Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-08 / 259. szám, kedd
KÖZÉLET www.ujszo.com I 2016. november 8 I 3 Véget ért a végletek kampánya berek százmillióit vonzotta a képernyők elé. A kampány színvonalát jól jellemzi az a számtalan lejáratás, amely az elmúlt hónapokban megjelent. Míg Trump stábja kénytelen volt megmagyarázni a korábbi botrányokat, a nőkről mondott ízléstelen megjegyzéseket, később pedig a szexuális zaklatások sorával kapcsolatos vádakat, addig Clintonéknál azoknak az e- maileknek a kiszivárogtatása okozott fejtörést, amelyeket még az USA külügyminisztereként küldözgetett egy kevésbé biztonságos szerverről. Az amerikai FBI végül csak két nappal a választások előtt közölte, hogy nem indít eljárást Clinton ellen, amiért szolgálati e- mailjeit magánszerverről küldözgette. Közismert volt Trump kijelentése az amerikai-mexikói határon építendő falról, amelynek kiadásait Mexikóval akarná megfizettetni, s a kampány utolsó napján is hangoztatta, ha megválasztják, soha nem engedi, hogy az USA-ba bevándorlókat telepítsenek a helyi lakosok beleegyezése nélkül. A dolog pikantériája, hogy felesége, a szlovén Melania is bevándorló, ráadásul a hölgy heteken át engedély nélkül dolgozott modellként... A kampány a jelöltek közös őszi tévévitáiban csúcsosodott ki. Ezekben már az is nagy előrelépés volt, ha kezet adtak egymásnak. Nem kizárt, a vitákban kereshető majd az oka annak, ha Trump elveszíti a választásokat, hiszen a szócsaták hevében nemegyszer túllőtt a célon. Clintont börtönnel fenyegette, felemlegette férje, Bili Clinton szexuális botrányát Monica Lewinskyval, sőt egyszer sátánnak nevezte, s azt mondta, a szíve tele van gonoszsággal. Politológusok szerint a viták mindegyike Clinton egyértelmű győzelmével végződött. DEMECS PÉTER Hillary Clinton és Donald Trump. Kit név, két ellentétes személyiség, egy érem két oldala. Az Amerikai Egyesült Államokban évtizedekre visszamenőleg nem találkozott két olyan jelölt az elnökválasztáson, aki annyi indulatot gerjesztett volna, mint Clinton és Trump. Milyen volt a választásokat megelőző kampány? A két elnökjelölt közti mentalitásbeli különbség nem az egyetlen dolog, amely egyedivé tette az idei, választások előtti Amerikát. Nemcsak az USA lakossága, hanem a világ sem figyelte még olyan érdeklődéssel az elnökválasztási kampányt, mint idén. Minden az indulatos republikánus elnökjelölt, Trump körül forgott, elemzők szerint ő feszítette a végsőkig a húrt a kampányban. Nélküle az elnökválasztás bizonyára jóval unalmasabbra sikeredett volna. Ráadásul Trump nélkül Clintonnak sem lenne ilyen esélye a győzelemre, ugyanis sokan állítják, Trump az egyetlen, akit Clinton legyőzhet a választáson. Trump tökéletesen megmutatta, miképp lehet kihasználni a kampány során a médiát, olyannyira egyedi figura, hogy nagyon sok csatornától gyakorlatilag ingyenreklámot kapott számos megkérdőjelezhető kijelentésével és botrányával. Az előválasztás soránmég saját tévéműsora is volt. Stratégiáját olyan gondosan építette fel, hogy végül minden republikánus konkurensétől megszabadult, s miután biztos volt a jelölése, minden energiáját ellenfele, a demokrata Hillary Clinton ellen összpontosította. Clintont - ugyanúgy mint Trum- pot a republikánusok - július végén Donald Trump és Hillary Clinton botrányait, vitáit és kijelentéseit világszerte emberek százmilliói figyelték nap mint nap (jASR/AP feivétei) választották hivatalosan elnökjelöltté a demokraták. „Ha van olyan kislány, aki fennmaradt nézni a műsort: én lehetek az első női elnök, de ti lehettek a következők” - mondta nem sokkal megválasztása után. Trump, miután a Republikánus Párt hivatalosan jelölte, kampányának fő szlogenjével mondott köszönetét. „Ismét naggyá tesszük Amerikát, novemberben győzni fogunk”-mondta. A kiélezett kampány eddig nem látott népszerűségre tett szert, emAmerikai elnökválasztás: ez a következő napok forgatókönyve Mi történik kedden és szerdán? ■ Megnyitják a választási helyiségeket az USA 50 tagállamában és Washington DC-ben, a szavazás hat időzónán vonul végig. A szavazás időpontja így tagállamonként változik, ám mindenütt érvényes, hogy a szavazóhelyiségeket helyi idő szerint 6 illetve hét órakor nyitják, és 12 órával később zárják. Becslések szerint 120 millió amerikaijárul az urnákhoz. Mikor szavaznak középeurópai idő szerint? ■ Kedden reggel 06:01-kor fogják nyilvánosságra hozni az első eredményt az apró, a New Hampshire tagállamban levő Dixville Notch körzetben. A 75 fos községben, 20 kilométerre a kanadai határtól pár perc alatt lezajlik a választás, s rendszeresen ennek a községnek az eredménye kerül nyilvánosságra elsőként. Európai idő szerint ma délben nyílnak meg a szavazóhelyiségek az USA keleti partjain, hivatalosan kezdetét veszi a választási nap. Utolsóként nyílnak meg a Hawaiiszigeteken, hat órával később. Szerdán éjjel 1 órakor kezdik fokozatosan nyilvánosságra hozni az eredményeket a keleti parton levő tagállamok. 3 Mikor lesz ismert a győztes? ■ Szerdán hajnali öt órakor jelenthetik be a győztes nevét, ajelöltek valamelyikének ehhez 270 elektor támogatására van szüksége. Miután nyilvánosságra hozzák a nevét, a vesztes rendszerint élő adásban elismeri vereségét. Hillary Clinton vagy Donald Trump ezért szerdán hajnalban a kamerák elé lép. 4 Kinek van nagyobb esélye? ■ Az utóbbi felmérések szerint Clinton az esélyesebb, kulcs- fontosságú viszont, hogyan fognak szavazni azokban a tagállamokban, ahol nagy a bizonytalan szavazók tábora. Nem véletlen, hogy a két elnökjelölt az utóbbi napokban épp ezekbe a tagállamokba (Florida, Ohio, Észak-Karolina, Colorado, New Hampshire) látogatott. 5 Mi halaszthatja el a győztes jelölt nevének ■ bejelentését? Nincs pontosan meghatározva, mikor kell bejelenteni a győztest. Ha nagyon szoros lesz az eredmény, akkor meg kell várni, míg az utolsó szavazatokat is összeszámolják. Elvileg előfordulhat, hogy néhány tagállamban megtámadják az eredményt és újraszámlálást fognak követelni, ami szintén hátráltathatja a győztes bejelentését. Az sem kizárt, hogy döntetlennel ér véget a választás, tehát minden jelölt 269 elektortól kap támogatást. Ez esetben a képviselőház választ elnököt. 6 Kik az elektorok? Bár a választáson az ál- ■ lampolgárok szavaznak, az elnököt formálisan az úgynevezett elektori kollégium választja meg. Az elektorok számát a tagállamok lakossága szerint határozzák meg, a legtöbb (55) Kaliforniában van, Nebraska vagy Észak-Dakota csupán hárommal rendelkezik. Az elektori kollégiumnak összesen 538 tagja van. Az összes elektornak az adott tagállamban elért eredmény szerint kell szavaznia, a történelemben eddig egyszer sem fordult elő, hogy emiatt változott volna a választás eredménye. Veszíthet az is, aki több szavazatot kap? ■ Elvileg igen. Az amerikai választáson ugyanis a legfontosabb, hogy olyan tagállamban nyerjen a jelölt, amelynek több elektora van. Ezért elvileg előfordulhat, hogy a lakosoktól kapott többségi szavazat ellenére valaki elveszíti a választást. 8 Mi dönt a választás dátumáról? ■ Egy hagyomány, mely szerint a választást mindig kedden tartják, az első novemberi hétfő • után. Ezért esett idén a dátum november 8-ra. 9 Mi fog következni? Hivatalosan az új államfő ■ csak a már említett elektorok szavazása után nevezhető győztesnek. Erre mindig a második decemberi szerdát követő hétfőn kerül sor, idén december 19-én. Az államfő beiktatása a következő év január 20-ra esik, pontosan délben, a washingtoni Kongresszusban, az USA Legfelsőbb Bíróságának elnökének j elenlétében. Mit abszolvált eddig a két jelölt? ■ Ajelöltek megválasztása egy hosszas, körülbelül egy évig tartó folyamat. Bár elnökjelöltnek több párt és független jelölt is indul, a legnagyobb esélye és támogatása mindig a demokraták és republikánusok jelöltjének van. E két párt a nyár eleji kongresszuson nevezi meg hivatalos jelöltjét, akik aztán elkezdik a hivatalos kampányt. (dp) Melyik amerikai elnökjelölt győzelmének örülne jobban? Németh Zoltán költő, irodalomtörténész: Trump olyan, mint egy valóságba kilépő Peter Griffin: képernyőn nagyokat röhögünk még rasszista és nőgyűlölő kijelentésein is, na de az USA elnökeként tragédia lenne. Hillary Clintont az egész amerikai establishment nyomja az elnöki szék felé. Nem biztos, hogy egyébként rá szavaznék. Legyen Bob Dylan az USA elnöke! Molnár Csaba filmrendező: Igazából nem az elnökválasztás végeredménye aggaszt, hanem az ilyen magas szintű politika elbanalizálódása, az ijesztő pszichopaták térhódítása, az üres, populista frázisok népszerűsége. Nem értem, honnan eredhet, hogy mostanában egyre több országban nem politikusokra, hanem bohócokra, bajkeverőkre, ámokfutókra tartanak igényt a parlamentben. Trump annyira abszurd jelenség, hogy ez már Amerika kevésbé érzékeny felének is feltűnt, remélem lesznek elegen, hogy megállítsák. Dudás Tamás a pozsonyi Közgazdaság- tudományi Egyetem oktatója: Mindenképpen Hillary Clintont tartom jobb jelöltnek, aki a hiányosságai ellenére is felkészültebb, pozitívabb jelölt, mint Donald Trump. Trump feszültséget hozna a világgazdaságba, ha azt a gazdaságpolitikát valósítaná meg, amit ígérget. Clinton tapasztaltabb, tehát tudjuk, hogy mire számíthatunk tőle, és én közgazdászként a gazdaságpolitikáját sokkal olvashatóbbnak, a jövőre nézve biztatóbbnak tartom. Trump gazdaságpolitikája nem koherens, nagyon gyakran változtatja a véleményét gazdasági kérdésekben, például az adópolitika kérdésében. Laboda Róbert költő, slammer: Clintont várom az elnöki posztra, kíváncsi vagyok, hogyan tudja kordában tartani Amerikát nőként. Trump radikális hozzáállásával is komoly gondom van. Az eseményeket egyébként kíváncsian követem, nagyon mocskos volt az elnökválasztási kampány. Nálunk is ilyen mocskos, csak nem beszélnek róla... (szalzo, ie, Ipj, fm)
