Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-26 / 249. szám, szerda

KULTÚRA 6 I 2016. október 26. www.ujszo.com Sebek - a test emlékezete Juhász Éva fotográfiái az Invariáns című csoportos kiállításon a Kortárs Magyar Galériában Juhász Éva: „Testükön heget viselő embereket kértem meg, hogy fedjék fel előttem a sebhelyeiket" (Zeman Zoltán felvétele) RÖVIDEN Orhan Pamuk lesz a díszvendég Budapest. Orhan Pamuk iro­dalmi Nobel-díjas török szerző lesz a 2017. április 20. és 23. között zajló 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége - olvasható a ren­dezvény internetes honlapján. Orhan Pamuk a kortárs török irodalom legismertebb, világ­szerte hatalmas népszerűség­nek örvendő alakja. Első regé­nye, a Dzsevdet úr és fiai - mi­után négy éven keresztül nem talált kiadót - 1982-ben jelent meg. A könyv a 2017-es Buda­pesti Nemzetközi Könyvfesz­tivál alkalmából lát napvilágot magyar fordításban. Pamuk műveiben posztmodem stílus­ban mutatja be az Ázsia és Eu­rópa, az ősi hagyományok és a modemitás közötti választás­ra kényszerülő Törökországot. Regényeit eddig több mint 50 nyelvre fordították le, a szerzőt a The Guardian című tekinté­lyes brit lap beválasztotta a 21. század 21 legjelentősebb írója közé. (MTI) A kisebbségi nyelvoktatásról Pozsony. Az érem másik oldala - a kisebbségi nyelvoktatás többségi fogadtatása címmel rendeznek szimpóziumot ma délután a Pozsonyi Magyar In­tézetben. A program 13 órakor kezdődik a Vekker Műhely kétnyelvű drámapedagógiai előadásával. A másik oldal fő­szereplője egy szlovákiai ma­gyar fiú, aki szeret focizni, és jelentkezett a zsolnai fociaka­démiára, vállalva, hogy szín­szlovák környezetbe kerül. 15.30-tól szociológusok és nyelvészek adnak elő a témá­ban: Hadas Miklós, Lanstyák István, Tina Gažovičová és Misad Katalin. 17.30-tól be­szélgetés következik a nyelv­tudásszint állampolgári aspek­tusairól A mérhető és mérhe­tetlen nyelvtudás címmel. A vita résztvevői Hizsnyai Tóth Ildikó, Szabó Tamás Péter és Braunsteiner Júlia. Az érde­kesnek ígérkező szimpózium szervezője a pozsonyi Come- nius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. (j u k) TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. Juhász Éva három nagyméretű fotóval szerepel a Kortárs Magyar Galériában november 4-ig látható Invariáns című kiállításon, melyen az egri Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intéze­tének oktatéi mutatkoznak be munkáikkal. A fiatal oktaté­val, képzőművésszel a tárlatnyitón beszélgettünk. A Vermes-villában kiállított fe­kete-fehér makrofotóidon mintegy szuper plánban, felnagyítva, elő­térbe hozva mutatod meg az em­beri bőrön, különféle testrészeken, intim helyeken látható sebhelye­ket. Hogyan születtek ezek a fel­vételek? A Pengeélen című fotósorozatba tartoznak ezek a képek. Még egye­temi éveim alatt, 2015-ben készül­tek, és könyvalakban, albumként is megjelentek. A kíváncsiság hajtott, mert izgalmasnak tartottam annak a vizsgálását, hogy mit takar a ruhánk, mit őriz a bőrünk a múltunkból. So­kunknak van féltve őrzött kis se- becskéje, vannak hegei vagy striái, amiket az évek alatt összeszedett. Az emberek általában titkolják, takar­gatják, nem szívesen mutatják meg ezeket. Ám engem annyira izgatott a sebezhetőségünk és a test emléke­zete, hogy elkezdtem fotózni a se­beket. Testükön heget viselő embe­reket kértem meg a Facebookon, hogy fedjék fel előttem azokat, és osszák meg velem a történetüket, azt, milyen sérülésből keletkeztek, ho­gyan szerezték őket. Rengetegen je­lentkeztek. Minden további nélkül megmutatták a sebeiket, és hagyták, hogy lefotózzam. Rád hogyan hatnak az elkészült képek? En nagyon félek az ilyen hegek­től, a saját sebeimtől is. Á fotózás, a sorozat elkészítése egyfajta terápia, öngyógyító folyamat volt számom­ra, amely az aggódás leküzdését se­gítette. Megtörténhet, hogy a művész szempontjából az alkotás, a mű lét­rehozásának folyamata sokkal töb­bet jelent, mint maga a végtermék. Ezért is volt fontos nekem ez a so­rozat. A képek pedig élik saját éle­tüket, hatnak rám és a nézőkre, kire- kire lelkülete szerint. Kaptál-e visszajelzéseket arról, hogy miként hatnak? Sokat. Az elsőt, ami megerősített, még akkor, amikor teljesen új volt a könyv. A nyomdából hoztam el ép­pen, s ahogy pakoltam, megszólított egy ismeretlen hölgy azzal a kéréssel, hogy megnézeti-e, mert a borító fel­keltette az érdeklődését. Volt vele egy nyolc-tízéves kislány is, ezért intet­tem őt, hogy durván ható képeket is tartalmaz az album. Fellapozta, ép­pen azon az oldalon nyílt ki, amelyen egy gátmetszés utáni hegesedés nyo­máról készült fotó van. Nem jött tőle zavarba, természetes módon elma­gyarázta a kislányának, mi látható a képen. A végén a hölgy megköszönte az élményt, amit a könyvvel nyújtot­tam neki. A budapesti Műcsarnokban rendezett csoportos kiállításunkon is látható volt az album és néhány fotó is. Ott is sok pozitív visszajelzést kaptam. Három képed látható a Kortárs Magyar Galériában. Az egyik egy felkarsérülést, a másik egy kö­nyöksérülést ábrázol. A harmadik pedig... ...egy gátmetszést. Egy női nemi szervet látunk a képen. Ez az a fotó, amelyről előbb beszéltem. Valóban durván, nyers erővel hat a nézőre. Gondolom, nem vé­letlenül tetted ki ezt a fotót. Ez a felvétel áll hozzám a legkö­zelebb, több okból is. Mindenek­előtt, mert nő vagyok, és mert az anyaság minden nőnek meghatáro­zó élmény. Bár én még nem vagyok anya, a barátnőim, a rokonok több­sége igen. Ez nem egy szexuális tar­talmú kép. A test egy részét ábrá­zolja, amelyen van egy heg, és ez a legtöbbet mondó heg mind közül. A többi úgy keletkezett, hogy elesett valaki, eltört valamije, vakbélgyul­ladása volt, és megműtötték... de a gátmetszés mindegyiknél súlyo­sabb jelentéssel bír. A hegek sok mindenről beszél­nek. Fájdalomról, kellemetlen dolgok átéléséről. És arról is, hogy túléltem valamit, komolyabb vagy kevésbé súlyos sérülést, beavatkozást. Némelyikbe akár bele is lehet halni! De túléltem, ezért nem kell takargatni a heget a térdemen vagy a striát a hasamon. Mikor kezdtél fotózni, és hogy kötöttél ki a fotónál? Nem mindig fotóval fejezem ki magam. Készítek illusztrációkat is, most éppen egy gyermekkönyvön dolgozom. Mindig meg kell találni a megfelelő felületet, a csatornát ahhoz, hogy adekvátan tudjuk kife­jezni önmagunkat. Oktatatóként mit szeretnél át­adni? Gondolom, nem csak a mesterség fogásait. A mesterség fogásait meg lehet tanulni az internetről is. Azt próbá­lom átadni, hogy csinálni, csinálni, csinálni kell, és soha nem szabad le­állni. Egy percre se lehet elengedni magad, mert lemaradsz. De hogyan csinálni? Mi a fon­tos, hogy hatásos művet alkos­sunk? Jó ötletek? A jó ötletek nagyon fontosak. Azt szoktam tanítani a hallgatóimnak, hogy az első lépés a problémafel­vetés. Aztán ötlet kell, hogy meg­találjuk a megoldást. Majd meg kell lelni a megoldás megfogalmazásá­nak a módját. Azt, hogy milyen szí­neket, arculati elemeket stb. hasz­náljunk. Ezek az alapelemek, a probléma és a válasz rá, amit mi tu­dunk megadni. — ■ UKM ' I I ' Alapiskolák, figyelem! Ismét r ti .[ti Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet 9. osztályos tanulók részére készül TÉMA: Játékos szókincs az Uj Szót a tanulók és az oktató pedagógusok időtartama alatt (2016. november 21. - december 16.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2016. október 31-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. P Slovnaft MEMBER OF MOL GROUP Jelentkezési adatok Téma: Magyar nyelv (9. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: .............................................................. E-mail: ........... ................. A programba bekapcsolódó tanulók száma:........................................................................... A tantárgyat oktató pedagógusok száma:.............................................. ..................... M P160553

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom