Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-06 / 232. szám, csütörtök
KÖZÉLET 2016. október 6. | www.ujszo.com Danko a menekültellenes bizonyítványt magyarázza Szobrocskákat kapnak ajándékba Andrej Dankótól az uniós tagállamok ház- elnökei. Jánošík, a fujarázó birkapásztor és a mély dekoltázsú parasztlány hozzák közelebb a vendégekhez a szlovák hagyományokat. (NRSR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Andrej Danko házelnök Szlovákia menekültellenes retorikáját szeretné megmagyarázni uniós kollégáinak a mai házelnöki csúcstalálkozón. Pártja, az SNS eközben törvénymódosítással kászül az iszlamizáció megakadályozására. Az uniós tagállamok házelnökei egy informális csúcstalálkozón hallgathatják meg Danko magyarázatát ma este. A szlovák házelnök azt szeretné, ha kollégái jobban megértenék „a szlovák álláspontot és a menekültellenes retorika” okait, és azt, miért utasítja el az ország a menekültek kvóták alapján történő elosztását. Mindezt a szlovák történelem, értékek és hagyományok bemutatásával szeretné hozzájuk közelebb hozni. Máshol tart az ország „Szlovákia más értékekre és hagyományokra épült, mint a nagy, gyarmatosító országok, amelyeknek teljesen más a történelmük, és természetes módon voltak képesek együtt élni a kisebbségekkel” - mondta Danko, aki szerint Szlovákiában nehezen született meg a demokrácia. Azt szeretné, ha kollégái megértenék: mindennek megvan a maga ideje, hogy Szlovákia máshol tart fejlődésben és mentalitásban, mint más országok, amelyek más fejlődési szakaszokon mentek át. Ugyanakkor hozzáfűzte, ez nem jelenti azt, hogy itt bárki az emberek bőrszíne vagy nemzeti hovatartozása alapján akarna másokat megítélni. Azt állítja, Szlovákia szívesen segít, ám a lakosságnak „nehéz elmagyarázni, miért vallott kudarcot Schengen, és azt is, hogy nem vagyunk képesek biztosítani az emberek védelmét”. A csütörtök esti ünnepi vacsorát, melyen Szlovákiát „nemzeteket összekötő országként” kívánja bemutatni, szlovák motívumokra fűzik fel, az ország kultúráját a zenén, a művészeten, a konyhán és a borokon keresztül hozzák majd közelebb. Fico témája volt Danko tulajdonképpen Robert Fico témáját vette át, és viszi tovább. A szlovák kormányfő volt ugyanis, aki hazai és nemzetközi felháborodást okozott, mikor a márciusi parlamenti választások előtt arról beszélt, hogy figyelni fogják az országban élő muszlimo- kat, és arról is, hogy nem engedi, hogy egységes muszlim közösség jöjjön létre Szlovákiában. A miniszterelnök vezetésével Szlovákia pert is indított a menekültkvóták miatt. Danko sem maradt le a kormányfő, későbbi koalíciós partnere mögött. Már januárban az „iszlamizáció megállításának” gyakorlati megoldásairól beszélt. „Ahogy Franciaországban mondják, az iszlamizáció a kebabbal indul. Pozsonyban ez már megy, tudatosítani kell, mi lesz itt öt vagy tíz év múlva” - mondta akkor. FIárom törvényjavaslatot ígért, amennyiben az SNS a parlamentbe kerül: meg akarta tiltani a mecsetek és minaretek építését és a burka viselését az országban, és szigorította volna az új egyházak regisztrációjának feltételeit is. Szigorúbb törvény A harmadik törvénytervezetet szeptemberben az SNS valóban be is nyújtotta a parlamentbe - igaz, azzal a magyarázattal, hogy az állami támogatásokra spekulálókat akarják megállítani. A tervezet szerint egy új egyház bejegyzésére 20 ezer helyett 50 ezer tag kellene. Az SNS elismerte, hogy a törvény részben az iszlamizáció megállítására szolgál, ám azt mondják, nem ez az elsődleges ok. Danko ugyanakkor még januárban nyíltan ki is mondta, miről szól az egész. „A szlovákiai iszlám csoport lassan eléri a 20 ezret, bár hivatalosan csak 5 ezren vannak. Véleményem szerint meg kell emelni a kvórumot, hogy ne legyen ilyen kockázat” - magyarázta akkor. A népszámláláson egyébként mintegy kétezren vallották magukat muzulmánnak. Ráadásul 1991 óta csupán három kisegyházat jegyeztek be az országban, a vonatkozó törvény legutóbbi, 2007-es szigorítása óta pedig egyet sem. A törvénytervezettel egyébként a Marek Maďarič vezette kulturális minisztérium sem ért egyet. A tárca szerint nem kell tovább szigorítani a vallásszabadságról szóló, már egyébként is aránylag szigorú szabályozást. (TASR, aktuality.sk, fm) Ondek: új sztrájk körvonalazódik Pozsony. Nem közeledtek az álláspontok a pedagógusszakszervezet és a szaktárca között. Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter tájékoztatása alapján a pedagógusok jövő évi béremelése már nem téma. A pedagógusoknak meg kell elégedniük a szeptemberivel. „Több olyan modellről beszéltünk, melyek vonzóbbá tennék a pedagógusi életpályát, felmerült a kezdő pedagógusok, illetve az egységes béremelés” - mondta Plavčan. Konkrét összegről azonban délután nem beszéltek, a kollektív bértárgyalások tegnap este folytatódtak. Az ágazat költségvetése közel 300 millió euróval lehet több mint tavaly. Az összeg egy részét a tervezett tanügyi reformra, a tudományos munkatársakra és a nem pedagógus alkalmazottakra, valamint a tudományra fordíthatnák. Plavčan szerint a tudományos munkatársak, illetve a nem pedagógus alkalmazottak béremeléséről még egyeztetnek. „Az oktatásügyi minisztériumban megállt az idő. A kormány mai ülésén elhangzottakon kívül semmi konkrétumot nem tudtunk meg. Ebben a pillanatban a tudományos dolgozók és az oktatásügy nem pedagógus alkalmazottainak januári béremelése kérdés” - mondta Pavol Ondek szakszervezeti vezető. Hozzátette: „a sztrájk kontúrjai körvonalazódnak”. Eddig a kormány gyakorlatilag sem a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezésének (ISU), sem pedig a szakszervezet és társszervezeteik által megfogalmazott követeléseit nem teljesítette. Előbbiek hetek óta sztrájkolnak. A szakszervezet a további lépéseiről a jövő szerdára összehívott rendkívüli tanácskozásán dönt. (ie, TASR) A Párizsi Szerződés megfékezheti a globális felmelegedést A cél egyszerű - csökkenteni a káros anyagok kibocsátását a hozzá vezető út már nem annyira (Ján Krošiák felvétele) DEMECS PÉTER Fordulóponthoz ért a Párizsi Szerződés, a klímaváltozást megakadályozó egyezményt a héten az Európai Parlament is jóváhagyta, mindezt Szlovákia uniós elnöksége alatt. Mit jelent Szlovákiának az egyezmény életbe lépése? Pozsony. A szerződés célja leegyszerűsítve a környezetvédelem, a légkör védelme, tehát az, hogy a következő években csökkentsük a káros anyagok, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez minden ország különböző módon járulhat hozzá: korlátozhatja a környezetszennyező autók használatát, előnyben részesítheti az elektromos meghajtású gépjárművek vásárlását, vagy korlátozhatja a légkört szennyező gazdasági tevékenységet. A légkör védelméhez járul hozzá például a lakóházak hőszigetelése is. Szlovákia létrehozta a környezetvédelmi tárca hatáskörébe tartozó Környezetvédelmi Politikai Intézetét, amely különböző elemzéseket és tanulmányokat fog kidolgozni a klímaváltozásról és környezetszennyezésről, aminek köszönhetően figyelemmel kísérhetik, milyen mértékben tudja betartani az ország a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzéseket. Az összes intézkedés és előírás közös célj a, hogy 2030-ig az 1990-ben mért károsanyag-kibocsátást 40 százalékkal csökkentsük. A Párizsi Szerződés további célja, hogy a 21. század második feléig olyan állapotot éljünk el, hogy minden ország csak annyi káros anyagot bocsásson a légkörbe, amennyit a természet képes feldolgozni. „Ezzel elérnénk a légkör egyensúlyi állapotát. Mit jelent mindez Szlovákia számára? 2014-ben 40,6 millió tonna emissziót termeltünk. Ebből például az erdőknek köszönhetően nyolcmilliót sikerült lekötni. Tehát ha a légköri neutralitást akarnánk elérni, akkor körülbelül ötszörösen kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátást vagy ötszörösen növelni a káros anyagok megkötését” - mondta lapunknak Sólymos László környezetvédelmi miniszter. A Párizsi Szerződés egyébként 30 nappal azután lép hatályba, miután az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményének aláírói közül minimum 55 ország, amely az üvegházhatású gázok globális kibocsátási mennyiségének legalább 5 5%-áért felelős, letétbe helyezte a ratifikációról szóló dokumentumokat. Célja, hogy a globális felmelegedést maximum 2 Celsius-fokra korlátozza az évszázad végéig, lehetőség szerint minél nagyobb mértékben a jelzett érték alá, legfeljebb 1,5 fokkal az iparosodás előtti időszakhoz képest. A mai napig 63 ország helyezte letétbe a ratifikációról szóló dokumentumát, amivel teljesült az egyezmény életbe lépésének első feltétele. Ezek az országok együttesen felelősek az üveghatású gázok 52,89%- ának kibocsátásáért. Közöttük van Kína és az Egyesült Államok is, amelyek a legnagyobb mértékű környezetszennyezők. Őket harmadikként követi az EU több múlt 12%-kal. Az EU tagországai közül hét fejezte be az egyezmény ratifikálását: Szlovákián kívül még Magyarország, Franciaország, Ausztria, Németország, Málta és Portugália. Sólymos szerint Szlovákia mint az unió elnöki tisztségét betöltő országa, fontos szerepet játszott a Párizsi Szerződés ratifikálásában. „Komoly diplomáciai erőfeszítésünkbe került az elnökség egyik prioritásának teljesítése” - jelentette ki a szakminiszter.
