Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-21 / 245. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. október 21. KOZELET 3 Jövőre leállhat az offshore-ozás IBOS EMESE Pozsony. Megtárgyalta a parlament Lucia Žitňanská offshore-törvónyét, mely szerinte átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszi a közpénzek felhasználását. Az ellenzék nem egységes, a civilek szerint pedig a gyakorlatban dől majd el, hogy valóban hatékony-e a jogszabály. Az úgynevezett offshore-törvény kulcsfontosságú intézkedéseket vezet be a politikai korrupció, a pénzmosás megfékezéséért; átláthatóbbá és ellenőrizhetővé teszi a közpénzek és az uniós források felhasználását - állítja a Lucia Žitňanská (Híd) vezette igazságügyi minisztérium. A tárca szerint a jogszabály az összes olyan szituációra gondol, amikor az állam a magánszektorral üzletel, vagy az egyik a másikra ruházza vagyonát. Mire jó az offshore A vállalkozók három fo ok miatt alapítanak offshore, vagyis adóparadicsomban bejegyzett céget, vállalatot: hogy elkerüljék az adófizetést, és elrejtsék a tulajdonosokat, cégvezetőket, továbbá minimalizálják az adminisztrációs és bürokratikus kötelezettségeket. Az adófizetés elkerülésével egy-egy cég milliókat takaríthat meg. Mivel a tulajdonosok kiléte nem ismert, nem lehet kizárni, hogy bizonyos állami megbízások hátterében politikusok, miniszterek állhatnak. A Bisnode elemző cég szerint Szlovákiában 2005 és 2015 r Újabb beruházás a láthatáron Pozsony. Szlovákia újabb nagyberuházásért száll harcba a környező országokkal, amely ezúttal ráadásul a magyarok által lakott déli járások egyikébe érkezhetne. A csapágyalkatrészeket gyártó német Schaeffler társaság ugyanis régiónkban szeretné felépíteni új gyárát, amely több mint 4 ezer embernek adhatna munkát. A beruházásért Szlovákia Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával és Szerbiával küzd. „Jó eséllyel pályázunk a beruházásra” - árulta el Jaroslav Patka, a Schaeffler Slovensko igazgatója, aki szerint a végleges döntést várhatóan az idei év végén vagy a jövő év elején hozzák meg. A német konszern a beruházásról jelenleg az említett országok kormányaival tárgyal. Szlovákia számára előnyt jelent, hogy a Schaefflemek már most is van két itteni üzeme. A szakolcai és kiszucaújhelyi gyárában együttesen csaknem 10 ezer embert foglalkoztat. A pozsonyi Volkswagen autógyártó és a kassai U. S. Steel acélmű után így a harmadik legnagyobb munkáltatónak számít a magánszférában. Patka szerint a beruházás szempontjából az sem jelent gondot, hogy Szlovákiában egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni. „Továbbra is vannak olyan régiók, ahol a munkanélküliség meghaladja a 12 százalékot. Meggyőződésem szerint a Losonci vagy a Rozsnyói járás nagy eséllyel pályázhatna a beruházásra” - vallja Patka. (mi, TASR) Az új offshore- 1 szabályozás ► csak olyan cégek pályázhatnak uniós pénzekéit, és köthetnek üzletet az állammal, a közszférával, melyek tulajdonosi háttere ismert ► a cégeknek jövő július 31- ig regisztrálniuk kell az adatbázisba ► az adatbázist mindenki elérheti és ellenőrizheti ► a hamis adatokért 1000- től 1 millió euróigterjedő büntetést kaphatnak ► azoknak is regisztrálniuk kell, akiknek az állam tartozik Bíróság dönthet majd az adatbázis megsértéséért kiszabható bírságokról. A civilek szerint kérdés, hogy lesz-e erre kapacitása. Az ellenzék nem egységes a jogszabállyal kapcsolatban. „Az offshore-törvény nem gyógyítja ki Szlovákiát a korrupcióból, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem hozhat pozitív változásokat” — mondta Miroslav Beblavý (független), aki aztjavasolta, hogy csak azok kaphassanak bányászati és földtani kutatási engedélyt, akik regisztrálnak az adatbázisban. A jogszabály vitája tegnap délután fejeződött be. (TASR felvétel) és a közszféra csak olyan céggel szerződhet, mely szerepel az adatbázisban. Akár egymillió eurós pénzbírsággal és az adatbázisból való törléssel büntethetik azokat a cégeket, melyek nem valós adatokat tüntetnek fel. Az adatok hitelességéért az arra jogosult személy vagy intézmény (ügyvéd, ügyvédi iroda, könyvvizsgáló, adótanácsadó) is felelősségre vonható. A cégek hátterét évente ellenőrzik, illetve amikor újabb megbízásért pályáznak. Bár Lucia Žitnanská szerint a jogszabály nemzetközi viszonylatban is a legszigorúbbak közé tartozik, a civilszervezetek szerint csak az idő mutatja majd meg, hogy valóban hatékony-e a módosítás. A Csörgetünk a Változásért korrupcióellenes kezdeményezés azt kifogásolja, hogy csak egyetlen, a Zsolnai Járási Žitňanská elégedett az új törvénnyel között 211%-kal nőtt azoknak a szlovák tulajdonú cégeknek a száma, amelyek adóparadicsomokba költöztek. 2005-ben 1510 szlovák tulajdonú offshore cég volt, számuk 2015-re 4701-re emelkedett. Az utóbbi évek legnagyobb pénzlenyú- lásai - például az elektronikusútdíj- rendszer bevezetése, a faliújságtender, az emissziós kvóták vagy a Tipos-botrány is - offshore cégekhez köthetők. A közszféra partnerei Žitňanská törvénye arra kötelezi az állammal, az önkormányzatokkal és a közszférával szerződő cégeket, fedjék fel tulajdonosi hátterüket. Emellett bevezeti a közszféra partnereinek adatbázisát, mely a világhálón hozzáférhető és ellenőrizhető lesz. Az állam, az önkormányzatok www.zse.sk A gáz- és villamosenergia-ellátáshoz engedje meg magának a teljes körű gondoskodást w > ű íSTiSSS? RE 160539
