Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-20 / 244. szám, csütörtök
J Y" I Állatfarm 2016. október • www.ujszo.com ÚJ SZÓ KERT ÉS UDVARI A kisgazdaságokban, a háztáji tenyészetekben és a hobbitenyésztők között egyre gyakrabban találkozunk ezzel az őshonos fajtával. Tartása és tenyésztése közkedvelt, hiszen a mangalicatermékek iránt folyamatosan növekszik a kereslet. A mangalicáról azt tartják, hogy a húsa egészségesebb, könnyebben emészthető, kevesebb koleszterint tartalmaz, mint a házi sertésé. Húsa gazdag az ember számára nélkülözhetetlen zsírsavakmutatta, hogy az 1840-es évekre már kialakult az egységes külsejű magyar mangalicafajta, s ez lett a vidék és a falu sertéstartóinak és -tenyésztőinek sertése. Később a gazdasági környezet megváltozott: mangan szalontai sertés, illetve a mangalicával keresztezett újszalontai sertés felhasználásával alakult ki a 20. század elején. Szőrzete sötétebb vagy világosabb árnyalatú barnásvörös. Nagyobb tömegű és szaporább a szőke mangalicánál. A fekete mangalica, amely a 20. század elején kipusztult, a szerémségi fekete sertés és a szőke mangalica kereszteződéséből alakult ki. Jó ellenálló képességgel, de alacsonyabb termelőképességgel bírt, mint a szőke mangalica. A vadas mangalica nagyon ritka változat. A szőke mangalica és a vaddisznó kaotikus (tervszerűtlen) kereszteződéséből jött létre. Hegyvidékeken volt jellemző. FAJTAJEGYEK ÉS TULAJDONSÁGOK A mangalicák bőre szürkésfeketén pigmentált. A túrókarima és a természetes testnyílások, a csecsek és a körmök feketék. A fültő alsó szélén található világos (3-5 cm) „Wellmann-folt" a mangalica fajtajellege. Szőrzete télen dús, hosszú, gyalufor- gácsszerűen göndörödő, vastag, tömött; nyáron finomabb, rövidebb, sima lefutású. A gyaluforgácssze- rűen göndörödő szőr a fajta jellegzetes tulajdonsága. A gyűrűs, erősen göndör szőr, a durva, egyenes sör- ték és a túl finom gyapjas szőr a hátvonalon és az oldalakon nem kívánatosak. A fej középhosszú, enyhén megtört orrháttal. Közepeban. De tudni kell, hogy a mangalicahús zsírsavösz- szetétele akkor ideális, ha az eredeti rideg makkoltató tartásban nevelik, és tiszteletben tartják természetes növekedését és fejlődését. Ekkor a feldolgozás során a mangalica zsírja alacsonyabb zsírfokon olvad, mint a többi sertésé. A mangalica tipikus zsírsertés. Jó minőségű húsa a spanyol serrano sonka alapja. Világhírű, magyar őshonos sertésfajta. A fajta az 1800-as években alakult ki. 1833-ban József főherceg Kisjenőn tenyészetet alapított, majd Milos szerb herceg híres állományából hozott kocákat és 2 kant a szerbek zsíros Sumadia sertésének Knyáz- Milos vonalából. Ezeket az állatokat a kisjenői birtokon tartott szalontai és bakonyi állomány keresztezésére használta fel. A magyar- országi földbirtokosok is innen vásároltak tenyészállatokat. Fokozatosan kialakultak az ország területén a nagyhírű tenyészetek. A mangalica hamar alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz. A tenyésztői munka eredményét madia sertés vett részt az 1830-as években. Ez a leggyakoribb változat. Szőrzete a szürkétől a sárgáig, illetve a sárgásvörösig minden változatban előfordul. A színeződést a tartási és talajviszonyok nagymértékben befolyásolják. Jól hasznosítja a takarmányt. Alkalmas a kül- és a belterjes tartásra is. Zsír- és hústermelésre is bevált. A fecskehasú fajta a mangalicasertések és a szerémségi sertés keresztezéséből később alakult ki. Szőrzete az oldalakon és a háton fekete, a test alsó fele, a has és a toka a szájszegletig húzódóan fehér vagy ezüstszürke. A farok fehér, a farokbojt fekete. Kisebb termetű, de szaporább, mint a szőke mangalica. Zsenge húsa erős, zamatos ízű, a szopós malacok húsa a legfinomabb. A vörös mangalica a legkésőbbi változat, amely a a makkoltatásra alkalmas erdőket kiirtották, a legelőket felszámolták. Ahogy csökkent a zsírsertések iránti kereslet, úgy nőtt a hússertés iránti érdeklődés. A mangalicát felváltották a nyugati fajták, amelyek intenzív és félintenzív belterjes tartást igényeltek. A fajta fennmaradását az 1927- ben megalakult Mangalica Tenyésztők Országos Egyesülete felügyelte. A második világháború után a mangalicák száma lecsökkent, 1973-ban védetté nyilvánították, és állami támogatással kezdték tenyészteni. Az 1990- es években megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, amely a gyakorlati tenyésztőmunkát végzi. MANGALICAFAJTÁK ÉS JELLEMZÉSÜK A szőke mangalicasertés kialakításában a göndör szőrű susen nagy, előre lógó fülei vannak. A szemek barnák, a szempillák és a szemöldökök feketék. Fajtajelleg a legalább 5-5 szabályos, jól fejlett csecs is mindkét oldalon. A csontozata finom, de szilárd. Rövid ágyék és enyhén ívelt hátvonal jellemzi. A farokbojt, mint említettem, mindig fekete színű. A mangalica kellőképpen ellenáll a betegségeknek, remekül értékesíti az olcsó takarmányokat, nem válogatós. Jó legelőkészségű, a takarmánnyal és a tartással szemben szerényebb igényű. Háztájiban a krumplit, a tökféléket, a fűféléket és a növényi hulladékokat is jól hasznosítja. A mangalicák egész évben a legelőkön és a karámokban tarthatók, ahol csoportokban élnek. Fontos, hogy a hagyományos csoportos tartásban a természetes szociális viselkedés és kedvező vér- mérséklet fennmaradjon. A háztájiban jelenleg is fűtetlen ólakban tarják és tenyésztik őket. A vastag, erős serteszőr elegendő meleget biztosít a téli hidegben. Jó, ha gyakran van alkalma meghemperegni (dagonyázás) a sárban. A sárfürdő lehűti az állat szervezetét, és védi a bőrét és a szőrzetét. A MANGALICA TENYÉSZTÉSE A magyar mangalicasertés közepes testméretű. A kétéves koca marmagassága 72-73 cm, testtömege 120-40 kg. A kétéves kan marmagassága 75-80 cm, testtömege 130-150 kg. A kanok tenyésztésbe vétele egyéves korban, legalább 120 kg élőtömeg elérésekor történik. A kocasüldők búgatására 10-12 hónapos korban kerülhet sor, 100-120 kg testtömeg elérésekor. A mangalicakoca vemhesí- tése történhet kézből való pároztatással, amikor a kocákat és a beosztott kant külön tartjuk, és egyedileg bebúgatjuk. A termékenyítés megvalósulhat háremszerű pároztatással is, amely során a kanokhoz osztjuk be a kocákat, és csoportosan tartjuk őket. Egy kanhoz 15-20 kocát javasolt beosztani. A termékenyítés egyéb módszere a mesterséges termékenyítés, az inszemináció.
