Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-28 / 251. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. október 28. KULTÚRA I 9 Vannak olyan napok A CAFe Budapest fesztivál lazán kapcsolta össze a kortárs művészeti ágakat Gergye Krisztián összművészeti előadással tisztelgett az 1956-os forradalom előtt .(Fotó: Pályi Zsófia) A Budapest Sound Collective a hangszínekre fókuszált (Fotó: Kotschy Gábor) JUHÁSZ KATALIN Vannak olyan napok, amikor az ember kikapcsolódni megy Budapestre. Es a fürdőzés, ótteremtesztelós, laza városnézés közepette felfigyel a Töltsd fel magad! szlogenre. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál szervezői kínálták programjaikat ezzel a felszólítással. Ami telitalálat, mert a feltöltődés nem egyenlő a szórakozással. A CAFe Budapestet 25. alkalommal rendezték meg a Müpa és a Budapesti Turisztikai- és Fesztivál Központ együttműködésében. Október 7. és 23. között, tizenhét nap alatt a kortárs komolyzenétől a színházi bemutatókon, popkoncerteken, újcirkusz- és táncelőadásokon át a képző- művészetig terjedt a kínálat, nem beszélve a műfajok merész fúziójáról. Világsztárok is érkeztek, a lengyel művészet pedig kiemelt figyelmet kapott, csakúgy, mint a 135 éve született Bartók Béla munkássága. Ezt a különleges műsorzuhatagot nehezebb propagálni, mint a néhány napba sűrített fesztiválokat. Két okból. Egyrészt: csaknem három héten át tart, emiatt a hagyományos, átlátható időkoordinátákban gondolkodó sajtó számára megfoghatatlan. Másrészt: a műfaji változatosság miatt jóval nehezebben definiálható, mint az egy műfajra szakosodó fesztiválok. Itt ugyanis nagyon különböző világok nyílnak meg, más-más helyszíneken. Az egyetlen közös jelző a „kortárs”, amibe belefér Alföldi Róbert élőzenés II. Edward-rendezése, a Nyitott műtermek délutánja, a szlovák PaCoRa trió folk-dzsessz- koncertje, a Budapest Ritmo nevű új világzenei minifeszt, irodalmi rendezvények, divatbemutató, a lengyel Krzysztof Penderecki művei a szerző vezényletével, a 80 éves Steve Reich, a japán zongoravirtuóz Hiro- mi és még számos művész, több mint száz program keretében. Akik például elmentek egy electropop- koncertre az A38 Hajóra, talán csak a helyszínen tudatosították, hogy épp a CAFe Budapest egyik rendezvényén vannak. A fesztiválon belül ráadásul több minifesztivál is zajlott. Am ha alaposabban tanulmányoztuk a valamennyi (csaknem harminc) helyszínen kupacokban felhalmozott vaskos műsorfüzetet, kiderült, hogy ez nem amolyan ügyes árukapcsolás. A fesztiválprogramba beválogatott rendezvények mindegyike a saját hangját, útját kereső kortárs kultúra 21. századi eredményeit volt hivatott felmutatni. A Budapest Sound Collective nevű fiatal szimfonikus zenekar Elemek című háromrészes koncertsorozatának középpontjában például a hang fizikai tulajdonságai - mint például a hangerő vagy a hangszín - álltak. Dubóczky Gergely vezényletével a hang és a tér kapcsolatát járták körül, majd a hangszínek birodalmába kalauzolták el a hallgatókat. Az erős képzőművészeti párhuzamoknak köszönhetően ráébredhettünk, hogy a zenei hang színének elképesztően széles skálája van, és a koncert végére - ahogy a festők színekben gondolkodnak - megtanulhattunk színeket hallani. Ehhez többek között Kurtág György, Sztravinszkij, John Cage, Purcell és Bach műveit hívták segítségül, egy képzőművész lány pedig eközben folyamatosan festékeket öntött egy mozgatható üveglapra, mintegy illusztrálva a hallottakat. Az 1956-os eseményekről a 60. évforduló kapcsán több műfajban is megemlékeztek a fesztiválon. Közülük talán az a Várkert Bazárban bemutatott összművészeti produkció volt a legérdekesebb, amely a forradalmi időszak hangulatának megidé- zése mellett a tágabb régió kommunistaellenes felkeléseit is fókuszba helyezte. A táncosként és koreográfusként is kiváló Gergye Krisztián az akkori eseményekkel való jelen idejű párbeszéd lehetőségeit igyekezett feltárni olyan fiatal művészekkel, akiknek talán már a szocializmus is történelem. A rendező vezetésével a szereplők a térinstallációkon, Voj- nich Erzsébet festményein, valamint Nádas Péter és Hajas Tibor szövegein keresztül, a színház és a perfor- mansz eszközeit vegyítve bontották le a műfajok közötti vasfüggönyt. A forradalomról radio_56 címmel rockzenészek is megemlékeztek, Németh Juci (Nemjuci), Schoblocher Barbara (Blahalousiana), Mórocz Tamás (Bermuda) és Pajor Tamás zenésített meg 1956-ban született verseket. A fiatal közönségre egyébként is odafigyeltek a szervezők, több olyan nívós, esetenként ingyenes program is helyet kapott a kínálatban, melyek a tizenéves korosztályt célozták meg. A budapesti galériák, kiállítóterek, kerületi kulturális intézmények évek óta erre az időszakra időzítik kiállításaik megnyitóit, a színházak és a koncerthelyszínek ilyenkor kínálják az igényesebb nézőknek szánt produkciókat, egymással egyeztetve. Ez a fesztivál az összefogásról is szól, a kultúra területén dolgozók együttműködéséről. És mivel jó koncepciót nem bűn koppintani, ajánlom a CAFe Budapestet a hazai, főleg a pozsonyi koncertszervezők, művészeti ügynökségek, kultúrházak figyelmébe, akik gyakran egymás ellen dolgoznak, a potenciális célközönség nem kis bosszúságára. RÖVIDEN Filmet forgatnak a Bergman-kéziratból Stockholm. Ingmar Bergman korábban nem ismert kéziratából forgat filmet Suzanne Osten svéd rendező. Bergman egy közös munkához írta a forgató- könyvet, amelyben az olasz Federico Fellini és a japán Kuro- szava Akira is részt vett volna. A 64 perc Rebeckával című forgatókönyv 1969-ben megszületett, de a három legendás rendező tervezett közös munkája végül kútba esett. A kézirat a 2000- es évek elején került le a polcról, amikor Bergman odaajándékozta archívumát egy alapítványnak, amely vállalta, hogy gondoskodik a megőrzéséről. A Fanny és Alexander, a Jelenetek egy házasságból, a Suttogások és sikolyok és A hetedik pecsét 9 Oscar-díjra jelölt rendező-forgatókönyvírója 2007-ben hunyt el. (MTI) Kiállítja a MoMA a legelső emodzsikat New York. A legelső, 1999-ben Japánban kiadott emodzsikat (érzelmet kifejező szimbólumokat) állítja ki gyűjteményében a New York-i Modem Művészetek Múzeuma (MoMA). A 176 emodzsiból álló kollekciót annak tulajdonosától, ajapánNippon Telefontársaságtól kapta ajándékba a múzeum, a cég 1999-ben bocsátotta ki az eredeti szettet mobiltelefonokra és kijelzőkre. „Az 1929-es kezdetektől a MoMA küldetésének része volt a kortárs művészeti és dizájnalkotások gyűjtése és kiállítása. Manapság mind a digitális, mind a fizikai térben zajlik az élet” -jegyezte meg Paola Antonelli, a múzeum építészeti és dizájnrészlegének szenior kurátora. A MoMA egyébként az utóbbi években további digitális tételekkel is gyarapodott, köztük a @ szimbólummal és videojátékokkal. A múzeum az év végén előcsarnokában állítja ki az emodzsikat. Az eredeti szimbólumokat kétdimenziósán és animációkkal is láthatja a közönség. (MTI) Vajon mire készül az ABBA 2018-ban? A brit Guardian internetes oldala tegnap valószínűleg kattintási rekordot döntött. Ők írták meg először, hogy az ABBA készül valamire. Az MTI Összeáll az ABBA 2018-ban címmel vette át a hírt, az eredeti cikk írója azonban ennél sokkal óvatosabban fogalmaz. „Továbbra is valószínűtlennek tűnik, hogy az ABBA valaha élőben közönség elé lépjen, de a svéd négyes vissza kívánkozik a reflektorfénybe” - áll a cikkben. A brit lap sem tudta megfejteni, mit jelent „az ABBA- élmény virtuális és élő megtapasztalása”, amit rajongóiknak ígérnek az egykori svéd sztárcsapat tagjai, és amiről bővebben csak jövőre hajlandók beszélni. „Inspirálók azok a határtalan lehetőségek, amelyeket a jövő nyújthat számunkra, és örömmel veszünk részt valami új és drámai dolog megalkotásában. Egy időgépben, amely lényegre törően mutatja meg, kik voltunk. És kik vagyunk” - idézi a Guardian a meglehetősen homályosan fogalmazó Benny Andersont. Az ABBA-tagoknak az elmúlt 34 évben számos alkalommal kínáltak csillagászati összegeket ügynökségek és lemezkiadók egy koncertért vagy új lemezért. A „lányok” többször is céloztak rá, hogy szívesen színpadra állnának, de a két agytröszt, Bjöm és Benny hallani sem akart- erről. Most viszont bejelentették, hogy 2018-ban a legkorszerűbb digitális technológiával és virtuális valósággal operáló projekttel jelentkeznek, az American Idol atyjával, Simon Fullerrel együttműködve. Fuller nyilván ismeri a New Musical Express friss felmérésének eredményét, amelyben arra kérték az olvasókat, hogy állítsák össze álmaik fesztiváljának fellépőlistáját. A haladó szellemiségűnek tekintett lap újságírói lepődtek meg a legjobban azon, hogy a lista élén az ABBA végzett, toronymagasan, a Beatlest is megelőzve. Azt se feledjük, mekkora sikere volt az 1996-ban elhunyt Tupac Shakur hologramjának a Coachella fesztivál színpadán, vagy a háromdimenziós Michael Jacksonnak a 2014-es Billboard Music Awards díjkiosztó gálán. Azon a négyperces ,jelenésen” fél évig dolgozott a cég, amely jövőre Whitney Hustont küldi turnéra ebben a bizarr formában. Reméljük, az ABBA és Simon Fuller nem valami ilyesmiben gondolkodik. Mert a titokzatos nyilatkozatok jelenleg erre engednek következtetni. (juk) Az ABBA-tagok idén januárban, Björn Ulveus étteremavatóján fényképez- kedtek együtt. A zenész a Mamma Mia! című film sikerén felbuzdulva görög tavernát nyitott Stockholmban. (Képarchívum)
