Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-13 / 238. szám, csütörtök
IIV I Fotósuli 2016. október • www.ujszo.com ÚJ SZÓ HOBBI I Az esküvői fényképét nézegető férfi kezéről készült kép utómunkája során úgy éreztem, a színek elhagyása és a szépia tónusok alkalmazása rásegít a múltba révedés hangulatának megteremtésére. Az isztambuli férfi fehér sálja és fekete kabátja éppúgy erős kontrasztot teremt ezen a felvételen, mint napbarnított arcán az ősz szakáll. Hiába életlen, a háttér sokkal zavaróbb lett volna egy színes képen. A görög tengerpart szikláinak árnyékos és napsütötte részei eleve megfelelő kontrasztot adtak ahhoz, hogy jól mutassanak egy fekete-fehér fotón, ráadásul a felhős ég végül egészen drámaivá tette ezt a felvételt JUHÁSZ LÁSZLÓ (A SZERZŐ FELVÉTELEI) ll iT^ Akkor lesz igazán jó egy fekete-fehér kép, ha nemcsak a „szürke 50 árnyalata", hanem konkrétan fehér és fekete képelem is kerül a fotóra. Kerüljük a hasonló sötétségű színeket: a fűbe pottyant cseresznyéről még senki sem csinált jó fekete-fehér képet. Ha a rossz fényviszonyok miatt nem sikerült egy fotónk (pl. nagyon szemcsés lett vagy rosszul lőttük be a fehéregyensúlyt), próbáljuk meg konvertálni fekete-fehérre. Jól mutatnak színek nélkül a határozott, egyszerű, letisztult formák, a geometriai alakzatok. Törekedjünk minél egyszerűbb kompozícióra. MIÉRT NEM SIKERÜLT? Egy tipikus példa arra, hogy ha nincs megfelelő kontraszt a fotó egyes képelemei között, lapos, unalmas lesz a kép. A tenger kékje és a virág zöldje alig különül el egymástól. Ez a fotó csak színesben állja meg a helyét - feltéve, ha korrigáljuk a ferde látóhatárt. Zadar egyik kapualjába benézve megláttam, hogy megállt az idő. Úgy éreztem, az omladozó vakolat, a házbelső sötétje, a függöny és a faág erős képi világa színek nélkül a legszebb. fényképet. Ha megfosztjuk a színektől, a portrénkon szereplő személy arckifejezése, tekintete, lelke is jobban érvényesül (2-es kép). Természetesen nem mindent érdemes feketefehérben fényképezni. Ha témánk színe, alakja nem ad megfelelő kontrasztot (6-os kép), nincs értelme „megszabadulnunk" a színektől. A profi fotósok képesek rá, hogy fekete-fehérben nézzék a világot, nekünk ebben leginkább a fényképezőgépünk live-view keresője lehet a segítségünkre. A legtöbb gépen beállíthatjuk ugyanis, hogy színek nélkül mutassa, mi kerül a képre. Némi digitális utómunka pedig rendkívül hatásos feketefehér képeket eredményezhet. Ez a fotó nemcsak azért készült fekete-fehérben, mert a régimódi szódásszifonokhoz ez a technika illett leginkább, hanem azért is, mert a színek nélkülözésével a fények játékára és a formákra került a hangsúly Fekete-fehérben MANAPSÁG EGYRE KEVESEBB FEKETE-FEHÉR FOTÓVAL TALÁLKOZUNK, PEDIG A SZÍNEK NÉLKÜLÖZÉSE - AMI KEZDETBEN TECHNIKAI KÉNYSZERŰSÉG VOLT - SOKAT ADHAT HOZZÁ FÉNYKÉPEINK MINŐSÉGÉHEZ nálható a legeredményesebben a monokróm (vagyis egyszínű) technika - ez azt is jelenti, hogy nem minden esetben csak a fekete, a fehér és szürke árnyalatai kerülhetnek a képre, erős hangulatot adhat fotóinknak a szé- pia drappbamája is (1-es kép). Geometrikus vagy ismétlődő alakok, mintázatok megörökítésekor is jól mutat a fekete-fehér kép. Azok a legsikerültebb fekete-fehér képek, melyeken erős kontrasztot teremtünk a fotó világos és sötét részei között. A felhőtlen ég például így sem érvényesül (3-as kép). Ha azonban alanyunk egy világos háttér előtt sötét ruhában áll, érdemes megfontolnunk, nem készítünk-e róla egy erős, fekete-fehér A fotográfia hőskorában a fotósoknak nem volt lehetőségük színes nyersanyagra dolgozni, mi azonban már megválaszthatjuk, színesben vagy fekete-fehérben fényképezünk-e. Ha az utóbbi mellett döntünk, gondolnunk kell arra, hogy a színek adta pluszinformációk, hangulatok helyett „mindössze" a fény-árnyék aránya, a megvilágítás, a kompozíció, a felületek textúrája, az ívek, vonalak, vagy alanyunk arckifejezése közvetíti képünk mondanivalóját. De úgy is vehetjük, hogy a színek ebben az esetben nem terelik el a figyelmet magáról a témáról. Portrék, zsánerképek és tájképek esetében 19. RÉSZ
