Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-25 / 248. szám, kedd

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. október 25. lwww.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mélyponton a közbeszerzések Pozsony. Az idei év első nyolc hónapjában 3728 közbeszerzési eljárás indult, összesen 2,84 mil­liárd euró értékben - derül ki a CEEC Research elemző cég leg­frissebbjelentéséből, amely sze­rint Szlovákiában a közbeszerzé­sek összege ezzel négyéves mély­pontra zuhant. Az eljárások száma csak az elmúlt évhez képest csak­nem az ötödével, az összesített ér­tékük pedig több mint 39 száza­lékkal csökkent. (TASR) Már a bankok is bitcoinnal fizetnek New York. Végrehajtották a világ első, a bitcoin mögött álló techno­lógiára, a blockchainre épülő nem­zetközi kereskedelmi tranzakcióját, a 35 ezer dolláros üzlet azonban még csak a kezdet. A Wells Fargo és a Commonwealth Bank of Australia hajtotta végre a világ első ilyen nemzetközi kereskedelmi tranzakciój át - közölték tegnap a pénzintézetek. A virtuális valutát működtető technológia alapjain rendeltek meg egy amerikai gya­potszállítmányt Kínába. A 88 bálás szállítmányért 35 ezer dollárt fizet a kínai megrendelő. Ahogy a bit- con, az ezekhez hasonló technoló­giák is egy megosztott könyvelésen alapulnak, amihez nincs szükség köztes szereplőkre, hanem a tranz­akciókat közvetlenül a két fél képes végrehajtani. Ezzel elvileg renge­teg pénzt spórolhatnak meg a ban­kok, illetve a tranzakciók biztosí­tására, partnerkockázatra félretett összeg is felszabadulhat. (MTI) Akár 60 dollárig is nőhet az olajár London/Budapest. A kuvaiti pénzügyminiszter 2017 végéig 50-60 dolláros olajárral számol. Anasz asz-Szaleh szerint a jövő év végéig 60 dolláros olajárszinttel kalkulál a kuvaiti kormány és az árak az 50-60 dollár közötti sáv­ban mozognak majd. Kuvait szá­mít az ötödik legnagyobb kiter­melőnek az OPEC tagországain belül, napi 2,8 millió hordós ter­meléssel. Ezt a szintet 2020-ra 4 millió hordóra szeremé növelni az ország. Az OPEC múlt hónapban Algírbanjutott elvi megállapo­dásra arról, hogy a jelenlegi 33,64 millió hordós napi kitermelést 32,5-33 millió hordóra csökkenti a szervezet a túlkínálat megszün­tetése és a piac stabilizálása érde­kében. Magyarországon már hol­naptól bruttó 3-3 forinttal emel­kedik a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára. Az emeléssel a benzin át­lagára 349-350 forintra, a gázola­jé 364-365 forintra nő. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font o,89ot n Lengyel zloty 4,3166 Cseh korona 27,021 Q Magyar forint 308,53 Q Horvát kuna 7,5083 Román lej 4,5065 fi Japán jen 113,29 Q Svájci frank 1,0821 Kanadai dollár 1.4547 Q USA-dollár 1,0891 Q VÉTEL ­ELADÁS BANK DOLLÁR 1 CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,15-1,08 27,84-26,22 323,35-295,50 OTP Bank 1,14-1,04 28,21-25,83 321,93-294,80 Postabank 1,13-1,04 27,97-26,08 Szí. Takarékpénztár 1,13-1,05 27,75-26,21 322,44-294,67 Tatra banka 1,12-1,05 27,88-26,15 321,14-295,54 ČSOB 1,12-1,06 27,71-26,33 MNNHN Általános Hitelbank 1,16-1,09 27,84-26,22 . 330,93-302,42 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: A gazda keresi a jövő kukorica hibridjeit Bőven el lesz látva a hazai piac kukoricával Jöttünk, láttunk, kipróbáltuk, hazavittük Sókszelőce, a kukorica fővárosa Október 27-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ A Fico-kormány nem kegyelmez az üzleteknek A kereskedőket a legkisebb hibákért is büntetések fenyegetik (Képarchívum) Pozsony. Az élelmiszertörvény parlament elé kerülő módosí­tásjavaslata a kereskedők szakmai szervezete szerint egyáltalán nem veszi figye­lembe a javaslataikat, az üzle­tek így a jövőben is aránytala­nul nagy büntetésekre számít­hatnak, ami az ágazat foglal­koztatottságára is rányom­hatja a bélyegét. „Az élelmiszertörvény földmű­velésügyi tárca által javasolt módo­sításjavaslatában, amelyet megvita­tásra már benyújtottak a parlament­be, a szaktárca nem vette figyelembe a szakmai javaslatokat” - nyilatkoz­ta Katarína Fašiangová, a Modem Kereskedelem Szlovákiai Szövetsé­gének (SAMO) az elnöke, aki szerint az üzletláncok a módosításjavaslat elfogadását követően is számíthat­nak az aránytalanul nagy bünteté­sekre. „A szakmai vita és a tárcaközi egyeztetés után kidolgozott javasla­tot rendkívül gyorsan visszavonták, és egy teljesen új javaslatot nyújtot­tak be a kormánynak, amely nem vette figyelembe a javaslatainkat” - panaszkodik Fašiangová. Vitatott szavatosság A kereskedőknek a legnagyobb fejfájást a minimális szavatossági idő lejárta utáni élelmiszerek forgalma­zásával kapcsolatos szabályok jelen­tik. A szaktárca szerint az élelmisze­rek kétfajta felhasználhatósági határ­idővel kerülnek forgalomba: a gyor­san romlóknak fogyaszthatósági ha­táridejük, a hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek minőségmegőrző időtartamuk van. Ez utóbbi azt jelzi, hogy az élelmiszer tulajdonságai, megfelelő tárolási körülmények kö­zött, meddig maradnak meg. Ide so­rolhatjuk például a tésztaféléket, amelyeknél előfordulhat, hogy a mi­nőségmegőrző időtartam letelte után valamivel több ideig kell majd főzni, de semmiképp sem romlott élelmi­szerről van szó. Ezeket a minőség­megőrző időtartam lejárta utáni ter­mékeket Szlovákiában már 2015-től az élelmiszerbanknak lehet felaján­lani. A módosított élelmiszertörvény értelmében a minimális szavatossági idő lejárta utáni élelmiszereket az élelmiszerbanknak illetve jótékony- sági szervezeteknek is felajánlhatják, de csak abban az esetben, ha megfe­lelő regisztrációval rendelkeznek. A törvényi szabályozás célja a minisz­térium szerint az, hogy gátat vesse­nek az élelmiszer-pazarlásának, hi­szen elképesztő mennyiségű, még fogyasztható élelmiszer végzi rend­szeresen a kukákban. Eltúlzott büntetések Az üzletláncok képviselői is egyetértenek a pazarlás mérséklésé­vel, szerintük azonban az új szabá­lyok rendkívül nagy büntetésekkel számolnak olyan esetekben is, ami­kor ez nem indokolt.,,Ha a kereske­dők háromszor egymás után követ­nek el akár csak egy kisebb hibát, a módosított szabályok alapján a jövő­ben is minimum 1 millió eurós bün­tetésre számíthatnak. Ilyen hiba lehet akár az is, ha egy tésztafélét a szava­tosság lejárta után az üzletek polcain hagynak” - tette hozzá Fašiangová. Csak összehasonlításképpen: az egészségügyi felügyelet a tavaly el­követett 116 egészségügyi mulasztás miatt együttesen csupán 190 ezer eu­rós büntetést szabott ki. Jozef Goli- an, a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem professzora szerint a szlo­vák élelmiszer-felügyelet azonban nem csupán a többi szlovákiai ága­zathoz, hanem az uniós országok gyakorlatához képest is rendkívül szigorú az üzletláncokkal szemben. „A magas büntetéseket mielőbb csökkenteni kell” - vallja Golian. „Ha nem változik a helyzet, az az ágazat foglalkoztatottságra is nega­tív hatással lesz” - mondta Fašiangová. (mi, TASR) CETA: újabb vallon vétó Visszautasította az Európai Bizottság „ultimátumát" a vallon parlament az EU és Kanada szabadkereskedelmi egyezményének elfogadá­sával kapcsolatban, ami súlyos blamázs a megálla­podást hét éven át tartó tárgyalásokkal tető alá hozó uniós bürokráciának. Brüsszel. „A belgiumi Vallónia elutasítja az Európai Unió által adott ultimátumot, miszerint hétfő estig el kellene fogadnia a Kanadával meg­kötendő szabadkereskedelmi egyez­ményt (CETA)” - közölte tegnap André Antoine, a vallon parlament elnöke. Nem lehet teljesíteni a ha­táridőt - hangsúlyozta Antoine arra utalva, hogy Donald Tusk, az Euró­pai Tanács elnöke tegnap estig várta a választ a belga szövetségi kor­mánytól, hogy garantálni tudják-e a megállapodást eddig akadályozó Vallónia tartomány beleegyezését. Ha nem, akkor határozatlan időre elhalasztják a most csütörtökre ter­vezett EU-Kanada csúcstalálkozót. Hasonló véleményének adott han­got vasárnap este Paul Magnette vallon miniszterelnök is, mondván, Vtu/Vlí r £ A CETA ellen Európa szerte tüntet­tek (TASR/AP-felvétel) hogy „az ultimátumok nem össze­egyeztethetők a demokratikus jo­gok gyakorlásával”. Sajtóértesülések szerint az Euró­pai Bizottság vasárnap megküldött egy dokumentumtervezetet a vallon vezetésnek, amelyben megoldást próbált találni a kifogásolt pontok­ra. Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő szerint az ebben sze­replő biztosítékokkal „megfelelő választ adtak Magnette aggályainak mindegyikére”. Az Európai Unió másik huszon­hét tagállama kész aláírni a szabad­kereskedelmi megállapodást, aho­gyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország állam­berendezkedése miatt szüksége van Vallónia beleegyezésére is. A 3,5 milliós, francia ajkú régió szerint a CETA káros hatással lenne az eu­rópai mezőgazdaságra és erősítené a multinacionális nagyvállalatok be­folyását. Sokan ugyanakkor azzal vádolják a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokból akadályozza az egyezséget. A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcso­latok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elő­segítené a növekedést és a munka­helyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint azonban az egyezmény általános de­regulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét. Szakértők bírálják az Európai Bizottságot azért, mert a CETA előkészítésekor nem egyezte­tett az egyezményt ellenző civilszer­vezetekkel, és attól tartanak, hogy a CETA kudarca ellehetetleníti az Egyesült Államokkal, illetve Japán­nal készülő uniós szabadkereskedel­mi megállapodást is. (Sita, MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom