Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-31 / 253. szám, hétfő

6 I KÜLFÖLD 2016. október 31.1 www.ujszo.com Nehezen létrejött megállapodás Vörös festékpatronokkal dobálták meg a tegnap Brüsszelben megrendezett EU-Kanada csúcstalálkozó helyszínéül szolgáló miniszteri tanács épületét. Néhány ellentüntető a rendőrkordonon és a rendőrök sorfalán átjutva kora délelőtt az épület előterébe is bejutott, ahonnan aztán lefogták és kivezették Őket. (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Merkel nem megy a CSU-kongresszusra München. Angela Merkel né­met kancellár, a német Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) el­nöke nem megy el a bajor test­vérpárt, a Keresztényszociális Unió jövő hét végi kongresszu­sára Münchenbe. A Bild am Sonntag című lap híradása szerint erről egy bizalmas négyszem­közti megbeszélésen péntek este, a kancellári hivatalban született megállapodás Angela Merkel és Horst Seehofer bajor miniszter- elnök, a CSU elnöke között. A döntés hátterében a menekült­válság ügyében a két vezető né­met politikus között hosszabb ideje fennálló feszültség húzódik meg-írtaadpa. (MTI) Felszámolják a migránstáborokat Párizs. Francois Hollandé fran­cia elnök szombaton örömét fe­jezte ki, hogy a migránsok calais-i illegális táborát, a „dzsungelt” sikerült incidensek nélkül felszámolni, és kijelen­tette, hogy Franciaország nem tűr meg földjén migránstá­borokat, amelyek „gúnyt űznek a szolidaritás nemzeti értéké­ből”. A francia elnök közölte, nem fogják eltűrni a spontán táborokat. (MTI) Székelyföld autonómiájáért Kolozsvár. Tegnap Székelyföld autonómiájáért imádkoztak azokban a templomokban, ame­lyek eleget tettek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhí­vásának, az esti órákban pedig őrtüzeket gyújtottak a székely- földi településeken, és kiált­ványban kérték Székelyföld te­rületi autonómiáját. Az SZNT szeptemberben Székelyföld Autonómiájának Napjává nyil­vánította október utolsó vasár­napját. Felhívással fordult a nagyvilág keresztény, magyar gyülekezeteihez, hogy az idei autonómianapon templomaik­ban imádkozzanak a székely szabadságért. Ugyanakkor azzal a kéréssel fordult a székelyföldi önkormányzatokhoz, egyhá­zakhoz, civilszervezetekhez, közbirtokosságokhoz, vállalko­zásokhoz, hogy október 30-án, az általuk meghatározott helyen és módon „lármafák, fáklyák, gyertyák ezreinek fellobbantá- sával tegyék közösségi él­ménnyé Székelyföld Autonó­miájának Napját”. (MTI) Evakuálták a szerb kormányfőt Belgrád. Vészhelyzet miatt biz­tonságos helyre szállították szombaton Aleksandar Vucsics szerb miniszterelnököt és csa­ládját, miután egy egész arzenált találtak a rezidenciája közelében. A fegyverek egy olyan helyen voltak elrejtve a bokrok között, ahol a kormányfő szolgálati au­tójának egy útkanyar miatt le kell lassitania. Az arzenálban rakéta gránátvető, kézigránátok és pre­cíziós puska lőszere volt. (MTI) MTI ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Hosszas egyeztetés után szombaton az Európai Unió mind a 28 tagállama jóváhagyta a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) alkotó dokumentumok összességét, ás a tegnapi brüsszeli csúcstalálkozón a résztvevők aláírták a megállapodást. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: a nehezen lét­rejött megállapodás azt mutatja, hogy a nyugati országok összetartásának felbomlása nem lehet követendő. El­mondta, az Európai Unió és Kanada által ugyancsak tegnap aláírt partner­ségi megállapodás kiszélesíti és megerősíti a kül-, a biztonság- és védelmi-, valamint az energia- és klí­mapolitikai közös stratégiát. Justin Trudeau kanadai miniszter- elnök kijelentette, a történelmi jelentőségű megállapodás az aláíró országok valamennyi polgárának jobb jövőt biztosít. Az egyezmény legalább 20 százalékkal növeli meg a partnerországok kereskedelmét és dollármilliárdokkal járul hozzá gaz­daságukhoz. Emellett szélesebb pia­ci hozzáférést és nagyobb gazdasági fejlődést biztosít, valamint serkenti a MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump, republikánus elnökjelölt szerint komoly, a Watergate- botránynál is jelentősebb dolog lehet a háttérben, ha az FBI újra nyomozást indított Hillary Clinton e-mailjeinek ügyében, vetálytársa, Hillary Clinton tényeket követelt az FBI-tól. Órák teltek el, mire Hillary Clin­ton, demokrata párti elnökjelölt meg­szólalt azt követően, hogy a Szövet­ségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója bejelentette az elektronikus levelei ügyében az egyszer már lezárt nyo­mozás újraindítását. A demokrata párti elnökjelölt pén­teken az iowai Cedar Rapidsban kampányolt, ám beszédében nem utalt a történtekre. A kampányren­dezvényről tudósító CNN hírteleví­zió riportere akkor azt jelentette, hogy Clinton közvetlen munkatársait sok­kolta James Comey FBI-igazgató döntése, és az a tény, hogy az újabb nyomozásról szóló információt a Ismét miniszterelnökké választotta Mariano Rajoyt, a júniusi választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) elnökét a spanyol parlament szombaton Madridban. Madrid. A 2011 óta kormányon lévő Rajoyra a 350 fős parlament­ben 170-en szavaztak igennel, lil­én nemmel, és 68-an tartózkodtak. Megválasztásához a szavazásban résztvevő képviselők egyszerű munkahelyteremtést - tette hozzá. Jean-Claude Juncker, az Európai Bi­zottság elnöke elmondta, a hosszan elnyúló tárgyalásokat követően az uniós tagállamok érzékenységét ke­zelő szabadkereskedelmi megálla­podás végül megnyitja a kanadai kongresszus republikánus politiku­sainak írt levelében közölte. Este, az iowai fővárosban, Des Moines-ban azonban Clinton már sajtóértekezletet tartott és felolvasta nyilatkozatát. Ebben a többi között hangsúlyozta: az FBI-nak nyilvános­ságra kell hoznia a „tények teljessé­gét” az újonnan előkerült elektroni­kus levelekről. „Tizenegy napra va­gyunk életünk talán legfontosabb vá­lasztásától. A voksolások már tarta­nak az országban. Az amerikai nép tehát megérdemli, hogy azonnal megismerhesse a teljes tényeket” - olvasta fel nyilatkozatát Hillary Clin­ton. A politikus kitért arra is, hogy ki- szivárgott információk szerint Ant­hony Weiner, volt demokrata párti képviselő és válófélben lévő felesé­ge, Huma Abedin (Clinton bizalmas munkatársainak egyike) közötti le­velezésről lehet szó, de leszögezte, hogy pontos információik nincsenek. Republikánus vetélytársa, Donald Trump, rögtön a vizsgálat újraindí­tásáról szóló információk nyilvános­ságra kerülése után egy New Hampshire-i kampányrendezvényen reagált, leszögezte, hogy ez „na­gyobb ügy, mint a Watergate-botrány többségének támogatása kellett. A politikus a szavazás első forduló­jában, csütörtökön nem kapta meg a parlament abszolút többségének, 176 képviselő támogatását, a szombati második fordulóban a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) tartózkodása segítette győzelmét. Pedro Sánchez, a szocialista párt volt főtitkára néhány órával a sza­vazás előtt lemondott mandátumá­ról, mert - mint mondta - nem akart szolgáltatások piacát az európai vál­lalatok előtt és befektetésre ösztö­nöz. Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője fontos lépésnek nevezte az egyez­mény aláírását, amely segíti és fel­volt”. Este, Iowában kampányolva visszatért a történtekre. Hangsúlyoz­ta, ha az FBI újraindította a nyomo­zást, akkor a háttérben biztosan ko­moly dolog lehet. Leszögezte: Clin­ton megpróbálta átpolitizálni az FBI nyomozását, de meglehet, hogy „mostantól, az FBI bejelentését kö­vetően, a választást kevésbé lehet majd elcsalni”. A kampánygyűlésen Trump hívei örömujjongásban törtek ki és Hillary Clintonra utalva azt skandálták: „börtönbe vele!” Trump szombaton Coloradóban kampányolt és nem mulasztotta el, hogy kitéijen az ügyre. Kijelentette: Clinton nem megbízható és ezért nem lehet elnök belőle. „Hillary illegáli­san saját szervert használt, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy illegális cse­lekedeteit elrejtse a nyilvánosságra kerülés elől” - fogalmazott Trump. Hillary Clinton előnye közben ro­hamosan zuhant: 12 százalékosról kétszázalékosra esett vissza. Az ABC televízió és a The Washington Post szombaton nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint 47:45 arány­ban országosan már csak két száza­lékkal vezet, szemben a korábbi 50:38 százalékos aránnyal. szembe menni pártja döntésével, de tartózkodásával nem akarta hata­lomra segíteni Mariano Rajoyt. A szocialista frakció 16 tagja a párt központi döntése ellenére nemmel szavazott Rajoy miniszterelnöksé­gére. Mariano Rajoy újraválasztásával véget ért a tíz hónapja tartó spanyol belpolitikai patthelyzet, amelyben az országot korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezető kormány irányította. lendíti az európai és a kanadai gaz­daságot. A kereskedelem leegysze­rűsödik, a vállalatok újabb piacokat próbálhatnak ki és munkahelyeket teremthet a felesleges költségek le­faragása, az egymást átfedő bürok­rácia megszűnése által - mondta a fő­képviselő. Az egyezmény vasárnapi aláírását késleltette, hogy a kanadai minisz­terelnök repülőgépe a reggeli fel­szállást követően technikai okok mi­att visszafordult az ottawai repülő­térre. Justin Trudeau és kísérete csak másfél órával ezt követően tudott új­ból elindulni Brüsszelbe a megálla­podás véglegesítésére. Az egyezmény elfogadását két hé­tig feltartóztatta Belgium francia nyelvű régiója, Vallónia parlamentje. Pénteken ez a testület is megállapo­dott, szombaton pedig szavazattöbb­séggel megadta támogatását a belga szövetségi kormánynak, hogy aláírja a megállapodást, miután garanciákat kapott az aggályait illetően. A CETA a várakozások szerint a vámok, illet­ve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegíti a növeke­dést és a munkahelyteremtést az Eu­rópai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után, és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét. Mégsem nyertek az izlandi kalózok Reykjavík. Az izlandi előre hozott parlamenti választásokon leadott szavazatok közel felének kiértékeléséből az derül ki, hogy az eddigi jobbközép koalíció két pártja biztosan nem szerzi meg a többséget. Az előrejelzésekkel és a köz- szolgálati televízió felmérésével szemben kisebb támogatást ka­pott, és csak a harmadik helyen áll az internetes aktivisták által alapított Kalózpárt (Píratar). A részeredmények szerint a favo­ritnak tartott kalózok a voksok 14 százalékát szerezték meg, de így is a háromszorosára - 9-re - nö­velhetik parlamenti képviselőik számát. Az első - 30 százalékkal - az eddigi kormánykoalíció egyik tagja, a jobbközép Füg­getlenségi Párt. Visszaesett, 10 százalék körüli eredményt ért el a koalíció másik tagja, a liberális Haladó Párt. A második helyen a baloldali zöldek állnak 10 man­dátummal. Elemzők szerint a részeredmények alapján nagyon nehéz lenne megmondani, hogy a hét parlamenti párt milyen kor­mányképes koalíciót lesz képes alkotni. (MTI) A kisebbségi kormányzásra ké­szülő miniszterelnök a szavazás előtt mondott rövid felszólalásában a párbeszéd és az együttműködés fontosságát hangoztatta, de nyil­vánvalóvá tette azt is, hogy vannak olyan ügyek, amelyek nem lehet­nek alku tárgyai. Példaként emlí­tette az ország egységét, a költség- vetési stabilitást, és az uniós köte­lezettségvállalásokat. Mariano Ra­joy a jövő héten nevezi meg új kor­mánya tagj ait. (MTI) Clinton tényeket követel Kormányfővé választotta Rajoyt a parlament

Next

/
Oldalképek
Tartalom