Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-22 / 246. szám, szombat

2 I KOZELET 2016. október 22. lwww.ujszo.com Visszatér a parlamentbe a Gorilla DEMECS PÉTER Pozsony. Rendkívüli ülésen vitatja meg a parlament védelmi bizottsága a Gorilla­akta nyomozásának aktuális állapotát. A héten távozott az ügyön dolgozó nyomozócsoport éléről Marek Gajdoš; Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány azonnal meggyanúsította, hogy megfutamodott a felelősség elől. A bizottság ülését ellenzéki kép­viselők hívták össze, miután Gajdoš távozott a nyomozócsoport éléről, s egyben a rendőrségtől is. A nyomo­zó önszántából mondott le az ügy­ről, mondván: elfogadhatatlan mun­kafeltételek uralkodnak a rendőr­ségnél. „Nem igaz, hogy a felelős­ség elől fútamodtam volna meg és hogy azért távozom, mert a nyomo­zás során nem jutottunk semmilyen eredményre. A nyomozás állapotá­ért vállalom a felelősséget, teljes mértékben tükrözi, milyen kompe­tenciáim voltak a rendőrségnél” - válaszolt a rendőrfőkapitány kriti­kájára Gajdoš, aki jelezte, hajlandó részt venni a parlamenti bizottság meghallgatásán. A nyomozás veze­tése során rendszeresen konfliktus­ba keveredett Dušan Kováčik spe­ciális ügyésszel, aki több alkalom­mal utasított el bizonyos kihallga­tásokat vagy bizonyítási eljárást. Például nem engedte Peter Holúbek volt SIS-ügynök és Robert Fico kor­mányfő kihallgatását. Gáspárral - akinek neve szintén szerepel az ak­tában, is összetűzésbe került - ami­kor kijelentette, hogy a Gorilla akta minden jel szerint hiteles. A rend­őrfőkapitány azonnal kritizálni kezdte ezért, s hangsúlyozta, csak Gajdos személyes véleményéről van szó. Az ellenzéki képviselőknek már sikerült elég aláírást összegyűjteniük a rendkívüli ülés összehívására. A bizottság, melyet hét napon belül fognak megtartani, Gajdošon és Gáspáron kívül Robert Kaliňák bel­ügyminisztert is beidézi. „Ha szük­ség lesz rá, kérvényezni fogjuk, hogy Gajdost mentsék fel a titoktartási kötelezettség alól” - mondta tegnap Ľubomír Gaiko, az SaS képviselője. A Gorilla kapcsán indított nyo­mozás aktájából a Sme napilap sze­rint kiderül, bizonyos információk utalnak arra, hogy a Penta pénzügyi csoport lefizethetett néhány parla­menti képviselőt. Ebben az ügyben viszont leállították az eljárást, mivel a kulcsfontosságú tanú félt a fenye­getésektől, s megtagadta a vallomás­tételt. Gajdoš a nyomozócsoportot 2012 januárjában hozta létre abban az időben, amikor Dániel Lipšic volt a belügyminiszter. A nyomozást máig nem sikerült lezárni. Gašpar szerint a nyomozócsoport tagjai nem voltak jó viszonyban egymással. „A csoportból tíz rendőr távozott saját kérésére. Egészségügyi okokra hi­vatkoztak vagy arra, hogy nézetel­téréseik voltak a nyomozócsoport vezetőjével” - írta a rendőrfőkapi­tány lapunknak elküldött nyilatko­zatában. Elárulta azt is, hogy a nyo­mozócsoport tagjai a belügyminisz­tériumtól összesen 23, feletteseiktől pedig 285 rendkívüli jutalmat is kaptak, előléptetésekre is volt példa. Ma új elnökséget választ a Csemadok Ellenzék: szájkosarat tesz ránk a koalíció IBOS EMESE Felsőszeli. Tisztújító közgyű­lést tart ma a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális és közéleti szervezete, a Csemadok. Idősze- rűsíteni szeretnék a szervezet programját és a leköszönő elnök­ség módosítaná a szervezet alap­szabályát, bővítenék az országos elnökséget. A Csemadok négy év­vel korábban kilencről hétre csök­kentette az országos elnökség tag­jainak számát azért, hogy rugal­masabban, hatékonyabban mű­ködhessen. Bárdos Gyula elnök szerint ez ugyan bevált, de az el­múlt időszak arra is ráébresztette a szervezetet, hogy a fiatalokkal va­ló együttműködést egy a generá­cióhoz közel álló tagnak kellene kézben tartania. „Egyre nagyobb probléma a szórványosodás, ezért nagyobb figyelmet szeretnénk szentelni a szórványokban élők­nek” - magyarázta Bárdos. Vagyis ha a közgyűlés is egyetért, akkor ismét kilenctagúra bővülhet a Cse­madok országos elnöksége. Tisztújításra a négyéves mandá­tum lejárta után kerül sor. Az alap­szabálynak megfelelően az orszá­gos elnökség tagjairól és az elnök személyéről is szavaznak a küldöt­tek. Bárdos Gyula lapunknak megerősítette, hogy ismét megpá­lyázza a Csemadok elnöki poszt­ját. „Ha bizalmat kapok a küldöt­tektől, akkor folytatni szeretném a munkát” - mondta. Értesüléseink szerint eddig Bárdoson kívül más nem érdeklődik az elnöki poszt iránt. Háttér-információk szerint az Minden jel szerinta következő négy évben is Bárdos Gyula vezetheti a Csemadokot (Somogyi Tibor felvétele) országos elnökség tagjainak meg­választásánál lehet számítani némi izgalomra, itt ugyanis a jelenlegi tagok mellett új jelöltek is képbe kerültek. A Csemadok egyébként a na­pokban vette át az Európai Polgári díjat Brüsszelben. „Ez nagyon nagy elismerés, hiszen első alka­lommal fordult elő, hogy egy ki­sebbségi közösséget díjaztak, a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális és közéleti szervezetét tüntették ki. Szlovákiában még egyetlen szervezet sem kapta meg ezt az elismerést. Ez mindenkép­pen a Csemadok hat évtizedes munkájának az elismerése” - mondta Bárdos Gyula. IBOS EMESE Az ellenzék számára a házszabály tervezete a Híd módosító javaslatai után is elfogadhatatlan. Állítják, hogy a koalíció így akarja elterelni a nyilvánosság figyelmét Robert Kaliňák (Smer) belügymi­niszterről ás a Bašternák- botrányról. Pozsony. A kormánykoalíció eredeti javaslatához Gál Gábor (Híd) számos módosítást terjesztett be. Egyebek mellett azt javasolja, hogy minden képviselő két alka­lommal, 20 illetve 10 percen ke­resztül szólhasson hozzá egy-egy programponthoz. Javaslata alapján korlátlanul szónokolhat az államfő, a kormányfő, a parlament elnöke és a törvénytervezetek beterjesztői, illetve azok a kormánytagok, akik­kel szemben bizalmatlansági indít­ványt tárgyal a parlament. A Híd frakcióvezetője 20 percre korlátoz­ná a kormány tagjainak és a parla­ment alelnökeinek a felszólalását. A képviselő szerint ezekkel a módo­sításokkal kiegyenlítődnek a kor­mánypárti és az ellenzéki erőviszo­nyok, és egyik fél sem élhet vissza azokkal. „Gál Gábor elfelejtette megemlíteni, hogy a teljes módo­sító javaslat lehetővé teszi, hogy a kormánytagok és a házelnök bár­mennyiszer szót kérhessenek egy- egy programpont megvitatásakor, és minden alkalommal 20 percig beszélhetnek” - mutatott rá Igor Matovič, az OĽaNO-NOVA elnö­ke, aki szerint szó sincs a kiegyen­lített erőviszonyokról. Az ellenzék egységes volt abban, hogy a házszabály módosítása csak eszköz arra, hogy a koalíció elterelje a nyilvánosság figyelmét az egyre inkább tarthatatlan Baštemák- botrányról, és abban Robert Kaliňák szerepéről. Többen alkotmányelle­nesnek tartják a javaslatot. „A házszabály az ellenzékre sza­bott szájkosár” - mondta Ľubomír Gaiko (SaS). Számos ellenzéki képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy a koalíció a parlamenti kép­viselők egyik alapvető, a szólás jo­gát akarja korlátozni. Ezzel Vero­nika Remišová (OĽaNO) is egyet­értett. „A koalíció el akarja hallgat­tatni az ellenzéket, mert folyama­tosan emlékeztetjük őket a legna­gyobb botrányokra” - mondta a képviselő, aki arra is rámutatott, „Akoalícióéi akarja hallgattatni az ellenzéket, mert folyamatosan emlékeztetjük őket a botrányokra." Veronika Remišová (OLaNO-NOVA) hogy az angol parlament elnökének pártatlannak kell lennie, így egyet­len pártnak sem lehet tagja. Remišová szerint Szlovákiának ilyen szempontból is inspirálódnia kellene más európai országokból. A házszabály módosításáról jövő kedden szavazhat a parlament. Gyorshitelezők távozóban Pozsony. Az előző Fico- kabinet hitelnyújtással kapcso­latos szigorításai meghozták a „gyümölcsüket”: a Provident februári kivonulását követően most a piac másik fontos sze­replője, a Pôžičkáreň gyorshi­telező láncot üzemeltető Pohotovosť is kivonul Szlová­kiából. Pénzpiaci elemzők sze­rint egyáltalán nem biztos, hogy ennek örülnünk kellene. A kormány által tavaly elfo­gadott módosítások miatt a gyorshitelező társaságok már nem kínálhatnak olyan magas kamatokat a hitelfelvevőknek, mint korábban. A hitel teljes költsége nem haladhatja meg a bankok által nyújtott kölcsönök árának a kétszeresét. Ez a Pro- videntnek és a Pohotovost’nak jelentette a legnagyobb érvá­gást, ez a két társaság szakoso­dott ugyanis a legszegényebb rétegeknek nyújtott hitelekre. Mivel ezeknél nagyobb a koc­kázata annak, hogy nem fizetik vissza a pénzt, a Provident és a Pohotovosť által nyújtott köl­csönök teljes hiteldíjmutatója is nagyobb volt, mint a többi tár­saságé, csak így tudták ugyanis fedezni a kockázatos hitelnyúj­tással járó veszteségeket. Mivel a szigorításokat követően erre nem volt lehetőségük, a Provi­dent már februárban búcsút in­tett a szlovák piacnak, a Poho­tovosť pedig erre most szánta el magát. A gyorshitelezőknek ráadásul szigorították az enge­délyek kiadását is, a korábban működő 250 társaságból ehhez eddig csak 31 jutott hozzá. A Pohotovosť fokozatosan vonul kiapiacról. December23- áig még új hitelt is vehetünk fel tőlük, ezt követően azonban már csak a korábban folyósított hi­teleket hajtják be. A Pohotovosť egyébként az egyik legbotrá­nyosabb gyorshitelező volt, ké­tes ügyletei az Európai Bizott­ság figyelmét sem kerülték el. A társaság ugyanis olyan szerző­déseket íratott alá az ügyfelei­vel, amelyek az uzsora határát súrolták. Elemzők szerint Szlovákia a Pohotovosť kivonulásával ugyan megszabadul egy kétes hitelezőtől, ennek azonban megvannak az árnyoldalai is. Ivan Kahanec, a fogyasztási hi­teleket folyósító társaságok szakmai szövetségének (AP- SÚ) ügyvezető titkára ezzel kapcsolatban már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy ha az eddigieknél is szigorúbb szabályok szerint kell felmér­niük az ügyfelek hitelképessé­gét, az akár 80 ezer jelenlegi ügyfelüket szoríthatja ki a legá­lis piacról, akik az uzsorások karmaiban végezhetik. A piacot ráadásul már a korábbi szigorí­tások is megrázták, a gyorshi­telezők által folyósított kölcsö­nök így csak az idei első félév­ben 150 millió euróval csök­kentek. „Nem zárható ki az sem, hogy az elkövetkező időszak­ban más gyorshitelezők is be­jelenthetik a kivonulásukat” - állítja Pavel Škriniar, a Finančná hitparáda pénzügyi portál elemzője. A jelenleg működő legnagyobb ilyen tár­saságok, a Cofidis, a Profi Cre­dit és a Fair Credit szerint azon­ban egyelőre nem terveznek semmi ilyesmit. (mi, tasr) Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány kritizálta a Gorilla-aktán dolgozó nyomozócsoportvezetőjét (TASR-feivétei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom