Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-22 / 246. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. október 22. KÜLFÖLD I 5 EU-csúcs: vallon vészfékezés Orbánnak nem sikerült levetetni a napirendről a kötelező betelepítési kvóták kérdését RÖVIDEN Előzetesben a pesti körúti robbantó Egy csók, más semmi. Theresa May brit kormányfő és Juncker. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság elnöke úgy véli, a napokban sikerül megállapodásra jutni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belga Vallónia tartomány parlamentjével. Jean-Claude Juncker erről az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának zárónapján beszélt. Jean-Claude Juncker arról számolt be komoly akadály hárult el az egyezmény elől, Kanada ugyanis beleegyezett, hogy 2017. december 1- jén eltörli a vízumkényszert a román és bolgár állampolgárokkal szemben, amennyiben meg tudnak állapodni a CETA-ról. „Megdöbbentő, hogy az Európai Uniónak a demokratikus alapelvek mindegyikét közismerten betartó Vietnammal minden további nélkül sikerült megállapodást kötnie, de amikor Kanadával állapodnánk meg, amely mint tudjuk ugye, totális diktatúra, akkor mindenki amiatt izgul, hogy nem tartjuk tiszteletben az emberi jogokat” - mondta ironizálva az Európai Bizottság elnöke. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy továbbra is aggodalomra ad okot a Kanadával kötendő egyezség kérdése, amelyet egy kivételével mindegyik tagállam elfogadott, szerinte az ügy sokat árthat Európa megítélésének. A kanadai kereskedelmi miniszter szerint nem jön létre a Kanada és az EU között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (CETA), mivel Belgium francia nyelvű Vallon régiójának miniszterelnökével nem tudott megegyezni. Orbán Viktor kormányfő bejelentette, sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását. Igaz, szerette volna teljesen levetetni azt a kérdést a napirendről, mert szerinte ebben soha nem lesz konszenzus a tagállamok között, de ezt nem sikerült elérnie, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nem vonja vissza a javaslatot. A patthelyzet feloldására a soros elnököt, Szlovákiát kérte fel. A menekültek kérdésértől szólva Donald Tusk beszámolt arról, hogy a tagállamok állam- és kormányfőinek véleménye szerint fokozni kell az erőfeszítéseket a migrációs hullám, és különösen az Afrikából érkező bevándorlóáradat megfékezése, illetve a jogosulatlan menedékkérők visszaküldése érdekében. Elmondta, a migrációval kapcsolatban a vezetők megvitatták a tagállamok közötti szolidaritás kérdését és megegyeztek abban, hogy nem lesz „a la carte” szolidaritás. Helyette a hatékony szolidaritás formáinak kialakításán fognak dolgozni. A záródokumentumban arra is felszólították a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésének felgyorsítása érdekében. Angela Merkel német kancellár főként a szíriai helyzetről beszélt, hangsúlyozva, az Európai Uniónak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni barbár támadások Aleppónál. Merkel embertelenségnek, szavakkal nehezen leírhatónak nevezte az aleppói történéseket, amelyek egyértelműen súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Kijelentette, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni. A német kancellár emellett tartós tűzszünetre szólított fel, illetve arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a humanitárius segély- szállítmányok eljuttatását az ostromlott városban rekedt civilekhez. Clinton nagyon elhúzott, Trump kissé visszakozott Hillary Clinton demokrata elnökjelöltnek 86,996-os esélye van arra, hogy megnyerje a november 8-án esedékes amerikai elnökválasztást - derül ki a FiveThirtyEight közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből. Washington. Ez azt jelenti, hogy Clinton legfőbb riválisa, Donald Trump republikánus elnökjelölt nyerési esélye csupán 13,1 százalék. 25,8% az esélye annak, hogy Clinton 10 százalékponttal több szavazatot kap, mint Trump, ami az elemzés szerint már földcsuszamlásszerű győzelemnek lenne tekinthető. Az is kiderült, hogy Clinton esélye a győzelemre az első elnökjelölti vita óta folyamatosan, meredeken emelkedik. A lakosság 49,8%-a Clintont, 42,9%-a Trumpot, míg 5,7%-a Gary Johnson libertárius elnökjelöltet támogatja. Clinton a fővárosban, míg Trump Wyoming államban számíthat a legerősebb elektori támogatottságra. De Wyomingnak és Washingtonnak csak 3-3 elektori szavazata van az elnök- választáson. Az elektori szavazatok megoszlása a felmérés alapján a következőképpen alakul: 343-an a demokratapárti elnökjelöltre, 194-en pedig a republikánus pártira adják le voksukat. Elnökké választáshoz az elektori szavazatok egyszerű többsége, azaz 270 voks kell. Donald Trump végre közölte, hogy elfogadja a novemberi elnökválasztás eredményét, de csak akkor, ha ő győz. Hozzátette: „természetesen a tiszta választási eredményeket elfogadom, de fenntartom magamnak a jogot, hogy megkérdőjelezhető eredmények után tiltakozást nyújtsak be, vagy jogi eljárást kezdeményezzek”. Trumpnak ez volt az első megszólalása a szerda esti elnökjelölti vita után, amelyben nem volt hajlandó kinyilvánítani, hogy elfogadja és tiszteletben tartja a november 8-i voksolás eredményét. Állásfoglalása országos megdöbbenést keltett. Pail LePage, Maine állam republikánus kormányzója - aki Trump egyik leglelkesebb támogatója -, Jiülye kommentárnak” minősítette a republikánus jelölt szerda esti álláspontját. Trump az amerikai demokráciát ássa alá azzal, hogy nem akarja elfogadni az elnökválasztás eredményét - mondta Barack Obama amerikai elnök. ,„Amikor kétséget ébresztesz az emberekben a választás legitimitását illetően, azzal aláásod demokráciánkat” - figyelmeztetett az elnök, s egyúttal a választásra való mozgósításra szólította fel az embereket, hogy Hillary Clinton győzelme nagyarányú legyen, s ne maradjon lehetőség az eredmény vitatására. Obama felhívta a figyelmet arra is, hogy az amerikai történelemben még nem fordult elő, hogy az egyik nagy párt elnökjelöltje azt sugalmazta volna, hogy nem fogadja majd el a választási eredményt. „Győzni persze jobb, de amikor vesztesz, akkor gratulálsz az ellenfelednek. A demokrácia így működik”-hangsúlyozta. (MTI) Kimerültén, fázva, de megmenekülve. 1400 embert mentettek meg egy nap alatt a Földközi-tengernek az észak-afrikai és dél-olaszországi partok közötti vizein. Az olasz parti őrség irányította 14 mentési akcióban 13 gumicsónaknak és egy migránsokat szállító hajónak nyújtottak segítséget. Összesen 84 bajba jutott szíriai migránst, köztük több mint 30 gyereket mentett ki egy Földközi-tengeren hánykolódó csónakból a ciprusi parti őrség. A menekültek a török Mersinből indultak neki a tengernek. Az elmúlt hetekben több tucat ember érkezett ezen az útvonalon Ciprusra. (tasr/ap) Dzsihádisták ellenállása Irbil/Moszul. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet fegyveresei támadást indítottak az északkeletiraki Kirkuk több pontján, illetve a város környékén, az akció nyilvánvaló célja elvonni a hatóságok figyelmét a várostól 170 kilométerre délkeletre fekvő Moszulnál folyó harcoktól. A terület a kurd erők ellenőrzése alatt áll. A 800 ezres Kirkukot több robbanás rázta meg, illetve összecsapások kezdődtek a városközpontban, a kormányzati épületegyüttesnél. Robbanómellényt viselő öngyilkosságra kész fegyveresek ütöttek rajta közigazgatási épületeken. Egy erőműnél öngyilkos merénylet történt, Kirkuktól 40 km-re északnyugatra, Dibisznél. Három merénylő robbantotta fel magát. A detonációban meghalt az erőmű 12 iraki alkalmazottja és négy műszaki szakembere. Úgy tűnik, a terrorszervezet aktiválta Kirkuk városába telepített alvó sejtjeit, akik egy előre kidolgozott terv alapján megpróbálták átvenni a hatalmat. Az Iszlám Állam iraki fellegvára, Moszul körüli harcok miatt 5640 ember menekült el otthonából a hét első felében - jelentette a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). A genfi székhelyű Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága korábban arra figyelmeztetett, hogy az iraki helyzet kiéleződése, különösen pedig a Moszul körül zajló harcok akár 1 millió irakit is menekülésre kényszeríthetnek. Az iszlamisták 2014 júniusában foglalták el az akkor kétmilliós Moszult, Irak második legnagyobb városát. A dzsi- hádistákat vezető Abu Bakr al- Bagdadi itt kiáltotta ki a kalifátus létrehozását az általuk elfoglalt iraki és szíriai területeken. (MTI) Budapest. Előzetes letartóztatásba helyezte a Teréz körúti robbantás gyanúsítottját a Budai Központi Kerületi Bíróság. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője azt mondta, hogy kiemelkedően súlyos bűncselek- . ménnyel gyanúsítják a terheltet, több emberen, hivatalos személy sérelmére, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, valamint robbanóanyaggal való visszaélés bűntettével. Emiatt akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható vele szemben. A szóvivő arról is beszélt, hogy a gyanúsított a bíróság előtt nem tett vallomást, meg sem szólalt. (MTI) Aggódnak a magyar sajtószabadságért Washington/Budapest. Aggodalmát fejezte ki az amerikai külügyminisztérium a magyar sajtószabadság miatt. A Népszabadságot a külügyi közlemény Magyarország legnagyobb független napilapjának minősíti. A dokumentum leszögezi, hogy az USA „osztja a globális sajtószabadság szószólói, nemzetközi szervezetek és magyar állampolgárok aggodalmait a sajtószabadság magyarországi folyamatos hanyatlása miatt”. A magyar külügy azonnal visszautasította az amerikai kormány újabb, ,.minden alapot nélkülöző kritikáját”, hozzátéve: „Magyarországon semmilyen szabadságjog - így a sajtószabadság - sincs veszélyben”. (MTI, ú) NSA: kivégezhetik a legnagyobb tolvajt Washington. Letartóztatta az FBI az NSA egyik szerződéses szakértőjét, Harold Thomas Martint, akit azzal vádolnak, hogy 1996 és 2016 között elképesztő mennyiségű titkos adatot lopott el a titkosügynökségtől. A vádirat szerint legalább 50 tera- bájtnyi adatról, azaz 500 millió oldalnyi feljegyzésről van szó. Ez sokkal több adat, mint amennyit Edward Snowden szivárogtatott ki az NS A-ről. Martin információkat szerzett az USA védelmi rendszereiről, az NSA számítógépes infrastruktúrájáról. Martint valószínűleg kémkedéssel vádolhatják meg, és a büntetése akár kivégzés is lehet. (Index) Venezuela: Maduro megúszhatja Caracas. Felfüggesztette aNi- colás Maduro államfő lemonda- tásáról szóló népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtést a venezuelai választási bizottság. A bizottság azzal indokolta, hogy négy venezuelai államban a helyi bíróságok csalásokra hivatkozva érvénytelennek nyilvánították az aláírásgyűjtés előző szakaszát. A felmérések szerint a venezuelaiak 70%-a kormányváltást akar, s ennek egyik fő oka a szárnyaló infláció, a súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiány. (MTI)
