szabad világ egészének súlyosan ártó nagyotmondásaival akar helyettesíteni. A második világháború óta konszenzus volt a két nagy amerikai párt között, hogy az Egyesült Államoknak a szabad világ vezető hatalmaként gátat kell szabnia a kommunista teijeszkedésnek, meg kell védenie demokratikus (és sokszor nem demokratikus) szövetségeseit és támogatni kell a demokrácia és az emberi jogok tévesztését. A szövetségeseknek adott védelmi garanciák néha megkérdőjeleződtek (Vietnam), de soha sem a nyugati demokráciák, főleg a NATO-szövetségesek felé. Trump ezt egy csapásra sutba vágta, elbizonytalanítva a NATO keleti szárnyán lévő sebezhető demokráciákat, lovat adva az önkényuralmat építő Putyin alá. Hasonlóan, a második világháború óta az Egyesült Államok világszerte támogatta a kereskedelmi korlátok lebontását, a szabadkereskedelem ki- terjesztését, most Trump ennek véget vetne. Bár indulatos viták mindig is voltak, az megint csak precedens nélküli, hogy az egyik elnökjelölt börtönnel fenyegesse a másikat, vagy hogy előre megkérdőjelezze a választások tisztaságát. Bár a hetvenes évektől a kisebbségek és bevándorlók többsége a demokratákra szavazott (növekvő arányban), a republikánusok mindig jelentős támogatást tudtak szerezni közöttük szociális konzervativizmusuk (mexikói, hispán bevándorlók), erős kommunistaellenességüknek (56-os magyar menekültek, kubai emigránsok) vagy szabadpiaci politikájuknak (ázsiai amerikaiak) köszönhetően. Noha az illegális migráció kérdésében mindig is keményebb állásponton voltak, soha nem sértegették a bevándorlókat. Trump ezt most rendszeresen megteszi, főleg a legnagyobb csoporttal, a mexikóiakkal. Az egész azért is tragikus republikánus oldalról nézve, mert Hillary Clinton sebezhető, gyenge és könnyen verhető ellenfél lenne, ha nem Trump lenne az ellenfél. A szabad világ számára Trump megválasztása felér egy orosz rulettel, de veresége esetén is maradandó károk lehetnek. A Republikánus Párt széteshet, Trump új mozgalmat alapíthat, vagy legalább egy médiacsoportot, amely nézeteit harsogja. A felkorbácsolt, részben etnikai színezetű indulatok megmaradhatnak, akárcsak a kérdőjelek Amerika globális szerepvállalása körül. És jöhetnek Trump nyomdokain, az általa kitaposott ösvényen a szabadkereskedelmet támadó, szövetségeseket cserbenhagyó, kisebbségek ellen uszító, a demokratikus rendszer alapjait és alapvető játékszabályait megkérdőjelező populisták. Ezek rossz hírek a republikánusok, az amerikai demokrácia és a szabad világ számára, meg a hozzá csatlakozni vágyó, szabadságra vágyó emberek számára is. Elképesztő dolgokról szavaz Amerika Marihuána, óvszerhasználat, kivégzés, kisebb minimálbér, hajvágás - az Egyesült Államokban nem csupán az elnök személyéről döntenek ma. Több államban (vagy egy-egy városban) összesen 160 kérdésben lesz népszavazás. Öt államban - Arizona, Kalifornia, Maine, Massachusetts, Nevada - a marihuána szabad forgalmazásáról és fogyasztásáról kérdezik a választókat. A felmérések szerint mind az ötben - a fiatal szavazók jóvoltából - győznek az igenek. Névadóban arról is döntenek, hogy a monopolhelyzetben lévő állami áram- szolgáltató mellett lehessen több szolgáltató is, sőt a lakosok maguk is állíthassanak elő — napelemekkel vagy szélturbinával - saját áramot. Több mint ötvenmillió amerikai a fegyvereladás szigorításáról voksol (Kalifornia, Nevada, Washington, Maine). A közvélemény-kutatások szerint például Maine-ben a lakosok több mint 60 százaléka támogatja, hogy a kuncsaftok alapos ellenőrzésével jelentősen szigorítsák a fegyvervásárlást. Kaliforniában 17 javaslatról szavaznak, az egyik a halálbüntetés ismételt eltörlése. Ebben az óriási államban 1978-ban állították vissza a halálbüntetést, s még abban az évben 13 elítélten végre is hajtották. Pillanatnyilag 750 elítélt van a halálsoron, ám 2006 óta nem volt kivégzés, elsősorban a végrehajtási módszerről zajló viták miatt. A javaslat ismét a halálbüntetés eltörlését szorgalmazza, helyette tényleges életfogytiglani börtönbüntetést vezetne be. A kaliforniaiak arról is döntenek: legyen-e kötelező az óvszerhasználat a pomófilmek szereplői számára. San Franciscóban annak megtiltásáról szavaznak, hogy a hajléktalanok lakhatnak-e sátrakban. A nagyvárost ugyanis ellepték a 30-40 sátorból és papírdobozokból eszkábált sátorvárosok, ahova a rendőrök is óvakodnak behatolni. Coloradóban arról döntenek, hogy az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvény által kialakított biztosítási piacot átvegye-e a Colo- radoCare, vagyis a helyi állami egészségbiztosító, amely az egyedüli biztosítója lenne az alacsony jövedelműeknek. A javaslat ellenzői azért óvnak ettől, mert a biztosítót irányító 21 tagú igazgatótanácsban politikusok ülnének. Öt államban a minimálbér a kérdés. De míg négy államban a minimális órabér 13,50 dollárra emelését javasolják, addig Dél-Dakotában a 18 éven aluliak minimális órabérének csökkentését szeretnék elérni: 8 és fél dollárról 7 és fél dollárra. Missouri arról tart népszavazást, hogy megtiltsák-e a forgalmi adó kivetését olyan szolgáltatásokra, mint az autójavítás vagy ahajvágás. (MTI) FIGYELŐ Ünnepeltetnék az elcsatolást a románok Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elvárná, hogy a romániai magyarok is „győzelemnek” tekintsék Erdély elcsatolását. A pártelnöke a Rea- litatea tévében reagált arra, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, „1918a veszteség éve volt” a magyarság számára, és a következő parlamenti ciklusban végre alkotmányba kell iktatni a kisebbségeknek akkor tett ígéreteket, amelyeket a centenáriumához közeledő modem Románia jogi és morális alapjának tekintett 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat tartalmaz. „Ő azt állítja, hogy nekik előnytelen volt az egyesülés. Mert ők kik? Ők szintén román állampolgárok. Mert remélem, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárokra gondolt, nem pedig magyarországi állampolgárokra, mert akkor súlyos a dolog. Az egyesülés a román nemzetnek győzelem volt, Kelemen Hunor egy Romániában bejegyzett párt elnöke, ezért remélem, hogy hallani fogom tőle azt, hogy az 1918- as egyesülés győzelem volt a romániai magyarságnak is” - mondta Dragnea. A PSD elnöke úgy vélte, hogy ezzel a kijelentésével Kelemen Hunor mintha Tőkés László szó- használatát venné át. „Több szavazatot akar? A szavazatai mindenképpen biztosítva vannak, a nyilatkozat pedig megmarad. Én nem felejtek”-figyelmeztetett a PSD elnöke. Dragnea leszögezte: nem akar kormányozni az RMDSZ-szel, és reméli, hogy a románok elegendő szavazatot adnak neki, hogy ne legyen szükségük az RMDSZ-re a kormányalakításnál. (MTI)
