Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-13 / 238. szám, csütörtök

HASZNOSTANÁCS www.ujszo.com | 2016. október 13. I 9 A biztosítás tűzkár esetén is segít (TASR-illusztrációs felvétel) Biztosítással védjük otthonunkat Biztosítás és fedezet Mire nyújt fedezetet a háztartás-biztosítás? ► Tűzkár, villámcsapás indukciós hatása miatti kárjégverés, földrengés, ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott kár, betöréses lopás és rongálás, üvegtörés, fagyasztott élelmi­szerek megromlása miatti kár, robbanás és robbantás, vihar, hónyomás, földcsuszamlás, idegen jármű beomlása által oko­zott kár, rablás, zárcserekár, általános felelősségbiztosítás, felhőszakadás, árvíz, kő- és földomlás, idegen tárgyak által okozott kár, vízkár, épülettulajdonosi felelősségbiztosítás. Kiegészítő biztosítások a lakásbiztosítás móllá: ► Felelősségbiztosítás, vandalizmusbiztosítás, felújítás­biztosítás, családi életbiztosítás, asszisztenciaszolgálat, kelt­és klímabiztosítás, garázsban tárolt gépjárművek biztosítása, családi egészségbiztosítás, üvegbiztosítás, utasbiztosítás, családi baleset-biztosítás, munkanélküliségi díjátvállalási biztosítás, kiterjesztett gépjárművédelem biztosítás B.SZENTGÁLI ANIKÓ A szlovákiai biztosítási piacon 11 olyan társaság működik, mely háztartás- és ingatlan- biztosítást nyújt. Mindegyik más, saját terméket kínál, a megfelelő csomag kiválasztá­sa sok fejtörést okozhat. Mielőtt elfogadunk egy konkrét ajánlatot, tanácsos alaposan tájékozódni. A biztosítás az öngondoskodás egyik formája, melyről általánosság­ban elmondható: rendszeresen fizet­jük a meghatározott díjat, és valami­lyen esemény bekövetkeztekor - bi­zonyos feltételek teljesítése mellett - hozzájutunk a biztosítási összeghez. A háztartás- és ingatlanbiztosításnak az elsődleges feladata védeni az ügy­fél vagyonát bizonyos kockázatokkal szemben, megóvni az esetleges har­madik személy vagyonát az ügyfél által okozott károktól, valamint vé­delmet nyújtani az ügyfélnek és a családjának a váratlan kiadásokra. Bár mindannyian bízunk abban, hogy házunkat, lakásunkat, ingóságainkat, vagyontárgyainkat nem éri kár, ha mégis bekövetkezik a biztosítási ese­mény (tűz, árvíz, betörés stb.), és van biztosításunk, tudunk hová fordulni kártérítésért. Mivel a hazai piacon nagy a kon- • kurencia, az egyes intézmények ked­vezőbbnél kedvezőbb ajánlatokkal kecsegtetnek, s ember legyen a tal­pán, aki kiismeri magát bennük! Egy lakásbiztosítási szerződés több évre szóló megállapodást jelent a szerző­dő felek között, ezért aki azon gon­dolkodik, hogy biztosítja otthonát, előbb azt kell alaposan mérlegelnie, pontosan mit szeretne, mire van szüksége, valamint az egyes intéz­mények kínálatából milyen biztosí­tási elemek (kockázatok) közül lehet választani, azokat hogyan lehet kom­binálni. Mi van a csomagban? A csomagok összetétele és a biz­tosítási díjak nagysága társaságon­ként változhat. Első lépésként tuda­tosítani kell: kétféle otthonbiztosítás létezik. Biztosíthatjuk csak az épü­letet, a falakat, vagyis magát az in­gatlant, vagy mindent, ami benne van, azaz az ingóságokat, a háztar­tásunk valamennyi mozdítható da­rabját. A kettőt össze is lehet kap­csolni, s egyszerre védhetjük ingó és ingatlan vagyonúnkat. Napjainkban a háztartás-biztosításhoz sokszor felelősségbiztosítás is társul. Mielőtt aláírjuk a szerződést, tisztáznunk kell, konkrétan milyen értéktárgyakat - bútort, műszaki cikkeket, művészi alkotásokat stb. - akarunk biztosítani, pontosan mivel szemben - tűz-, víz-, lopáskár stb. ellen - akarjuk védeni, valamint szükséges-e felelősségbiztosítást létesíteni arra az esetre, ha háztar­tásunk tagjai egy harmadik sze­TÉMA: a lakás-és'" háztartás-biztosítás mélynek okoznának kárt. Nem sza­bad elfeledkezni arról sem, hogy az egyes társaságok nem biztosítanak mindent - a feltételekben részlete­sen fel szokták sorolni azokat a va­gyontárgyakat, melyekre nem terjed ki alapesetben a biztosítási véde­lem. Ilyenek például a légi, vízi, motoros járművek, utánfutók, bankbetétek, kéziratok, tervek, do­kumentációk, értékpapírok stb. Ezekre esetenként külön megálla­podást lehet kötni. Ezenkívül nem­csak azt kell nézni, hogy mely va­gyontárgyak nem biztosítottak, ha­nem azt is, hogy mely vagyontár­gyak hol nem biztosítottak. Egyes biztosítási feltételek szerint az ér­téktárgyakra, műtárgyakra nem ter­jed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, nem állandó­an lakott épületben (pl. nyaraló) vannak elhelyezve. Biztosítható kockázatok Valamennyi lakossági vagyon­biztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven em­líthető kockázatok - ide tartozik a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, föld­rengés stb. Emellett szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fede­zetet nyújtanak a csőtörés (veze- tékesvíz-károk) és a betöréseslopás­károkra is. Gyakori elem a baleset- és felelősségbiztosítás is, de az egymás­sal versengő, újabbnál újabb csoma­gok ezeken kívül számos más koc­kázatot is tartalmazhatnak. Ma már 50-60 különböző kockázatot lefedő biztosítási termékek is léteznek. Mekkora összegre kössünk biztosítást? A megfelelő társaság és kíná­lat kiválasztásakor a fedezet és a kockázatok mellett fontos szempont a biztosítási díj össze­ge, hogy rendszeresen - általá­ban havonta - mennyit kell majd fizetni. Ez több tényezőtől függ, például mekkora az értéke a biz­tosított vagyonnak, otthonunk milyen nagy, hol, melyik régió­ban, városrészben található, mi­lyen kiegészítő biztosításokat szeretnénk, s nem utolsósorban attól, mi magunk milyen óvin­tézkedéseket tettünk, mennyire védjük háztartásunkat, például a bejárati ajtó megfelel-e a tűzvédelmi előírásoknak, van-e riasztóberendezésünk stb. A ha­vi díj összegére - lehet 20 eüró, de akár 150 euró is - javaslatot tehet a kiválasztott biztosító munkatársa, de az ügyfél is meghatározhatja a tételt, ez utóbbi esetben azonban vigyáz­ni kell, nehogy alulbiztosítsuk magunkat! Ha túl alacsony a biztosítási díj, káresemény ese­tén a biztosító teljesítése is ala­csony lesz, s a kártérítés nem feltétlenül fedezi majd a kelet­kezett károkat. Ugyanakkor oda kell figyelni arra is, nehogy fölöslegesen fi­zessünk valamiért, amire nincs szükségünk. Túlbiztositás akkor következik be, ha a vagyontár­gyakat egy biztosítónál azok új­jáépítési, újrabeszerzési vagy valóságos értékénél magasabb összegre biztosítják. Ilyen eset­ben a biztosítónak a biztosítási összeget (és ezzel együtt a díjat is) megfelelően le kell szállíta­nia. Előfordulhat, hogy egy va­gyontárgyat több biztosítónál is biztosítanak, ilyenkor nem túl­biztosításról van szó, mert mindegyik szerződés érvénye­sen fennmaradhat, de a vagyon­tárgy értékénél több ekkor sem kerülhet kifizetésre. Bizonyos esetekben olcsóbban juthatunk hozzá egy-egy termék­hez, ha nem havonta fizetjük be a biztosítási díjat, hanem egy összegben félévente vagy évente, illetve ha a pénzt nem postai utal­ványon, hanem online utaljuk át. Gyakran kedvezményt kaphat­nak azok, akik ugyanazzal a tár­sasággal több szerződést írnak alá (egyidejűleg van még élet- és/vagy gépjármű-biztosításuk is stb.). Évente lefaraghatnak a biz­tosítási díj összegéből, ha nem történik káresemény. Lakásbiztosítás létesítésekor fontos az ún. értékkövetés. A biztosított ingatlan árának a nö­veléséről van szó, ami rendsze­rint a biztosítási díj összegében is tükröződik. Noha az értékkö­vetés következtében emelkedik a biztosítási díj, előnye, hogy a biztosítási összeg mindig a la­kás értékének fog megfelelni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél befektet a lakásá­ba, felújítja, átalakítja, új be­rendezést vásárol, és a szerző­désben a felek megegyeznek az értékkövetésben, akkor a bizto­sítási díj összege fokozatosan emelkedni fog, ám egyidejűleg megnő a biztosítási összeg is, s ezzel elkerülhető az esetleges alulbiztosítottság veszélye. JÖVŐ HETI TÉMÁNK: KEZDŐDIK A FŰTÉSSZEZON ■ HOGYAN SPÓROLHATUNK A FŰTÉSEN, EGYSZERŰ MEGOLDÁSOK, AMIVEL PÉNZ TAKARÍTHATÓ MEG

Next

/
Oldalképek
Tartalom